1420 talált cikk a bevallás kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell a társaságnál elszámolni az elengedett tagi kölcsönt és az Szja-tv. átmeneti rendelkezése szerint az elengedett összeggel egyező osztalékot? Negatív adózott eredmény esetén is kifizethető az ilyen címen meghatározott osztalék?

Kérdés: Az ingatlan birtokba adása 2006 márciusában megtörtént, a vételár teljes megfizetéséig az eladó a tulajdonjogot fenntartotta. Augusztusban – fizetési késedelem miatt – a szerződést újratárgyalták, és úgy rendelkeztek, hogy az eredeti állapotot visszaállítják. Az újratárgyalás során a korábbi vevő új partnerével az időközben megosztott területet meg akarja vásárolni. Ez esetben helyesbítő vagy sztornószámlát kell adni a korábbi vevő részére a márciusban kiállított számlához kapcsolódóan? Amennyiben sztornószámlát, azt melyik időszakban kell az áfabevallásban szerepeltetni?

Kérdés: Ingatlan bérbeadásából származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után kell 2006-ban a 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni, vagy csak az 1 millió forint fölötti rész képezi az egészségügyi hozzájárulás alapját?

Kérdés: Segítségüket kérem a magyarországi fióktelep felszámolása körében elvégzendő számviteli, adózási kérdésekben. Az ausztriai cég felszámolásának elrendelését a cégjegyzékbe 2006. április 11-ével jegyezték be. Mikor kell az ausztriai cég magyarországi fióktelepénél mérleget és a hozzá tartozó adóbevallásokat készíteni? Magyarországon nincs felszámoló kijelölve. A Tanács 1346/2000/EK rendelete szerint a kinti felszámolást itthon is el kell ismerni. Ez azt jelenti, hogy az ausztriai cég készíti el a mérleget és az adóbevallásokat, és itthon csak egyszerűen törlik a céget?

Kérdés: Cégünk nyomtatókba tonerek és festékpatronok utántöltésével is foglalkozik. Az üres, kifogyott festékpatronokat, tonereket magánszemélyektől is vissza szeretnénk vásárolni. Ez esetben elegendő-e 1 db kiadási pénztárbizonylatot kiállítani a visszavásárlási értékről? A kiadási pénztárbizonylathoz mellékletet készítenénk, amely tartalmazná, hogy milyen patronból hány darabot, milyen áron vásároltunk vissza. A visszavásárlási ár bruttó ár, az áfát nem lehet visszaigényelni, de az újratöltés után az áfát befizetjük. Helyes-e az elgondolásunk? Figyelnünk kell-e az egy magánszemélynek egyazon adóévben kifizetett összeget, hogy az eléri-e az 50 ezer forintot?

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítások óta ha valaki maga előtt görget egy még be nem vallott adót, amely még nem évült el, de 2006. 06. 09-éig azt bevallotta, akkor azt még helyre teheti úgy, hogy közben megúszhatja az önellenőrzési pótlékot. Az önellenőrzési pótlék elengedése mellett automatikus részletfizetés kerül megállapításra. A kérdés az: ez a speciális szabály alkalmazható-e korlátozás nélkül? Például akkor, ha az adózó adóellenőrzés alatt áll, vagy ellene most hoztak elmarasztaló megállapítást, de az még nem emelkedett jogerőre?

Kérdés: Egyéni vállalkozó tehergépkocsit vásárol autókereskedőtől. A vételár egy részét készpénzben fizeti, a fennmaradó részt lízing keretében (zárt végű lízing). Az előleget a kereskedőnek fizeti, a számlát a lízingcég bocsátja ki. Visszaigényelhető-e a tehergépkocsi áfája, ha az egyéni vállalkozó a 4 millió forint árbevételt nem érte el, de a tárgyi eszközre jutó áfa 200 E Ft-tal meghaladja a fizetendő áfát?

Kérdés: A kft. zárt végű pénzügyi lízing keretében tehergépkocsit vásárolt. Abban az időszakban az áfabevallásban visszaigényelhető áfát szerepeltettünk, árbevételünk a 4 millió forintot meghaladta. Az áfabevallás "Pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adó" rovatában nem szerepeltettük a lízingelt eszköz áfaértékét. Helyesen jártunk el?

Kérdés: Lehet-e magánszemély-tulajdonos esetén osztalékot felvenni a végelszámolási időszak végén? Vagy a cég megszűnésekor csak kizárólag vállalkozásból kivont jövedelem lehet? Az Szt. 11. §-ának (12) bekezdése üzleti évként értelmezi a végelszámolás lezárásáig terjedő időszakot, vagyis az osztalék megállapításának nincs akadálya.