5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó takarmányboltot üzemeltet, áfakörbe bejelentkezve. Az üzlethelyiséget 2010-ben vásárolta. Ennek vételárát nem vitte be a vállalkozásába, tehát nem aktiválta ingatlanként. 2012. évvel bezárólag felújítást végzett az ingatlanon, hogy a folytatott tevékenységének megfelelő legyen. A felújítás költségét a felmerülés évében aktiválta, és az utána következő években értékcsökkenésként számolta el. A felújítási számlák áfáját visszaigényelte. 2017-ben a vállalkozását be szeretné fejezni, az üzletet értékesíteni szeretné. Felmerült a az eladási árban külön kell-e meghatározni az ingatlan értékét és a felújítás nettó értékét? Az áfát csak a felújítás költségének megfelelő tárgyi eszközre kell-e számolni és megfizetni? Az ingatlannal együtt a zárókészletét is értékesíteni kívánja, aminek beszerzésekor az áfát visszaigényelte. A zárókészletre jutó áfát egyértelmű, hogy be kell fizetnie.

Kérdés: Ügyfelem GINOP-támogatást nyert ("Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása"), amelynek részei: De minimis támogatás, Regionális beruházási támogatás, Kis- és középvállalkozások vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás, Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás. A projekt eredménye egy saját fejlesztésű egyedi gép prototípusának létrehozása, amely sorozatgyártásra lesz alkalmas (máshol). Létrejön saját forrásból és az igényelt támogatásból. A projekt során (eleje 2016, elszámolása várhatóan 2018) keletkezett eszközbeszerzések (amiből összerakják a gépet), a beléjük beépített szoftverek, közbeszerzési költségek, a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, anyagköltségek hogyan könyvelendők az évek során? Úgy gondoljuk, hogy az 5. Számlaosztályban elsődlegesen, majd év végén átvezetve azt a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, lekötött tartalékképzéssel, minden évben. Majd a prototípus elkészülte után átvezetjük a szellemi termékek közé. 2016-ban támogatási előleget is kaptunk. Azt hogyan könyveljük?

Kérdés: Ügyfelem taxis egyéni vállalkozó, aki 2017. július 1-jével áll át a kata alkalmazására, előtte a személyi jövedelemadóban átalányadózó volt. Milyen bevallási kötelezettsége van az iparűzési adó tekintetében?

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?

Kérdés: A 2018. május 25-én hatályba lépő új adatvédelmi rendelet kapcsán felmerült költségeket hogyan kell elszámolni? Cégünk például adatvédelmi szakértő bevonását tervezi, akinek a feladata lenne – többek között – a hiányosságok felmérése. A feltárt hiányosságok alapján dolgozná ki cégünk a hiányosságok kijavításának folyamatát, majd az új adatvédelmi rendelet szerinti adatkezelési szabályzatot, folyamatot.

Kérdés: Közhasznú jogállással nem rendelkező nonprofit kft. idősotthont működtet. Vállalkozási tevékenységet nem folytat, bevétele csak a gondozási díjakból és az állami normatív támogatásból van. Év végén várhatóan nyeresége lesz. Ez a nyereség, mint közhasznú tevékenység eredménye, mentes-e a társasági adó alól?

Kérdés: Az alábbi ügyletek kapcsán kérem segítségüket a reklámadó-kötelezettség megítélése érdekében. A vállalkozásunk a termékeit kívánja népszerűsíteni, s ehhez szórólapokat gyártat. A legyártatott szórólapokat többféle módon (információs pultra kihelyezés, hoszteszek vállalkozás általi megbízása vagy megbízatása, postai úton való kézbesítés) kísérli meg eljuttatni a vásárlóközönséghez. A hoszteszek a cégünk által rendelkezésre bocsátott, a cég logójával díszített ruhát viselnek. Az is előfordul, hogy a cégünk termékeit forgalmazó áruházlánc akciós újságjában megjelenteti a termékeinket népszerűsítő hirdetést, termékeink fotóját, melyért díjat fizetünk.

Kérdés: Az egyházi iskolának van egy alapítványa. Az iskola külföldről nagyobb összegű adományt kap. Kinek célszerű ezt bevételezni? Ha az alapítványnak kell elszámolni, akkor ezt az összeget hol és milyen formában kell bejelenteni a NAV-nak?

Kérdés: Tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódó, vissza nem térítendő támogatás elhatárolásának feloldásánál mi a helyes eljárás a következő esetekben? Tárgyi eszköz beszerzés 10 000 E Ft, maradványérték 1500 E Ft. Kapott vissza nem térítendő támogatás 5000 E Ft. A kapott támogatást el kell határolni, és a támogatásintenzitásnak megfelelő arányban az értékcsökkenés elszámolásakor fel kell oldanom a költségekre eső támogatást a bevételek közé. Mikor járok el helyesen: ha a teljes eszközbeszerzés értékéhez viszonyítom a támogatást, és az elhatárolt támogatás összegéből az értékcsökkenés támogatásintenzitásával számolt arányát oldom fel, vagy az értékcsökkenés százalékának megfelelő összeget oldok fel évente a teljes támogatásból, vagy a maradványértékre jutó támogatás arányos összege ott marad az elhatárolások között, amíg az eszköz a könyvekben szerepel, és csak az azon felüli rész kerül mindig arányosan feloldásra? A másik A pályázat fenntartási időszaka alatt a támogató hatóság szabálytalanságot állapított meg. Ezért a 3 évvel korábban kiutalt támogatás összegét korrigálták, előírtak 2000 E Ft visszafizetési kötelezettséget. Hogyan kell kezelni az előző bekezdés szerinti elszámolást? A visszafizetett összeggel csökkentett rész alapján számolunk egy új támogatásintenzitási hányadot, és azt követően (és nem visszamenőlegesen) az új hányadnak megfelelően oldom fel a halasztott bevételt?

Kérdés: Mikor beszélünk aszálykárról? Van százalékban meghatározott terméskiesés, amikor számolhatunk vele? A kárenyhítési alap a 30%-os terméskiesést nevezi térítési igényre jogosultnak, és aszálykárosnak a növényt.