Elhunyt ügyvezető osztaléka

Kérdés: Jóváhagyott osztalék öröklésével kapcsolatos a kérdésem. A hagyatéki leltárban a kft. többségi tulajdonos elhunyt ügyvezető korábbi években jóváhagyott, de a halál időpontjáig ki nem fizetett osztalékának, illetve a fel nem vett munkabérének kell-e külön szerepelnie, vagy az üzletrész öröklésével ez automatikusan megörökölhető? A jóváhagyott osztalék 10 millió Ft felett van, adózatlan. Ha a hagyatéki leltárban szükséges ezt szerepeltetni, akkor a jóváhagyott adózatlan összeget kell a hagyatéki leltárban feltüntetni? Ha adózott összeget kellene, akkor az egészségügyi hozzájárulás több örökös esetén hogyan, mikori időponttal számítható? Ehhez az öröklési arányok ismerete szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...a fel nem vett munkabért pedig a munkabért terhelő szociális hozzájárulási adó (illetve a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás) bevallása és megfizetése után, a munkabért terhelő személyi jövedelemadó és a járulékok levonását követően fizetheti ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Beolvadás, egymással szembeni követelés-kötelezettség

Kérdés: "A" társaság gazdasági helyzete úgy alakult, hogy főtevékenységét kénytelen volt megszüntetni. A társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az "A" társaságot átalakulással beolvasztják a "B" társaságba. A társaságok tulajdonosi szerkezete azonos. A beolvadó "A" társaságnak kölcsönkötelezettsége van "B" társaság (a beolvasztó) felé. Az "A" társaság fordulónapi beszámolójában az eredmény negatív, a vagyonmérleg-tervezet készítésekor a saját tőke szintén negatív, biztosan nem tudja a kölcsönt és annak kamatát visszafizetni. Beolvadáskor szükséges-e a követelést értékelni, kell-e értékvesztést elszámolni, illetve behajthatatlanság címén leírni, mivel a kölcsönkötelezettséget összevezetik a "B" beolvasztó társaság kölcsönkövetelésével? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel "B" társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...után az analitikus és a főkönyvi nyilvántartást lezárni. Csak az "A" társaságnak kell a beolvadás napjához kapcsolódóan társaságiadó-bevallást benyújtania. Az átvevő (a beolvasztó) "B" társaság, mivel változatlan társasági formában tovább működik, a rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Szabad felhasználású devizahitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] ...különbözet árfolyamveszteség, akkor csökkenti a 2011. évi eredményt, módosul a társasági adó alapja, tehát a társaságiadó-bevallást is helyesbíteni kell.Hasonlóan kell eljárni 2012-ben is.Az Szt. 2013. január 1-jétől hatályos 33. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Áram-felülvizsgálati szolgáltatás

Kérdés: A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség – a speciális helyzetre tekintettel –, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.
Részlet a válaszából: […] ...az áramszolgáltató is az érintett évek önellenőrzése keretében könyvelt, és módosította ennek megfelelően az érintett bevallásait.A kérdésben leírtak alapján 2014-ben a helyesbítő számlák alapján külön-külön kell könyvelni a kérdező társaságnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Készpénzes számlák későbbi elszámolása

Kérdés: A NAV mulasztási bírságot szabott ki, mivel az adózó 2 darab pénztárbizonylatot nem a pénzmozgással egy időben állított ki, azokon nem a gazdasági események valós dátumát tüntette fel. A társaság negyedéves bevallásra kötelezett. A 2 darab számla októberben készpénzes számla volt, amit a könyvelés később kapott kézhez, ezért azt novemberi kiadási pénztárbizonylattal könyvelte. A számlák üzemanyag-vásárlást tartalmaznak. Erre az időszakra áfa-visszaigénylésünk volt (a mulasztási bírság miatt később fogunk hozzájutni). A számviteli politikában szerepel, hogy a pénztárból elszámolásra is felvehető összeg, amelyből az következik, hogy a számlák későbbi elszámolása indokolt. Alakíthatja-e a társaság úgy a számviteli politikáját, hogy a bejövő készpénzes számlák későbbi elszámolása szabályos legyen?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az nemcsak belső szabályozási problémákról szól, de jogszabályellenes gyakorlatra is enged következtetni.A kérdésben leírtakból az következik, hogy a készpénzes számlákhoz a kiadási pénztárbizonylatot a könyvelés során állítják ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Társasági adó önrevíziója mikrogazdálkodónál

