1452 talált állásfoglalás a bevallás kifejezésre

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelének felmondott. Az adóhatóságnál lévő meghatalmazásunkat visszavontuk. A céget többször felszólítottuk, hogy bizonylatait és iratait vegye át, ez azonban még a mai napig sem történt meg. Meddig kell őrizni ezeket a bizonylatokat? Legutóbbi felszólítólevelünkben közöltük, ha személyesen nem veszi át, akkor az iratokat postán küldjük el. Amennyiben sor kerülne az iratátadásra, kötelesek vagyunk-e a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt is átadni? A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott választól eltér az egyik szakkönyv témával kapcsolatos álláspontja. Melyik tekinthető mérvadónak? Ezen utóbbi vélemény szerint a szerződés megszűnését követően a könyvelőirodát nem terheli a számítógépes adatállomány megőrzésének kötelezettsége. Másik kérdésünk, amennyiben ügyfelünk több hónapos vagy éves könyvelési díj-tartozást halmozott fel, és emiatt mondtunk fel, kötelesek vagyunk az iratait visszaadni?

Kérdés: A kft. 2009. december 15-én alakult, a cégbíróság 2010. január 5-én jegyezte be. A társaság üzleti évének a mérlegfordulónapja: minden év december 31-e. Az előtársasági időszakban a társaság semmilyen vállalkozói tevékenységet nem végzett. Kell-e az előtársasági időszakra társaságiadó-bevallást benyújtania és beszámolót készítenie? Ha igen, akkor azt milyen időszakra kell készíteni?

Kérdés: A kft. 2008. évben értékesített egy tárgyi eszközt, 20% áfával. A vevő egy év után sem fizette ki a vételárat, ezért közös megegyezéssel visszaadta az eszközt. A kft. emiatt 2009. októberi dátummal kiállított egy helyesbítő számlát, a 2008. évi nettó értékkel és 20% áfával, negatív előjellel (T 961, 467 – K 311). Az eszközt nyilvántartásba vettük a visszavételi értéken (T 131 – K 861). A vevőkövetelés így megszűnt, az áfát a IV. negyedévi bevallásba beállítottuk. Vissza kell nyúlni 2008. évre? Helyes a fenti tételek elszámolása?

Kérdés: A társaság fényforrások, lámpatestek forgalmazásával foglalkozik. Az anyavállalat az új termék bemutatása céljából a promóciós célra megrendelt termékeket számlázza leányvállalata felé. A magyar társaság az így behozott termékeket marketingcélból juttatja el üzleti partnereihez. Az egyedi értékük alapján az 5000 forintot nem meghaladó termékekért ellenértéket nem számít fel. Tekinthetők-e az üzleti partnerek részére átadott termékek árumintának 2010 előtt, illetve 2010-től? Milyen bizonylatot kell kiállítani a termékmintát átvevő üzleti partner felé?

Kérdés: A kft.-nél a VPOP KEP felülellenőrzést rendelt el. Ezt 2008-ban a bevallások utólagos ellenőrzése (VPOP REK) előzte meg, ahol iratőrzési problémák miatt bírságot állapítottak meg. A felülellenőrzés viszont megállapította, hogy az egyik bizonylat nem volt a VPOP által ellenjegyezve, és így az alkoholhoz kapcsolódó jövedéki adó visszaigénylése nem volt jogos. Az alkoholt bodzaszörp előállításához használták, aminek a jogosságát a VPOP nem is kifogásolta. Így a kft. visszaigényelte és visszakapta a jövedéki adót. Ezt követően a VPOP KEP ezt jogtalannak minősítette, és késedelmi pótlékot, valamint adóbírságot szabott ki. A kft. fellebbezésére az adóbírságot elengedték, de az adóhiányt és a késedelmi pótlékot helybenhagyták. Ezt a 2009-ben jogerőre emelkedett II. fokú határozat megerősítette. A kft. ezt a határozatot a Fővárosi Bíróság elé viszi. Kérdések: Kell-e könyvelni az adóhiányt és a késedelmi pótlékot? Az alkohol jövedéki adója – ha az nem vonható le – növeli-e az alkohol beszerzési költségét? Emiatt önellenőrizni kell a társasági adót, az iparűzési adót, a különadót? Anyagköltség vagy egyéb ráfordítás? A korábbi évek adózott eredményéből osztalék került kifizetésre, ezt is önellen­őrizni kell? Lehet-e várni a bírósági döntésre?

