Üzlethelyiség részbeni átengedése

Kérdés: Cégünk nőikonfekció-gyártással és -forgalmazással foglalkozik. Az egyik bevásárlóközpontban üzlethelyiséget bérelünk. Hasonló profilú céggel szerződést kötöttünk, hogy az üzlet egyharmad részén az ő áruit áruljuk. Ezért az üzletnyitással, a felújítással kapcsolatos költségek egyharmadát megfizetik. A felmerülő üzemeltetési költségek egyharmadát is megtérítik. Pénztárgépünk elkülöníti a cégünk termékei utáni árbevételt a másik cég termékei utáni árbevételtől. A másik cég árbevételével hetente számolunk el. A leírt gazdasági eseményeket mikor, milyen dokumentumokkal kell kísérni, könyvelni? Milyen társaságiadó- és áfakapcsolata van? Milyen összegben kell a bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiválni, hogyan kell utána az értékcsökkenési leírást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...idegen ingatlanon végzett beruházás.) A kérdező cég a másik cégtől kapott összeget mint fejlesztési célú pénzeszközt rendkívüli bevételként számolja el a pénzmozgással egyidejűleg (T 384 – K 9894), majd – mint halasztott bevételt – időbelileg elhatárolja(T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címke:

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: Felszámolás alatti társasággal szembeni követelésünk teljes összegére az előző évben értékvesztést számoltunk el. A bíróságtól megérkezett a végzés, hogy az adós gazdálkodó szervezetet megszünteti, a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezi, a hitelezői igények kielégítésére vagyoni fedezet nincs. Hogyan kell ez esetben könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének n) pontja alapján] figyelembe vegyék.A behajthatatlan követelés leírásakor a korábban elszámolt értékvesztést az egyéb bevételekkel szemben visszaírni nem lehet, hiszen azok a feltételek nem változtak meg, amelyek miatt az értékvesztést el kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Euróalapú nyílt végű lízing elszámolása

Kérdés: Euróalapú nyílt végű lízing számlázásakor bérleti díj + áfa és a kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozás hatását külön soron tüntetik fel, tőkére + áfával, valamint kamatra 0 százalék áfával. Hova kell könyvelni az árfolyam-különbözetet + az áfa sort? Részét képezi-e a bérleti díjnak, illetve kamatnak?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelés után a 448. számlán mutatkozó, a tőketörlesztés eurójához kapcsolódó árfolyam-különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell elszámolni (T 8762 – K 448, illetve T 448 – K 9762).Mivel a számlán szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címke:

Összetört gépkocsi értékesítése

Kérdés: Az 1996-ban 400 ezer forintért vásárolt és 2001-ben 0-ra leírt személygépkocsit 2003-ban öszszetörték. Mivel cascóval nem rendelkezett, a biztosító a kárt nem fizette meg. A személygépkocsi kijavítása költséges lett volna, ezért a kft. ügyvezetője 25 000 forintért értékesítette azt. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...0-ra leírt, összetört személygépkocsi 25 E Ft-ért történő értékesítése egyéb bevételt eredményez, így – első megközelítésben és formailag – helyesnek tekinthető. Az értékesítési ár nagyságát, megfelelő voltát mindenképpen gazdaságossági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg adója (eva)

Kérdés: Ha az Szt. hatálya alá tartozó társaság osztalékelőleget fizet, az osztalékelőleg után kell-e 20 százalék adót fizetni? Ha az osztalékelőleg kifizetéséhez az evás időszakot megelőzően képződött eredménytartalékot is igénybe veszi, hogyan kell az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdését alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (4) bekezdése alapján fizethető-e osztalékelőleg vagy sem.Ha a közbenső mérleg alapján a tárgyévi adózott eredmény figyelembevételével fizethető osztalékelőleg, akkor azt a magánszemély tulajdonosoknak történő kifizetéskor nem terheli szja, mivel majd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaságból történő kilépés elszámolása

Kérdés: Az egyik bt.-ben 50 százalékos tulajdonosi részesedéssel és szavazati joggal rendelkezünk. Közös megegyezéssel megszüntettük tagsági jogviszonyunkat, kiléptünk. A megállapodás alapján a bt. 35 millió forintot utalt át a bankszámlánkra. A bt.-nél a 2002. évi mérleg alapján a jegyzett tőke összege 6 010 000 Ft, az eredménytartalék 9 673 000 Ft, a mérleg szerinti eredmény 6 567 000 Ft, így a saját tőke 22 250 000 Ft. A részesedés könyv szerinti értéke 3 005 000 Ft. Hogyan kell a különbözetet könyvelni a kilépő vállalkozás szempontjából? Árfolyamnyereségként, vagy a rendkívüli bevételekkel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...Ft) illeti meg jogszerűen, amit a könyvviteli nyilvántartásokban a megszűnt részesedésre vonatkozó szabályok szerint kell a rendkívüli bevételek között elszámolni (T 384 – K 984), és ki kell vezetni a megszűnt részesedés (vagyoni betét) értékét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó: könyvkiadás

Kérdés: Ügyfelem könyvkiadással foglalkozó céget vezet. Visszatérő problémája az esedékes iparűzési adó alapjának megállapítása, a nettó árbevétellel szemben milyen költségek érvényesíthetők. A mások által végzett szolgáltatások közül melyek azok, amelyek az iparűzési adó adóalapját csökkentő tételként figyelembe vehetők?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján az iparűzési adó alapja az értékesített termék, illetve végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidő-kedvezmény elszámolása

Kérdés: Helyesen számoljuk-e el a gyermeke születése esetén az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díjat bérköltségként, a kapott, a 305/2002. Korm. rendelet alapján benyújtott igényünkre folyósított összeget pedig egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény címén fizetett távolléti díjat.A bruttó elszámolás elvéből következik, a bevételek és a költségek egymással szemben nem számolhatók el. Így az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címke:

Névhasználati jog apportálása

Kérdés: Társaságunk névhasználati jogot alapított és apportált egy társaságba. Hogyan kell azt elszámolni a tulajdonosnál, illetve az alapított társaságnál? Kell-e az apportáláskor áfát felszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...jog elfogadott értékét a kapott részesedés (részvény, üzletrész) átvételekor (a cégbejegyzéssel egyidejűleg) rendkívüli bevételként kell elszámolni. Mivel az apportáló társaságnál a névhasználati jog értékkel nem szerepel, a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Fejlesztési célú támogatás elszámolása

Kérdés: Munkahelyteremtő, illetve -megtartó fejlesztési célú pályázatot nyertünk épület- és gépberuházásra. Foglalkoztatási kötelezettség a pályázat megvalósulását követő 3 évben van. A kapott támogatást rendkívüli bevételként számoltuk el, majd elhatároltuk. Az elhatárolt támogatást a megvalósult beruházás értékcsökkenése arányában kell-e megszüntetni, vagy a foglalkoztatási kötelezettség futamidejének arányában? Hogyan kell könyvelni, ha a foglalkoztatás nem teljesül, és a támogatást részben vagy egészen vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az ilyen feltételekkel kapott támogatást a pályázatban meghatározott – visszafizetendő – összegben nem szabad a rendkívüli bevételek között elszámolni. A feltételekkel kapott fejlesztési célú támogatást a folyósításkor kapott kölcsönnek kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címke:
1
454
455
456
532