Vállalkozói járulék alapja átalányadózónál (eva)

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a vállalkozói járulék alapját, ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó átalányadózó, és a havi átalányadó alapja nem éri el a minimálbért, de a vállalkozó 80 000 forint járulékalap után fizeti meg járulékait, nem pedig a minimum-járulékalap után? Az egyéni vállalkozó tételes költségelszámolás mellett a minimum-járulékalap után megfizeti a járulékot, de a havi jövedelemkivétje 90 000 forint. Az egyéni vállalkozó az Eva-tv. hatálya alatt adózik, megfizeti a minimum-járulékalap után a járulékot, de a vállalkozói járulék alapjánál mit kell figyelembe venni, a minimálbért?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alapját képező jövedelemnem éri el a minimum-járulékalapot, az egyéni vállalkozó az Art. 31. §-ának (2)bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képezőjövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti díj összevonandó jövedelemként

Kérdés: Egy kft. tagja a saját gazdasági társaságának bérbe adja magánszemélyként az egyébként tulajdonában lévő lakást. Összevonandó jövedelemként kívánja adózni a bevételét, erről már az év elején nyilatkoznia kell? Ha nem éri el a jövedelme az éves 1 700 000 forintot, akkor a kifizető vonhat-e tőle 18 százalék adóelőleget? Ha ilyen módon adózik a bérleti díj után, kell-e százalékos ehót fizetni és mennyit, mert a 14 százalékot csak a külön adózó jövedelem után írja elő a törvény.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bérbeadása esetén a magánszemély csak azadóbevallásában választhatja az összevont adóalap részeként az önállótevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Évközben a kifizető 25 százalék adót von le, fizet be az adóhatóságnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi állampolgár különadója

Kérdés: Magyar gazdasági társaság külföldi illetékességű ügyvezetője 180 napot meghaladó kiküldetésben dolgozik Magyarországon. Fizetését Németországban (az anyavállalatnál) kapja. Magyarországon az őt foglalkoztató kft. hipotetikus adót fizet a német jövedelem után. Ebben az esetben kell-e az ún. "szolidaritási adót", a 4 százalék különadót megfizetni az szja-n felül?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a Magyarországon foglalkoztatott külföldi illetőségűmagánszemély Magyarországon személyijövedelamadó-bevallást ad, akkor kell 4százalék különadót megfizetnie az szja-n felül, ha a személyijövedelemadó-bevallásábanszereplő, összevont adóalap szerint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. június 14.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...származójövedelme adóját a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnálkell bevallania és megfizetnie. E jövedelem bevallását a magánszemélynek azerre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évétkövető év március...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. június 14.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jogelőd is köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből megosztássalszámított adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallásesedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőlegetfizetni. Ha az átalakulás napja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Közösségen belüli vevői készlet

Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...történő behozatala miatt még nem keletkezik adófizetésikötelezettség, az a termék "lehívásakor, kitárolásakor" keletkezik, ekkor kella bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. Gyakorlatilag minden szükséges bizonylatot – számla,fuvarokmány...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:

Minimum-járulékalapnál kevesebb kereset bejelentése

Kérdés: 2006. évben még nem voltunk havi bevallásra kötelezettek, ezért a minimum-járulékalapnál (125 000 forintnál) kevesebbet kereső dolgozóinkat a 06T1031 sz. nyomtatványon bejelentettük az APEH felé. 2007. január 1-jétől havi bevallók lettünk. Be kell-e jelentenünk ezen a nyomtatványon azon dolgozóinkat, akik 125 000-130 999 forint között keresnek, illetve 2007. január 1-jén lépnek be cégünkhöz (131 000 forint fizetés alatt), vagy a 2007. február 12-i bevallással eleget teszünk ezen kötelezettségünknek?
Részlet az állásfoglalásából: […]

2007-től a minimum-járulékalaptól való eltérést az adózó a havi járulék bevallás benyújtásával jelenti be. Tehát ettől az évtől kezdve nincs szükség külön nyomtatvány használatára.

