263 talált cikk a bontás kifejezésre

Kérdés: A társaság megvásárolta a több ezer előfizetői szerződést jelentő internetszolgáltató üzletágat a munkavállalókkal, a hardverekkel együtt. Az átvétel időpontja december 1-je. A szerződött vételár 50 százaléka kerül csak teljesítésre decemberben, előlegszámlával, a másik 50 százalékot a következő évben 10 havi egyenlő részletben számlázza az eladó. A tizedik részlet csökkentésre kerül azon előfizetői ügyfelek miatt, akikkel a szerződést nem sikerült megújítani. A vevő nem szeretné aktiválni decemberben az első kifizetett 50 százalékot. Mi a helyes eljárás? Az immateriális javak között hol és mikor helyes aktiválni? A hardverek, illetve az átvett munkavállalók bére és annak járulékai decemberi költségként elszámolásra kerültek. Aktiválás után alkalmazható-e progresszív értékcsökkenési leírás? 3, 6, illetve 11 hónap elteltével újabb hasonló akvizíciókat hajt végre a vevő, kisebb ügyfélkörrel. Ezek ráaktiválandók az elsőre? Elszámolhatók esetleg egy összegben? Ha az első ügyfélkör értékcsökkenés-elszámolása progresszív, lehetnek-e az utóbbiak lineáris elszámolásúak?

Kérdés: A társaság építőipari gépét (földgyalut) bérbe adja egy másik társaságnak kezelőszemélyzettel. A bérleti díjról havonta állítanak ki áfás számlát. A bérleti díj tartalmazza a gép használati díját, a gépet kezelő személy (aki a bérbeadó társaság alkalmazásában áll) díját, a szükséges üzemanyag, karbantartás, javítás költségét külön elszámolás szerint. A befolyt ellenértéket a bérbe adó társaság árbevételként, fizetendő áfaként könyveli, a felmerült költségeket a megfelelő költségnemnél számolja el, azok előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezi. Helyesen járunk-e el? A kibocsátott számlán SZJ-számot tüntessünk fel?

Kérdés: Társaságunk 2007-ben a telephely létesítésekor megvásárolt épületet lebontja. A megvásárolt épület beszerzéskori értéke a beruházási számlán van, amortizáció nem került elszámolásra. Az épület helyére egy új termelőcsarnok megépítését tervezzük, a megvalósítása azonban még bizonytalan. A cég területén még tereprendezés is történt. Az üresen maradt telket nem kívánjuk értékesíteni. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére elszámolandók, vagy a telek értékét növeli, a piaci értéket meghaladó rész a később megépítendő épület beszerzési értékét növeli? Azt terven felüli értékcsökkenésként kell előbb elszámolni? Milyen adókonzekvenciákkal járhat a döntés, ha a bontási költségekkel, az épület bekerülési értékével nem rontjuk az eredményt?

Kérdés: A kft. tulajdonosa kölcsönt adott a cégének, amelyet nem tud kivenni, mivel azt a cég eredménye nem engedi meg. December 31-ével (vagy más időponttal) kell-e a betett összeg után kamatadót fizetnie a kölcsönt nyújtónak, vagy csak akkor, amikor a kamatot kifizetik neki? Ha nem a cég tulajdonosa ad kölcsönt (teszi be a pénzét), hanem egyik másik személy, akkor mi a helyzet?

Kérdés: Ügyfeleim magánszemélyként saját nevükre vásároltak "családi ház és udvar" elnevezésű ingatlant. Haszonkölcsön-szerződés alapján 0 Ft értékben haszonkölcsönbe adták saját kft.-jüknek, határozatlan időre, hogy a kft. azt üzletként – bérbeadás útján – hasznosítsa. Az üzletté történő átalakításnál azonban kiderült, hogy azt le kell bontani, mivel az alapozás nem megfelelő. A kft. nevére szóló terv (megnevezése "épületátalakítás – lakások és üzletek") szerint a földszinten 4 db üzlet, az emeleten 3 db lakás, az udvaron kapualj és 3 db parkoló kerül kialakításra, amelyet majd a kft. bérbeadás útján hasznosít. A bontás költségként vagy beruházásként számolható-e el és az áfa visszaigényelhető? A földszinti üzletek, emeleti lakások beruházásának az áfája visszaigényelhető? A kocsibeálló és a kapualj külön építményként számolható el, áfája visszaigényelhető?