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!

Kérdés: Cégünknél a dolgozók munkabérükön felül (nem a cafeteria keretében) a bérük 6,75%-ának megfelelő önkéntes nyugdíjpénztári befizetést is kapnak, amennyiben van nyugdíjpénztári tagságuk. Egyik dolgozónk hónapokkal ezelőtt megszüntette tagságát, de erről cégünket nem értékesítette. Akkor értesültünk erről, amikor a pénz a bankszámlára visszaérkezett. A visszajött pénzt a 4. számlaosztályban könyveltem, és kértem a bérszámfejtő céget, hogy a következő bérfeladásban korrigálja a költséget. Azt a választ kaptam, hogy ők nem tudják korrigálni, a banki tételt költségcsökkentőként kell könyvelni. Helyes-e ez így?

Kérdés: Apa és fia tagként – 2009-ben – beléptek egy bevételi nyilvántartást vezető (evás) betéti társaságba. 1. Apa öregségi nyugdíjban (teljes jogú) részesül (65 éves), a bt.-ben 30%-os részesedése van, és havonta változó alkalommal személyesen közreműködik a társaság tevékenységében. A társaságtól jövedelemben nem részesül. 2. A fia főállású munkahellyel rendelkezik (ahol minden járulékot megfizetnek utána), a bt.-ben 15%-os részesedése van. Személyesen úgy működik közre, hogy havonta néhány órát segít a társaság ügyviteli munkáiban. A társaságtól jövedelemben nem részesül. Mivel az apa és fia semmilyen jövedelmet nem kapnak a társaságtól, ezért kérdezik a következőket: – A bt. többségi tulajdonosa (a beltag) kb. negyed­évente a befolyt és "leevázott" bevételek maradék összegét átutalja a saját lakossági folyószámlájára, onnan készpénzben felveszi, és tulajdoni hányad arányában készpénzben kifizeti a többi tagnak (az apának és fiának). Jól jár-e így el a beltag? – Az apának és fiának kell-e még valamilyen adót, járulékot fizetnie az így megkapott, "leevázott" bevételük után? – Be kell-e vallani az szja-bevallásban az így megszerzett jövedelmet? – Kell-e valamilyen nyilvántartást, jegyzőkönyvet vezetni az ily módon – a beltagtól készpénzben átvett – kifizetésekről? – A tagok gyűlésének kötelezően el kell-e fogadnia egy határozatot az ily módon, a tulajdoni hányadok arányában kifizetett pénzkiutalásokról, kifizetésekről?

Kérdés: Eddig úgy értelmeztem, hogy az utólagos negatív irányú számlahelyesbítések esetén a korábban befizetendő áfát legkorábban akkor csökkenthetem, ha az a vevő személyes rendelkezésére áll. A személyes rendelkezésre állás napja a kézhezvétel napja lehet. A 3832. számú kérdésre adott válaszukban nem egészen ezt írják. Hogyan kell értelmezni az Áfa-tv. 78. §-ának (3) bekezdését?

Kérdés: Azt szeretném tudni, hogy a cégautó­adó-törvény első változatában az 500 km útátalányt elszámoló egyéni vállalkozónak is kellett volna cégautóadót fizetnie? A nyáron módosították a törvényt, és már nem kell – az előbbi esetben – cégautóadót fizetni? Melyik információ a helyes?