Kérdés: Hogyan kell könyvelni mikrogazdálkodói beszámolónál a társasági adó önrevíziója kapcsán megnövekedett társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs középső oszlop. A beszámolót ismételten nem lehet közzétenni. Ha csekély összegű, tárgyévi tételként könyvelendő, de hová? Egyéb ráfordítás lesz?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezést az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe (azaz nem előző évi tételként), feltéve hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.
Kapcsolódó címkék:    

Szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontja – áfa

Kérdés: Evás könyvelő kft. vagyunk. Szerződéseinket éves díjjal kötjük, havi egyenletes összegű kiszámlázással, a folyamatos teljesítés szabályai szerint. Szerződésünk szerint az éves teljesítés a beszámoló átadásával és a bevallások leadásával teljesül. Díjainkat is július 1-jétől változtatjuk. Vajon miként érint minket és vállalkozóinkat a változás? Mennyiben változnak a teljesítés időpontját, a számla keltét, a fizetési határidőt érintő dátumok és megbízóink kötelmei? Úgy véljük, ez nemcsak minket, de a kivás és az Szt. szerint elszámoló könyvelőirodákat is érinti. Kérjük, mindhárom módszertan szerint adják meg válaszukat!
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett változás minden bizonnyal az Áfa-tv. 58. §-ában foglalt szabály 2014. július 1-jétől tervezett módosítása. Ennek értelmében, ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, a nyújtott szolgáltatásról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.
Kapcsolódó címkék:    

Beolvadás időpontja

Kérdés: Társaságunk egyetlen leányvállalatának a beolvasztását tervezi 2014. 12. 31-ével. Mikortól hatályos a beolvadás? Mikortól egyesíthetjük a könyvelést? Az éves beszámolót a két cégnek még külön kell elkészítenie és közzétennie, illetve a bevallásokat teljesítenie? Esetleg célszerűbb lenne a 2015. 01. 01-jei időpont a beolvadásra?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegfordulónappal el kell készíteni mind a két társaságnál a számviteli törvény előírásai szerint a 2014. évi beszámolót, adóbevallásokat, a számviteli beszámolókat – ha kötelező a könyvvizsgálat – független könyvvizsgálóval auditáltatni kell, azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
Kapcsolódó címkék:  

Tiszteletjegyek áfája

Kérdés: Cégünk kulturális intézmény, ahol a különféle művészeti előadások alkalmával bizonyos mennyiségű tiszteletjegyet is kibocsátanak az egyébként nem ingyenes rendezvényre. Ezen tiszteletjegyek áfatartalma kérdéses számomra. Milyen számítási mód alapján kellene meghatározni a tiszteletjegyekre fordított kiadásokat? (Nem csak a fellépő költsége a tényleges költség!) A tényleges költséget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelni, melyik költségszámláról mennyit?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében felmerült és dokumentált költség, célszerűnek az látszik, ha a tiszteletjegyek névértéke alapján történik az áfa bevallása. (A tiszteletjegyek áfája a térítés ellenében eladott – azonos névértékű – jegyek áfájával egyezzen meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.
Kapcsolódó címkék:    

Közösségen belüli beszerzés – számvitel, áfa

Kérdés: Közösségen belüli beszerzésnél gyakran különbözik a számviteli és az áfabeli teljesítési időpont. Belga partnertől szereztünk be eszközt, az általa kiállított számla 2013. decemberi keltezésű, amit decemberben kifizettünk. Az eszközt EXW-paritással 2014. 01. 17-én adta át belga partnerünk a telephelyén az általa megbízott fuvarosnak. Úgy gondolom, az eszköz csak 2014 januárjában könyvelhető, viszont a 2013. decemberi áfabevallásban kell szerepeltetni. Helyesen jártam el?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdés szerint a számlát a belga partner 2013 decemberében állította ki, így a magyar félnek azt a 2013. december havi áfabevallásban kellett fizetendő áfaként (és feltételezhetően levonható áfaként is) szerepeltetnie. (Természetesen ezt a tételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.
Kapcsolódó címke:
1
54
55
56
142