Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosának autójavító szervizcége a tulajdonos ingatlanában végzi a tevékenységét bérleti díj nélkül. Idegen ingatlanon végzett beruházás és értékcsökkenés elszámolható-e? Az egyéb javítási, karbantartási munkák költségei elszámolhatók-e a kft.-nél, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozási tevékenységhez szükséges és használt eszközök költségeit a tárgyidőszak költségei között a társaság elszámolhatja. Ezen eszközöket a társaság kimutathatja a könyveiben, de lehetnek bérbe vett, használatra átvett eszközök is.Az autójavító szerviz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Burkolt lízingszerződés

Kérdés: Egy társaság tartós bérleti szerződést kötött konyhagépekre. A bérbeadó havonta számlázza a bérleti díjat. A bérleti szerződés lejártakor a társaság úgy dönt, bár ez a szerződésben nem szerepel, hogy megveszi a gépeket, amelyeket a bérbeadó le is számláz. Az utólagos vétel miatt át kell-e minősíteni a bérletet adásvételi ügyletnek? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Ha visszamenőleg adásvételnek kell tekinteni az ügyletet, akkor milyen bizonylat alapján kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 423-433. §-ai tartalmazzák a bérleti szerződéssel kapcsolatos jogi előírásokat. (A Ptk. külön nem foglalkozik a tartós bérleti szerződéssel, bár abból, hogy a bérletet határozatlan időre is lehet kötni, következik, hogy az előírások a tartós bérletre is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása bérlet felmondásakor

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő beruházás megkezdése előtt a bérbeadóval tisztázni kellett volna és írásba foglalni, hogy a bérleti időszak végén, illetve a határozatlan időtartamú bérleti szerződés felmondásakor az elvégzett beruházási munkák még le nem írt értékét a bérbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

A kaució elszámolása

Kérdés: Cégünk 2000 novemberétől határozatlan ideig irodát bérel. A főbérlővel kötött szerződés értelmében 1 havi bérleti díj mint kaució előre fizetendő. Az átutalásnak számlát helyettesítő okmány alapján eleget tettünk. Ezt a gazdasági eseményt hol szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] A bérbeadóval határozatlan időre kötöttek bérleti szerződést. Ennek feltétele volt az 1 havi bérleti díjnak megfelelő összegű kaució megfizetése, amely összeg (pénzbiztosíték) a bérleti időszak végével visszajár, azaz egy olyan követelés, amelynek a kiegyenlítése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

A közös tulajdonú ingatlan bérbeadása

Kérdés: Hogyan adhatja bérbe magánszemély egyéni vállalkozó házastársának a közös tulajdonukban lévő ingatlan egy részét iroda céljára?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély a tulajdoni hányadának megfelelő részt adhatja bérbe egyéni vállalkozó házastársának. Az Szja-tv. alapján az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója a magánszemély választásától függően kétféle módon állapítható meg.1. A bevétel egésze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Kalkulált maradványérték könyvelése

Kérdés: Az elmúlt évben kötött bérleti szerződésben találkoztam a "kalkulált maradványérték" fogalmával. A személygépkocsi bérleti szerződésében ez állt: szerződéskötési díj: 50 E Ft + áfa, első bérleti díj: 550 E Ft + áfa, további bérleti díj: 120 E Ft + áfa, kalkulált bruttó maradványérték: 960 E Ft. A szerződés futamideje 13 hónap. Hogyan kell könyvelni a kalkulált maradványértéket?
Részlet a válaszából: […] Meg kell jegyezni, hogy a leírt bérleti szerződés nem igazán felel meg a Ptk. bérleti szerződésre vonatkozó követelményeinek. A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv szerint a gazdasági eseményeket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Felszámolási eljárás során elengedett követelés

Kérdés: A társaság felszámolási eljárást indított egy adósa ellen. A kérelem benyújtását követően a két társaság megállapodott abban, hogy az adós tartozását egy általa bérelt gépjármű átadásával rendezi. Hogyan kell az eseményt könyvelni a társaságnál, ha az az adósa helyett rendezte az elmaradt – a bérbeadó által számlázott – bérleti díjat és a késedelmi kamatot is?
Részlet a válaszából: […] A Cstv. 22. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén a hitelező kérelmére folytatható le. A Cstv. 41. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Bérleti jog figyelembevétele az üzlethelyiség megvásárlásakor

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2001-től hatályos 48. §-ának (4) bekezdése szerint az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján – beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Üdülőhasználati jogok felvásárlása

Kérdés: A kft. üdülőhasználati jogokkal terhelt ingatlant vásárolt. Az üdülőhasználati jogok felvásárlása megkezdődött. A kft. ezeket a vagyoni értékű jogokat megszüntetheti-e úgy, hogy a továbbiakban mint bérleti díjat költségként számolja el?
Részlet a válaszából: […] Ha a kft. üdülőhasználati jogokkal terhelt ingatlant vásárolt, akkor – valószínűsíthető, hogy emiatt – az ingatlant valós piaci értéke alatt vásárolta meg. A vásárolt ingatlannal kapcsolatos üdülőhasználati jogok felvásárlását nem lehet a vagyoni értékű jogok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] A cégautó utáni adó alanya az a kifizető, aki (amely) a személygépkocsi tulajdonosa vagy üzemben tartója (ha ez két különböző cég, akkor az üzemben tartó az adóalany). Az adót átvállalhatja a személygépkocsit használó magánszemély is, de esetleges adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
1
49
50
51
54