1324 talált cikk a beszámoló kifejezésre

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolai oktatási intézmény vagyunk. Augusztus hónapban a határon túli testvériskola tanulóinak egyhetes nyári tábort szerveztünk. A tábor programjában szerepelt mozi, vármúzeum, strandlátogatás, és az ehhez kapcsolódó személyszállítás-, étkezés- és szállásdíj, amelyek számlái az iskola pénztárából kerültek kifizetésre. A fenti számlák után milyen adófizetési kötelezettség terheli az intézményt? Reprezentációnak minősül, kettős könyvelésben hová kell könyvelni a fenti kiadásokat?
Személyi jövedelemadó

Kérdés: Egy, az érdekeltségi körünkbe tartozó – egyébként nem működő és a későbbiekben esetleg megszüntetésre kerülő – betéti társaság vezethet-e egyszeres könyvvitelt? A számviteli törvény alapján nehezen dönthető el [Szt. 8. § (4) bekezdése, 5-6. §].

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?

Kérdés: Egy belföldi cégcsoport 8 tagja a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül a közös ügyvezetés révén, illetve a férj-feleség 50-50% tulajdonlása miatt. A kapcsolt vállalkozási viszonyt a NAV-nak bejelentették. A cégek egymásban részesedéssel nem bírnak. A Kkv-tv. szerint egyenként nem minősülnek középvállalkozásnak.
1. A kapcsolódó vállalkozás és partnervállalkozás (tehát a Kkv-tv. definíciója szerinti, és nem a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozásról van szó) értelmezésénél mely vállalkozások adatait kell összeadni? Avagy hogyan kell értelmezni a következőt, azaz pontosan hogyan kell megállapítani az összevonandó cégeket? Ez a kérdés többek között azért merült fel, mert egy szakcikkben a következőt lehetett olvasni: "Ha rendelkezésre áll konszolidált beszámoló, akkor a vállalati méretmutatót az abban foglaltak alapján kell meghatározni. Ha nem készül konszolidált beszámoló, akkor a kkv-törvény szerinti kapcsolt vállalkozások adatait össze kell számítani, illetve arányosan figyelembe kell venni az úgynevezett partnervállalkozásokat is. Itt fontos megemlíteni, hogy az összeszámítás során a kkv-törvény szerinti kapcsolt (ottani megfogalmazásban »kapcsolódó«) vállalkozás definíciót kell figyelembe venni, ami nem egyezik meg a Tao-törvény szerintivel".
2. Az összevonandó cégcsoport helyes megállapítása után, az összesített létszám eléri az 50 főt két egymást követő év során, akkor a mérlegfőösszeg és az árbevétel értékeitől függetlenül beáll a középvállalkozói státusz a harmadik évtől?
3. Amennyiben középvállalkozásoknak minősülnének, akkor már transzferárszabályzattal és -nyilvántartással kell rendelkezniük, vagy csak a mentesítési feltételek meg nem felelése esetében?

Kérdés: Osztalékelőleget szeretne a tulajdonos felvenni 2017. októberben. Készítettünk közbenső mérleget 2017. június 30-ra. Az osztalékelőleg kifizethető. Közzé kell-e tenni ezt a közbenső mérleget? Milyen egyéb tudnivalók vannak ezzel kapcsolatban?

Kérdés: Ha a szövetkezet az Szja-tv. 71. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint adható juttatástól eltérően, pénzben szeretne juttatást adni a tagoknak a közösségi alap terhére, ezt milyen módon teheti meg? A pénzben adott juttatás után ki és hogyan adózik, kinek van eho-fizetési kötelezettsége?

Kérdés: A valutakezelésről szeretnék tájékoztatást kapni, mind az Áfa-tv., mind az Szt. szempontjából, példával illusztrálva. Szállítói számla készpénzben való kiegyenlítésénél helyesen járunk el az átlagáras könyveléssel? Két hónappal később érkező számlánál a teljesítéstől számított következő hónap 15-i árfolyamot kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kifizetés a számla beérkezése előtt megtörtént? Utalásos jóváíró számla esetében nem történik visszautalás, csak készpénzben levonás egy későbbi számla összegéből? Mi a helyes eljárás az árfolyamok tekintetében, és keletkezhet-e árfolyam-különbözet?

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?

Kérdés: A szociális szövetkezet számviteli politikája elemeinek sajátosságairól szeretnék többet tudni.

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban levő lakások felújítását vállaltuk néhány dolgozónk lakhatásának biztosítására. A lakások berendezésének költségeit is társaságunk viseli, az eszközök a tulajdonunkban maradnak. Az önkormányzat bérlőkijelölési jogot biztosít 5 évre ellenérték nélkül. A dolgozók az önkormányzattól fogják bérelni a lakást, és oda fizetik a bérleti díjat. Amennyiben üresen áll a lakás, cégünk fizeti a bérleti díjat. Az elszámolás keretében idegen ingatlanon végzett beruházásként kezeljük a felújítást, a bekerülési érték az áfát is tartalmazza, és a bérlőkijelölési jog időtartamának megfelelően amortizációt számolunk el. A lakások, berendezések amortizációja szerintünk nem növeli a taoalapot. Helyes-e a fenti elszámolás? Vannak-e egyéb adó- vagy járulékvonzatai? Hogyan kezeljük az üresen álló lakások utáni bérleti díjat?