5320 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Van egy nyereséges egyéni vállalkozás. Az adózás előtti eredményt kisvállalkozói kedvezménnyel lehetett (gyakorlatilag nullára) csökkenteni, az osztalékalap pedig a kizárólag üzleti célt szolgáló, adott évben értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi eszközök nettó értékével szintén nullára redukálódott. A fenti esetben tehát van nyereség, kedvezmény igénybevétele okán nem kell megfizetni a számított adót. A további években, tekintettel, hogy az ÉCS az eszközök után elszámolásra kerül, a vállalkozás cash-flow-ja még veszteség esetében is erősen pozitív, de nem jár adófizetési kötelezettséggel. Így sem vállalkozói jövedelmet, sem pedig osztalékot nem vesznek ki a vállalkozásból. Milyen módon veheti fel a vállalkozó ezt az adózott jövedelmet?

Kérdés: A leltárkészlet módosítja-e az egyéni vállalkozó egyéni bevallását?

Kérdés: Szövetkezetünk tagja társasági viszonyát megszüntette, és kérte vagyoni hozzájárulásának (befektetői részjegyének) kifizetését. A részjegy névértéke 1240 E Ft, visszavásárlási értéke 6340 E Ft. A kifizetés 8 év alatt részletekben történik. A felosztható vagyonrész (saját tőke mínusz lekötött tartalék) 61 000 E Ft, amelyből a jegyzett tőke 12 000 E Ft, a tőketartalék 47 000 E Ft, az eredménytartalék 2000 E Ft. A tőketartalékban a korábbi években beruházásokhoz kapcsolódóan kapott támogatások szerepelnek, amelyeknek a tőketartalékba helyezéséről jogszabály rendelkezett. A támogatásokat feltételekhez kötötten folyósították, melyeket a szövetkezet teljesített, így a tőketartalékban nyilvántartott összeget nem terheli visszafizetési kötelezettség.

Kérdés: Vissza nem térítendő támogatás elhatárolását a visszafizetendő rész idő előtti visszafizetésekor fel kell-e oldani?

Kérdés: A kft. a 76/2011. és a 35/2013. VM rendelet alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához kapott támogatásokat. A kapott összegeket a tőketartalékba kell könyvelni?

Kérdés: Cégünk szárazföldi személyszállítási tevékenységet végez. A megrendelők sokszor telefonon, e-mailben juttatják el igényüket hozzánk, s e-mailben igazoljuk vissza a megrendelést, valamint azt a tényt, hogy a szolgáltatás a közzétett szerződéses feltételek szerint teljesül. Papíralapú szerződés ugyanakkor nem készül, mert annak aláírása mindkét fél részéről a szűkös határidő miatt nem lehetséges. A személyszállítási feladat ellátásához más személyszállító vállalkozások segítségét is igénybe vesszük, amit a társaság honlapján található általános szerződési feltételek is tartalmaznak. Lehetséges-e alvállalkozói teljesítések értéke vagy közvetített szolgáltatások értéke jogcímen levonni az alvállalkozó fuvarozók teljesítményét a nettó árbevételből a helyi iparűzésiadó-alap kiszámítása során, tekintve, hogy a megrendelésekről papíralapú szerződés nincs? A társaság és a megrendelő közötti szerződésnek megbízási vagy vállalkozási szerződésnek kell lennie?

Kérdés: Cégünk termékgyártással foglalkozik, s a gyártott termékeket exportálja. A vevőkkel kötött szerződés alapján a kockázatviselés az eladó, gyártó (cégünk) telephelyén száll át a vevőre, ennélfogva az áru fuvarozásával kapcsolatos költségek és kockázatok is a vevőt terhelik. A termékek elfuvarozását ugyan társaságunk rendeli meg, azonban azt változatlan formában és áron átterheli a vevőkre. Egyes vevőkkel kötött szerződések tartalmaznak arra vonatkozó utalást, hogy a fuvarozást a gyártó közvetített szolgáltatásként nyújtja. A társaság a fuvarköltséget külön tételként számlázza, azzal a megjegyzéssel, hogy az közvetített szolgáltatás. Csökkenthető-e a közvetített fuvarozói szolgáltatással a nettó árbevétel a helyi iparűzési adó alapjánál, figyelemmel arra, hogy a fuvarozási költség az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint beépül a termékértékesítés ellenértékébe?

Kérdés: Társaságunk intézmények, nagyvállalatok számára több magyarországi településen értékesít földgázt, villamos energiát energiakereskedőként. E tevékenységét 2017-ben kezdte, korábban, 2016-ban más profillal működött. Az energiakereskedelmi tevékenység elősegítése érdekében 2017-ben a székhelyén, Budapesten kívül egy vidéki városban is nyitott irodát. A kérdés az, hogy társaságunk mely településen válik adókötelessé, és mely településen kell adóelőleget fizetnie.

Kérdés: Tételes költségelszámolást választó, regisztrált mezőgazdasági őstermelő őstermelőként hasznosított – őstermelői igazolványba bejegyzett – földterületet értékesített. Mivel az értékesített földterületet őstermelőként hasznosította, a bevétel őstermelői bevétele lesz. Az értékesített földet részaránytulajdon kiadása során szerezte a kilencvenes években. A szerzéskori érték nem ismert, így a lehetőségeknek megfelelően a bevétel 75%-át vesszük figyelembe szerzéskori értékként. Ez a számított költség mint elszámolt értékcsökkenés elszámolható-e az őstermelői jövedelem megállapítása során? Más eset: Ha az őstermelőnek lehetősége van, hogy év végén éljen az egyszerűsített nyilatkozattételi lehetőségével, akkor ez a számított – 75%-os – szerzéskori érték figyelembe vehető-e az előírt 20%-ot kitevő – igazolt – költségek között?

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?