5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Óvodai szakmai anyagok (vagy egyéb: pl. nyomtatófesték) készpénzes vásárlása esetén a kiadási pénztárbizonylaton, a "Pénztár fizessen az alábbiak szerint" alatt nem a pénz felvevőjének neve szerepel (aki vásárolt), hanem azé, aki a számlát kiállította (szállító). A pénzt közvetlenül a dolgozó részére fizetik ki a pénztárból, ő írja alá a kiadási pénztárbizonylatot. Kis összegű beszerzésekről van szó, előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igényelnek. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A magyar kft.-nek Csehországban van egy raktára, ami telephelyként működik, cseh adószámmal. A telephely egyrészt Csehországban értékesít, másrészt a kft. felé is, mert a magyar hipermarket csak a kft.-től hajlandó a számlát befogadni. Hogyan kell könyvelnie a magyar kft.-nek a cseh adószámmal kiállított saját számláját, ugyanis a telephely adatait is könyvelni kell? Jelenleg a telephely kimenő számlája közösségi értékesítésként kerül Csehországban bevallásra, így a magyar könyvekben is exportárbevétel. A kft.-nél Közösségen belüli beszerzés, így az eladott áruk beszerzési értékeként is könyvelik. A kimenő és bejövő számla kompenzálásra kerül. Megfelelő a könyvelés? Ha nem, hogyan kell eljárni?

Kérdés: A kft.-ben a férj mint háziorvos (OEP által finanszírozott praxis), a feleség mint fogorvos (nem OEP által támogatott praxis) tevékenykedik. Az iparűzési adó megállapításánál a két tevékenységet össze kell-e vonni? A háziorvosi praxisnál (80%-nál több a támogatás) figyelembe vehető-e 20 M Ft összegig az adókedvezmény? A kft. iparűzésiadó-megállapításánál külön kezelhető-e?

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!

Kérdés: Az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése 2013. január 1-től szigorító intézkedésként az eladott áruk beszerzési értékét (elábé) és a közvetített szolgáltatások értékét csak sávosan engedi meg levonni. Az arányosítás főként a nagykereskedelemmel foglalkozó cégeket érintő, az adóalap védelmét szolgáló előírás. Ugyanakkor a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értéke bizonyos esetekben csak technikai jellegű elszámolásokat tartalmaz, növelve az iparűzési adó összegét, így nem szolgálja az arányos és igazságos közteherviselést. Nagykereskedelemben gyakori finanszírozási forma, hogy a finanszírozó pénzintézetek a kereskedő raktári készletének finanszírozására zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötnek. Számviteli elszámolása és áfatörvénybeli kezelése a termékértékesítés szabályai szerint történik. Ebben az esetben a nagykereskedő beszerzési áron eladja a raktáron lévő készletét a lízingcégnek, amely a lízingszerződés alapján szintén nagykereskedelmi áron visszaszámlázza azt. A lízingelt eszközt újra készletre veszik, és a kereskedő később értékesíti tényleges vevői felé, amikor is a lízingszerződést felbontották. A lízingszerződés megkötésekor végrehajtott számlázással a nagykereskedő árbevétele megnövekszik a beszerzési áron kiszámlázott összeggel, egyidejűleg az eladott áruk beszerzési értéke is nő a beszerzési áron eladott készlet értékével. Mivel eredményt nem realizál e műveleten, úgy lenne indokolt, hogy adóznia se kelljen, azonban az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése szerinti arányosítás miatt mégis keletkezik adóalap, a bevétel 15-25-30%-os mértékében. Be kell-e vonni az arányosításba a lízingcéggel a finanszírozás miatt könyvelendő technikai elábét, hiszen a könyvelésre nem tényleges kereskedelmi forgalom miatt kerül sor? Csak azért történik az elszámolás, hogy a könyvekben a lízingszerződés alapján kapott finanszírozási forrás – a lízingtartozás – megjelenjen.

Kérdés: A társaságnak a pályázatíró hibájából vissza kellett fizetni a fejlesztési célra (tárgyi eszköz beszerzésére) kapott támogatást. Megállapodás alapján ezért a pályázatíró cégtől kártérítésben részesült, amely összeg 2017-ben be is folyt. Ez 2017. évi bevételnek minősül? Vagy időbelileg el kell határolni, és az értékcsökkenés elszámolásakor arányosan feloldani, mivel közvetve tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódik?

Kérdés: 2016-ban ingatlant vásároltunk. A vagyonszerzési illetéket 2017. év végén állapította meg a hatóság, 2017. év végén fizettük ki azt, és az ingatlant azóta már továbbértékesítettük. Ez esetben a vagyonszerzési illetéket hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Egy nem közhasznú alapítvány a céljaihoz adományokat kap (szervezetektől és magánszemélyektől egyaránt) készpénzben, utalványokban és eszközökben. Ezen adományokat adományként tovább is adja. Jól gondolom, hogy a könyvekben ezeket a tételeket a 96-os főkönyvi számlával szemben a 86-os főkönyvi számlán kell nyilvántartani?

Kérdés: A 2016. évi mikrogazdálkodói beszámolóban egy vevői követelés után a cég értékvesztést számolt el, amit a társaságiadó-bevallásban adóalap-növelő tételként szerepeltetett. Ezen vevő 2017. november hónapban maradéktalanul kifizette az értékvesztéssel érintett tartozását. Mi a teendő ebben az esetben? A kormányrendelet számlatükrében követelések visszaírása számla nincs. Hogyan szüntethetem meg a 319. Vevőkövetelések értékvesztése számlát?

Kérdés: Magánszemélyként ingatlant adok bérbe. A költségelszámolás során a tételes elszámolást választanám, és az értékcsökkenéssel is szeretnék kalkulálni. Kell-e maradványértéket alkalmaznom, vagy a teljes bekerülési értékre folyamatosan számolhatom el a 2%-os értékcsökkenést, amíg az el nem fogy? Ha majd az adott ingatlant a gyerekeim öröklik, és ők is folytatják a bérbeadási tevékenységet, akkor ebben az esetben az ingatlan értéke újra értékcsökkenthető lesz az akkori bekerülési érték alapján, vagy nekik ezt tudniuk kell, hogy egyszer már az én életemben le lett értékcsökkentve, és ők újra ilyen címen nem csökkenthetik az adóalapjukat?