5439 talált állásfoglalás a bevétel kifejezésre

Kérdés: Társaságunk a 215/2002. Korm. rendelet alapján vissza nem térítendő támogatásban részesült, amit hiteltörlesztésre fordított. Könyvelésünkben a támogatást árbevételként számoltuk el, és csökkentettük a társasági adó alapját. Helyesen jártunk el? A Számviteli Levelek 66. szám 1395. kérdésre adott válaszban nem ez a megoldás szerepel.

Kérdés: Észrevétel a Számviteli Levelek 66. szám 1395. kérdésre adott válaszhoz. A 215/2002. Korm. rendelet alapján adott adósságrendezési támogatást a rendelet kitöltéséhez adott, az FVM által készített segédlet szerint nem fejlesztési célú juttatásként, hanem egyéb bevételként kell elszámolni. Tehát téves a válasz, miszerint a tőketartalékba kell helyezni. A 215/2001. Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja bevételnövelő és költségcsökkentő támogatásokról rendelkezik. A 215/2002. Korm. rendelet és a hozzá kiadott segédlet pedig – mint jogszabály – egyéb bevételkénti elszámolást ír elő. Kérem, hogy válaszukat vizsgálják felül és korrigálják.

Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?

Kérdés: A mérlegfordulónap után beérkezett, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat, amelyek a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményhez kapcsolódnak, lehet-e a költségek között az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolni? Különösen indokolt ez a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számláinál, ahol az Áfa-tv. szerinti teljesítés a számlán feltüntetett fizetési időponthoz kapcsolódik.

Kérdés: A kft. üzletrész-tulajdonosa úgy döntött, hogy üzletrészét már felnőtt gyermekeinek ajándékozza, akik résztulajdonosai a kft.-nek. Az ajándékozás ténye az ajándékozás időpontjában és/vagy a későbbiekben milyen adókötelezettséget keletkeztet? A megajándékozottak, vagy az ajándékozó milyen bejelentési, illetve nyilvántartási kötelezettség alá esik? Van-e eltérés az ajándékozás és az öröklés adózási, bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége között?

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában lévő vendégházat az üzleti ügyfelei részére – adott forgalom lebonyolítása esetén – egy-egy napra ingyenesen átadja. A vendégház belföldi prospektusban meghirdetett ára 4000 Ft/fő/nap. Elfogadható-e a juttatás kis értékű ajándéknak? Hogyan kell a tevékenységet bizonylatolni? Kell-e általános forgalmi adót, személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, társasági adót ebben az esetben fizetnie a kft.-nek? Ha az ügyfelek helyett a társaság megfizeti az idegenforgalmi adót, a társaságiadó-alapot növelni kell-e a ráfordítás összegével? Milyen bizonylatot kell kiállítania az idegenforgalmi adóról a kft.-nek?

Kérdés: Jár-e az étkezési utalvány annak, aki több hónapon keresztül táppénzen van? Az üdülési hozzájárulást számlával igazolva is igénybe lehet-e venni adómentesen, vagy csak üdülési csekk formájában?

Kérdés: Vidékről 4 dolgozónk Budapestre együtt jár be dolgozni, az egyikük saját személygépkocsijával. Ez tekinthető-e csoportos bejárásnak? Ha igen, adómentesen kifizethető-e a megtett km után az APEH által meghatározott üzemanyagár és az üzemanyag-fogyasztási norma (100 és a 3 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség szorzata)? A kft. költségként elszámolhatja-e? A kft.-nek kell-e igazolást kiadnia, hogy ezen kifizetett összeg nem számít a magánszemélynél bevételnek, és így nem válik önadózóvá? Milyen nyilatkozat szükséges a dolgozótól a saját gépkocsi használata miatt?

Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?

Kérdés: Evás egyéni vállalkozó vagyok. Egy rt.-nél részvényes vagyok (10% alatti tulajdonrésszel), a részvényt vásároltam. Kérdésem: A kapott osztalék evás bevételemet képezi-e, vagy – az általános szabályok szerint – a kifizető vonja le a 20 százalékos forrásadót (tehát nálam adómentes a bevétel)?