1387 cikk rendezése:
1131. cikk / 1387 Tagállami építési munkához anyag biztosítása
Kérdés: Közösségi adószámmal rendelkező társaság Magyarországon beszerzett anyagot visz ki Bécsbe, ott beépíti a magánszemély megrendelő építési munkái során. Miként kell az építési munkákat és a felhasznált anyagokat számlázni? Be kell-e a kinti adóhatósághoz jelentkezni, kell-e ott bevallást adni? Itthon miként kell a leírt ügyletet a számvitelben elszámolni? Változtat-e a helyzeten az, ha a megrendelő az anyagot saját kocsijával viszi ki Magyarországról, és a szerelés helyén biztosítja a kivitelező részére?
1132. cikk / 1387 Teljesítési időpont közúti teherszállításnál
Kérdés: Mi minősül a teljesítés időpontjának az Áfa-tv. szempontjából közúti teherszállításnál? A Ptk. szerint: a fuvarozó díjazás ellenében az árut rendeltetési helyére továbbítja és a címzettnek átadja. A fuvarozási szerződés valójában az áru címzettnek történő kiszállításával teljesül.
1133. cikk / 1387 Előző évi adatok figyelembevétele az arányosításnál
Kérdés: Az áfaarányosításnál hogyan kell értelmezni az Áfa-tv. 3. számú melléklete I. részének 4. pontjában foglaltakat? Aki nem rendelkezik a tárgyévet megelőző évre vonatkozó levonási hányaddal, az csak a 3/a pont szerinti számítást alkalmazhatja? Ha a társaság 2003-ban az előzetesen felszámított áfát levonta, az nem választhatja a 3/b pontban foglaltakat?
1134. cikk / 1387 Importbeszerzés áfája
Kérdés: Az áfabevallásban fel kell-e tüntetni a harmadik országból importált árura felszámított áfát, ha az levonható lenne, de pénzügyi rendezést nem igényel?
1135. cikk / 1387 Közösségen belülre, illetve kívülre adott előleg áfája
Kérdés: Közösségen belüli partner részére – termékbeszerzéshez kapcsolódóan – adott előleget hogyan kell elszámolni, kell-e utána áfát fizetni? Akülföldi partner számlát küld az előlegről, annak alapján történik a fizetés. Változik-e az elszámolás, ha az előleget harmadik országbeli szállítónak adjuk?
1136. cikk / 1387 Kapott osztalék (eva)
Kérdés: Az Szja-tv. szerinti adókedvezmények érvényesíthetőségéhez kapcsolódó jövedelemhatárba beszámít-e az Eva-tv. alá tartozó kft.-től az eva alatt felvett osztalék összege?
1137. cikk / 1387 Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre
Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
1138. cikk / 1387 Üzletrész részletekben történő értékesítése
Kérdés: A társaság egyik magánszemély tagja 1,1 M Ft névértékű üzletrészét 16 M Ft-ért értékesíti annak a kft.-nek, amelynek tagja. Az ellenérték kifizetése részletekben, több éven keresztül történik. A tag az utolsó részlet megfizetéséig fenntartja az üzletrészhez kapcsolódó tulajdonjogát. A fenti ügylet milyen személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget von maga után, és a kifizetőnek mi a teendője?
1139. cikk / 1387 Innovációs járulék
Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
1140. cikk / 1387 Részvény értékesítése névérték alatt
Kérdés: Termelőszövetkezetünk 2002. augusztus 30-án rt.-vé alakult. Természetesen a szövetkezeti üzletrészeket részvénnyé alakítottuk. A vagyonnövekményből (tőketartalék, eredménytartalék) is részvényt nevesítettünk. Rt.-nk nehéz gazdasági helyzetbe került. Osztalékot nem fizetett, fizetésemelés nem történt. Részvényeseink egy része el kívánja adni a részvényeit azért, hogy nehéz anyagi helyzetén segítsen. Társaságunk visszavásárolná, a jelenlegi reális 20%-os áron. A 20% – mint vételár – csak a halasztott adó kifizetésére lenne elegendő, a részvényes helyzetén nem segítene. Szja tekintetében milyen kötelezettsége van annak a részvényesnek, aki a részvényét a névérték 20%-áért értékesíti?