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága év közben megszűnt. A bt. nyitómérlegét az Szt. 2/A. §-ában foglaltak szerint elkészítettük, a könyvvizsgálat megtörtént. A nyitómérlegben az eszközök és kötelezettségek különbözeteként keletkező saját tőkét az alábbiak szerinti részletezésben szerepeltettük: – jegyzett tőke: a tulajdonosok társasági szerződés szerinti vagyoni betétje, – tőketartalék: a korábbi évek adózott, osztalékként ki nem vett eredménytartaléka, csökkentve az evaidőszak alatt keletkezett költségekkel-ráfordításokkal (a társaság az áttéréskor nem volt kötelezett osztalékadót kiváltó adó fizetésére). Helyesen jártunk-e el a saját tőke elemeinek a fentiek szerinti megbontásánál? Ha a tulajdonosok – már az Szt. hatálya alatt – az evázott jövedelmet ki kívánják venni, könyvelhető-e a tulajdonosoknak történő átutalás tőketartalék-csökkenésként?

Kérdés: Keverőtelep létesítése beruházásként a kft. magyarországi telephelyén indult, majd egy másik EU-országban lévő fióktelepen fejeződött be, és itt került aktiválásra. Egy bizonyos idő után azonban visszatelepítésre kerül a keverőtelep Magyarországra. Ebben a folyamatban mindkét országban merültek fel a beruházáshoz kapcsolódó költségek. Hogyan történik az aktiválás?

Kérdés: 2005-ben telephelyünkre 3 klímaberendezést szereltek fel, kb. 100 ezer forint nettó értékben, amelyet beruházásként számoltunk el, és értékcsökkenést is elszámoltattuk. Ez évben a gyártórészleg új telephelyre költözött, a klímaberendezéseket a szerviz leszerelte, az új telephelyre áthelyezte. A szerviz 3 db klímaberendezés lebontását, felújítását, és új telephelyünkön való telepítését és üzembe helyezését számlázta 3x40 ezer (nettó) forint összegben. Karbantartásként ez az összeg elszámolható?

Kérdés: Az ingatlanértékesítés eladási árát a vevő csak részben fizette ki, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a részfizetés teljesítése után az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkát. Amennyiben azonban a vételárat nem fizeti meg határidőre, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. A szerződés szerinti fizetési határidő több hónapja lejárt, a vevőnek vissza kell adnia az ingatlant. Az eladó azt továbbra is értékesíteni akarja. A meghiúsult adásvételi szerződés felbontása lehet-e az eladónál az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia a tartozás értékén? Helyes-e, ha az eladó a visszakapott ingatlant a 2. számlaosztályban veszi nyilvántartásba?

Kérdés: Szállítmányozó cég vagyunk. Megbízunk egy másik céget, hogy közúton szállítsa el az árut egy Közösségen belüli országból (nem Magyarország) Záhonyba (Magyarország). Innen vasúton megy az áru tovább a Közösségen kívüli országba. Ezt CMR és T-okmány igazolja. Hogyan történik a közösségi fuvardíj megosztása a felénk kiállított számlában? Belföldi, külföldi útszakasz? Adómentes és áfa területi hatályán kívüli a megbontás, vagy mindkét szakasz adómentes? Cégünk a teljes ügyletet továbbszámlázza. Belföldi szakaszt az uniós határig adómentesen, a külföldi útszakaszt, unión kívüli szakaszt áfa hatályán kívüliként számlázzuk tovább.