 

[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:

Szja-bevallás egyéni vállalkozónál (eva)

Kérdés: A heti 36 órában foglalkoztatott egyéni vállalkozó akkor adja le szja-bevallását is, amikor a vállalkozói tevékenységének bevallási határideje van. A két nyomtatvány integrálva is van. Mi a helyzet a hasonló evás vállalkozóval? Február 15-éig bevallja evás tevékenységét külön nyomtatványon, majd az szja-bevallásra nyitva álló határidőig a foglalkoztatottként, főmunkaidőben keresett jövedelmét, esetleg a munkáltatója vagy az APEH szolgáltatását igénybe véve? Kötődik-e ez esetben az szja-bevallás a vállalkozói (evás) bevallás időpontjához?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...személyijövedelemadó-bevallás benyújtási határideje egyénivállalkozó esetében – függetlenül attól, hogy az Szja-törvény vagy az Eva-tv.hatálya alá tartozik – az adóévet követő február 15. Az egyéni vállalkozóistátus kizárja mind a munkáltatói elszámolás,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címkék:  

Vendégház költségeinek elszámolása

Kérdés: Társaságunk székhelyének községében van egy vendégháza. Társaságunk a falutól kb. 2 km-re található, külterületen. A külföldi és belföldi partnereinket általában itt látjuk vendégül. A partnerek sokszor például a termékeik mintagyártására érkeznek. A vendégházban található szauna és szolárium is, amit nem nagyon használunk, s ezt az áramszámlával tudjuk igazolni. Itt foglalkoztatunk 1 fő dolgozót, aki ellátja a takarítást és a főzést, vendéglátást. A főzéshez beérkező étkezési anyagok áfáját már a beszerzéskor nem igényeljük vissza, továbbá természetesen az itt fogyasztott italok áfáját sem vonjuk le. A szállásadás és étkeztetés be van jegyezve a tevékenységi körünkbe. Minimális árbevétel keletkezik ezen a tevékenységünkön, mely nem áll arányban a költségekkel. Visszaigényelhető-e a vendégház: beruházás és felújítás áfája, az áram, vízdíj, gáz és tisztítószerek és egyéb felmerülő költségek áfája? Terheli-e még bármilyen más adófizetési kötelezettség a fenti tevékenységet? (A vendégház összes költsége belefér a jelenlegi szabályozás szerinti reprezentációs keretünkbe.) Hogyan kell könyvelnünk a vendégházat az 5-ös számlaosztályban? (Társaságunk elsődleges 6-7, másodlagos 5-ben könyvel.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szálláshely-szolgáltatás esetében – mint ingyenesennyújtott szolgáltatás után – megállapítják az általános forgalmi adót, és aztbevallásukban szerepeltetik, hiszen előre nem tudhatják, hogy kizárólagvállalkozáson kívüli célt fog szolgálni a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:

Támogatással kapcsolatos arányosítás

Kérdés: A cég GVOP beruházási támogatást fog kapni, előre láthatóan decemberben. A támogatás részben 2005-ös, részben 2006-os beszerzésekhez kapcsolódik (30 százalékos lesz). 2005-ben a teljes áfa összegét levonásba helyeztük. Mi a helyes megoldás a 2005. évi beszerzésekhez kapcsolódó áfamódosítás tekintetében? a) Mivel egyértelműen elkülöníthető és megállapítható az áfa összege, ezzel az összeggel az aktuális hónap (pl. december) levonható áfáját lehet módosítani, vagy b) az aktuális havi áfabevallásban arányosítani kell? c) vagy 2005-ös sok havi áfabevallást kell önellenőrizni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az arányosítási kötelezettség az Áfa-tv. alkalmazásaszempontjából "másodlagos" lehetőség. Amennyiben egyértelműen el lehetkülöníteni a támogatásból finanszírozott termékek körét, tehát arányosításnélkül meg lehet határozni a le nem vonható adó összegét, akkor ezt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. április 19.
Kapcsolódó címke:
1
…
102
103
104
…
146