Találati lista:
1021. cikk / 1480 Ki nem egyenlített szállítói számlák
Kérdés: Ha egy cég befogadott importszállítói számlákat, de nem egyenlítette ki, mert az árut egy harmadik vevő kapta, aki fizetett is, hogyan kell a kötelezettséget a könyvekből kivezetni?
1022. cikk / 1480 Később kapott számla
Kérdés: Kapcsolódóan a 3250. kérdésre adott válaszhoz: egy korai (január 8-i) mérlegkészítés időpontú, nagy forgalmú (több száz szállító, több ezer számla) cégnél a legnagyobb gondosság mellett előfordul, hogy nem kerül feltárásra, elszámolásra az összes, még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. Tízmilliárdos árbevételű, milliárdos eredményű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos, összességében párszázezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számviteli politikában a költség-haszon elve alapján meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végezni? Amennyiben a 2005. évi mérlegkészítés után érkezett 2005. évi számlákat 2006. évre könyvelték, 2005. évet nem önellenőrizték, megállapítható-e 2006. évre ezek miatt adóhiány? Mi alapján? Mivel nem jelentős összegű a hiba, a számvitelben a 2006. évi beszámolóban szerepel. Adóalap-növelő tételként az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, elszámolt összeggel kell módosítani, adóellenőrzés, önellenőrzés viszont 2006-ban nem történt. Kötelessége-e az adóellenőrnek a 2006. év ellenőrzésekor a 2006. évi mérlegkészítéskor el nem számolt költségek megállapítása? Vagy jogosan hivatkozhat arra, hogy ezek 2007. évi tételek, ami nem tárgya a 2006. évi ellenőrzésnek?
1023. cikk / 1480 Lédigpálinka jövedéki adójának elszámolása
Kérdés: A cég megveszi a lédig (még nem jövedékiadó-köteles) pálinkát belföldön különböző pálinkagyártó cégektől, és elszállítja egy adóraktárba palackozásra. A palackozó cég megfizeti a pálinka után a jövedéki adót. A folyamat időtartama alatt a pálinka az általam könyvvizsgált társaság tulajdonában van. Az adóraktár kiszámlázza a palackozás bérmunkadíját, de a jövedéki adóról csak egyszerűsített kísérő okmányt (EKO-t) állít ki, amelyen szerepel a jövedéki termék mennyisége és a jövedéki adó összege. Ez alapján kellene a jövedéki adó összegét a palackozó cég részére átutalni. Könyvelési bizonylatként elegendő-e ez a két okmány, amely alapján egyéb ráfordításként a banki átutalás napján könyveljük? (A második dokumentum egy pénzügyi elszámoló levél.)
1024. cikk / 1480 Zálogban maradt tárgyak kezelése
Kérdés: A pénzintézet és a zálogház között létrejött szerződés szerint a zálogházban bent ragadt, zálogból ki nem váltott tárgyakra a zálogház kezességet vállal, a lejáratot követően a zálogértéket, a kamatot és a kezelési költséget megtéríti a pénzintézetnek. A pénzintézet ezzel egyidejűleg átadja a zálogtárgyat a zálogháznak. Az átadásról egy jegyzék készül, a pénzintézet szerint a gazdasági esemény nem érinti az áfát. A kezesség beváltásával egyidejűleg átadott eszközökről a pénzintézetnek milyen bizonylatot kell kiállítania? Az átvett tárgyak értékesítése esetén a zálogház levonhat-e áfát? Amennyiben saját ékszer előállításához hasznosítja, van-e módja az áfalevonásra?
1025. cikk / 1480 Számlakiállítás pénzbeli támogatásról
Kérdés: A közhasznú alapítványnak kell-e számlát vagy nyugtát kiállítania a magánszemélyektől és más társaságoktól kapott pénzbeli támogatásról, amelyről a törvény által előírt igazolást bocsát ki?
1026. cikk / 1480 Tőkekivonás személyi jövedelemadója
Kérdés: A 100 százalékban külföldi tulajdonos 1993-ban megemelte a törzstőkét az eredménytartalékból 20 millió forintról 80 millió forintra, akkor nem kellett adóznia. Ez kizárólag a cégbírósági adatokból következtethető. 2007-ben két magánszemély megvette a céget, majd a társasági szerződés módosításával leszállítja a törzstőkét 60 millió Ft-tal 20 millió Ft-ra. A cég rendelkezik ezzel a pénzösszeggel. Kell-e a tőkekivonáskor a 60 millió Ft után adót fizetni, kinek és milyen adót?
1027. cikk / 1480 Készpénzes számla helyesbítése
Kérdés: Boltunkban készpénzes értékesítés történt 09. 28-án, amelyről készpénzes számlát állítottunk ki, a pénztárgépben az értékesítés összege rögzítésre került, a pénztárjelentés napi bevétele tartalmazza. A vevő 10. 04-én a vásárlásból 2 tételt visszahoz, mivel nem jó típusú nyomtatópatront vásárolt. Mi vissza szeretnénk vásárolni, és készpénzben visszafizetni. Hogyan lehet ezt helyesen számlázni, a pénztárgépben rögzíteni? Átutalásos számla esetén helyesbítő számlát állítanánk ki, de készpénzfizetés esetén nem tudunk helyesbítő számlát kiállítani. Ha a 2 tételt kicseréljük a megfelelő típusú patronra, akkor helyes-e, ha a csere napján olyan készpénzes számla készül, amelyen plusztétel a most eladott patron, és negatív tétel a visszavett, nem jó típusú patron?
1028. cikk / 1480 Devizaalapú lízingszerződés
Kérdés: Cégünk 2006 augusztusában targonca vásárlására lízingszerződést kötött. A lízingszerződés szerint a lízingelt targonca beszerzési ára 8850 eurónak megfelelő forintösszeg, a futamidő 24 hónap. A törlesztőrészletekről törlesztőtervet kaptunk CHF-ben, amelyben a tőke és a kamat is CHF-ben szerepel. A lízingcég a targoncáról kiállított számla minden tételét forintban tüntette fel. A targonca átvétele után kapott bizonylaton a beszerzés nettó értéke 14 028,12 CHF-nek megfelelő forint. A havi díjról bekérő levelet kapunk, amelyen a lízingcég közli a törlesztést, a kamatot, az árfolyam-különbözetet forintban. A targoncát milyen árfolyamon kell nyilvántartásba venni? A forintban történő törlesztéskor vezetni kell-e a CHF-ben történő tőketörlesztés analitikus nyilvántartását, és milyen árfolyammal számoljak? Keletkezhet-e árfolyam-különbözet? Mivel a vásárláskor kiállított számlán is, a bekérő levélen is minden forintban szerepel, könyvelni is minden tételt forintban könyvelek. Helyes ez így?
1029. cikk / 1480 Idegenforgalmi adó könyvelése
Kérdés: Hogyan kell az idegenforgalmi adót könyvelni?
1030. cikk / 1480 Térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás (eva)
Kérdés: 2005. január 1-jétől rendkívüli bevételként kell könyvelni a térítés nélkül igénybe vett szolgáltatást. Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető társaságok gyakran vesznek igénybe ingyen szolgáltatásokat, például nem fizetnek bérleti díjat. Ez esetben, ha nem könyvelik le a bérleti díjat, nem számolnak el rendkívüli bevételt, az adóhatóság evahiányt megállapíthat? Ha könyvelni kell, akkor mi a könyvelés bizonylata? Milyen dátummal kell könyvelni? Mi lesz a könyvelési tétel?
