5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Az alapítvány ún. "bérleti szerződés és vételi jog alapításáról szóló megállapodást" kötött az ingatlanra. Az alapítvány havonta bérleti díjat fizet a bérbeadónak 30 hónapig, utána – saját döntése szerint – megvásárolhatja az ingatlant. Az ingatlan vételárába beszámítják az addig kifizetett bérleti díjat. Az ügylet bizonytalan kimenetelét az Szt. nem kezeli. Véleményünk szerint a bérbeadónál 30 hónapig bérleti díjat kell számlázni, azt árbevételként elszámolni. Amennyiben a szerződésben rögzített időpontban az alapítvány él a vételi jogával, és megvásárolja az ingatlant, az addig számlázott és megfizetett bérleti díjat előlegnek kell tekintenünk, s módosítanunk kell önrevízióval. Helyes az általunk vázolt megoldás? Ha nem, akkor mi a helyes könyvelés?

Kérdés: "A kamatbevétel tehát áfamentes bevétel. Az előzetesen felszámított áfa megosztására vonatkozóan az Áfa-tv. 123. §-ának előírását kell alkalmazni" – írják a 4740. kérdésre adott válaszban. Helytálló-e ez a válaszadás, hogy az áfa megosztásánál figyelemmel kell lenni a kamatbevételre is?

Kérdés: Cégünk befektetésialap-kezelő társaság. Az a kérdés merült fel, hogy az ingatlant fejlesztő, bérbe adó befektetési alap alanya-e a helyi iparűzési adónak, figyelemmel arra, hogy a befektetési alap helyett társaságunk, az alapkezelő jár el?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?

Kérdés: A társaság különféle rendezvényeken való részvételre jogosító belépőjegyek vételével és eladásával foglalkozik. Az értékesítés a társaság által működtetett internetes felületen és jegypénztárakon keresztül történik. A vásárlók elfogadják az ÁSZF felvételeit. A belépőjegyek hátoldalán feltüntetjük, hogy a belépőjegy polgári jogi szerződés a vásárló és a rendezvényszervező között. Megállapodás alapján időben előbb történik meg az értékesítés a vásárlók felé, és csak ezen eladások után, a ténylegesen eladott belépőjegyek értéke alapján számol el a társaság a rendezvényszervezőkkel. A társaság saját nevében a rendezvényszervezők javára értékesíti a jegyeket. Ebben az esetben az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában tovább értékesített belépőjegy által megtestesített szolgáltatás bekerülési értéke levonható-e közvetített szolgáltatásként, függetlenül attól, hogy a jegyek értékesítéséről kiállított számlán a teljesítés dátuma korábbi, mint a rendezvényszervezők számláin feltüntetett időpont? Az ÁSZF-feltételek megléte elegendő-e a közvetített szolgáltatásként történő elszámoláshoz?

Kérdés: A cég munkatársa Olaszországban járt, ahol a szállást készpénzben, euróban fizette ki. Nálunk nincs európénztár. Ki lehet fizetni a számlát a számla kiállítási napján érvényes MNB-középárfolyamon számítva forintban?

Kérdés: A gyógyszertárakban foglalkoztatott gyógyszerészek, gyógyszertári asszisztensek és szakasszisztensek az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának d) pontja, valamint ugyanezen törvény 139. §-a alapján közfeladatot ellátó személynek minősülnek-e, és ez alapján vonatkozik-e rájuk a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről szóló 2011. évi CLV. törvény 2. §-a (5) bekezdésének b) pontjában megfogalmazott szakképzési hozzájárulás fizetése alóli mentesség?

Kérdés: Társaságunk egy bevásárlóközpontot működtet, s a bérleti szerződés a bérleti díj mellett különféle (üzemeltetési) költségek megfizetésére is kötelezi a bérlőt. A bérlőre terhelt költségek két csoportba oszthatók. Az első csoportot a bérlő tényleges fogyasztása alapján átterhelt közüzemi díjak (villamos energia, földgáz, víz, szennyvízszolgáltatás) alkotják, a második csoportba a bevásárlóközpont fenntartásával kapcsolatos üzemeltetési költségek négyzetméter-arányosan történő továbbhárításából eredő díjrészek sorolhatók. Ez utóbbi csoport két további alkategóriára bontható: az épület közös használatú helyiségeinek üzemeltetetésével (takarítással, karbantartással, őrzéssel összefüggő), illetve a menedzsmentfeladatok (ügyintézés, számlázás, egyéb adminisztrációs feladatok) ellátásával kapcsolatos költségekre. A közüzemi költségeket a számla melléklete tételesen lebontva tartalmazza, az üzemeltetési költségeket egy összegben számlázzuk ki, de visszakövethető, hogy az egyes költségeket miképp kalkuláltuk. A helyi iparűzési adó szempontjából a közvetített szolgáltatások értékének definíciójával összhangban alkalmazható-e a négyzetméter-arányos díjszabás az üzemeltetési költségek felosztásához?

Kérdés: Cégünk különféle, a társaság gyártói és adminisztratívfeladat-ellátásához szükséges nyomdaipari termékeket (csomagolóanyag, elszámolási nyomtatványok, boríték, számlalevél, reklámanyag stb.) vásárol, melyhez az alapanyagot a nyomda biztosítja. A termékek egyediesítettek, melyeket a nyomda cégünk igényeinek megfelelően, a cégünk által kért méretben, kivitelben készít el, például a csomagolóanyagon, nyomtatványon feltünteti cégünk logóját és egyéb termék- vagy céginformációkat. Ennek megfelelően a termékeket nem továbbértékesítési céllal szerezzük be, hanem azért, mert a saját tevékenységhez ezek a nyomtatványok szükségesek (ezek más számára értékkel nem bírnak). Tekinthetjük-e a nyomda teljesítményét anyagköltségnek a helyi iparűzési adó számítása során?

Kérdés: Ügyfelem pénzváltási tevékenységet kezdett. Egyik pénzintézettel szerződést kötött, melyben szerepel ugyan számviteli elszámolásra iránymutatás, de nem teljes körű. Hogyan kell elszámolni a konkrét valutaváltást? 0. számlaosztályt kell kialakítani, és ott könyvelni? Nem találtam erre szakmai anyagot.