269 talált cikk a bontás kifejezésre

Kérdés: Területrendezés miatt a társaságnak a fémszerkezetű építményét le kellett bontania, amelynek a nettó értéke 2,5 millió forint volt. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása után – ha kivezetjük az eszközök közül – helyesen értelmezzük-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontját, hogy a 2,5 millió forint terven felüli értékcsökkenés adóalapot csökkentő tényező lesz a haszonanyaggal csökkentett összegben?

Kérdés: Ügyfelem nagy értékű gépre kötött operatívlízing-szerződést. Mivel a futamidő alatt a gép többször meghibásodott, hosszú ideig használhatatlan volt, szóba került a szerződés felbontása. Azért, hogy a lízingszerződés továbbra is fennmaradjon, az a cég, amelytől a lízingbeadó a gépet vásárolta, pénzbeli támogatást ad ügyfelemnek, amelyet kizárólag a lízingdíj kifizetésére lehet fordítani. Amennyiben a szerződést mégis felmondanák, akkor a teljes támogatási összeg visszafizetendő. Milyen bevétel ez a "támogatás"? Áfa szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül ez a magatartás? Számlázandó?

Kérdés: 2007-ben eladtuk egyik telephelyünket. A birtokbaadás 2007. február 28-án volt. A teljes összegről állítottuk ki a számlát. A tulajdonbaadás az utolsó részlet kifizetésekor, 2007. június 30-án lesz. Március hónapban – a szerződésnek megfelelően – egyes épületeket elbontottunk, talajméréseket és tereprendezéseket végeztünk. Mikor kerül kivezetésre nyilvántartásunkból az ingatlan? Meddig számolunk el értékcsökkenést? A pótmunkálatok költségként kerülnek elszámolásra?

Kérdés: Pályázati úton beruházáshoz támogatást nyertünk. A beruházási szállítók számláiból csak a saját erőt kell kifizetnünk, a többit a szállítónak közvetlenül utalják át. Sajnos arról nincs információnk, hogy ez mikor történik meg. A támogató által átutalt összeget mikor kell rendkívüli bevételként elszámolni? És milyen bizonylat alapján? Az áfánál is gondot jelent ez, hiszen a pénzügyileg teljesítetlen szállítói számlák áfatartalma nem igényelhető vissza.

Kérdés: Készpénzes számlák bankkártyával történő kifizetését hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Vállalkozásunk köteles átadni több épületét az önkormányzatnak. Az épületekben lévő berendezések egy részére azonban a továbbiakban is szükségünk van. Egy részüket selejtezzük, ezzel nincs is problémám. Mit kell csinálni azon eszközök bontási költségével, amelyeket ugyanolyan formában, csak egy másik épületben használunk tovább?

Kérdés: Kérdés. Az egészségbiztosítási járulék a szeptemberi módosítások miatt két részre oszlik: természetbeni és pénzbeni hozzájárulásra, mind a társaságoknál, mind a magánszemélyeknél. A bevallás külön soron kéri ezeket. Szükséges-e a számviteli nyilvántartásban is külön számlaszámra könyvelni ezeket a tételeket? Az APEH az utalást továbbra is egy számlaszámra kéri.

Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?

Kérdés: A társaságunkhoz apportként került ingatlanok központi fűtését a városi távhőszolgáltató biztosítja a saját hőközpontunkon keresztül. Erről a rendszerről az egyik ingatlan leválik, és gázfűtésre tér át. A korábbi fűtés elemei – a radiátorok – maradnak, csak a gázra történő átállás miatt kerül a rendszer átalakításra. Az ingatlannál gázkazánt, a kazánhoz réz fűtőcsöveket szerelnek be, gáztartályt állítanak fel, a gáztartálynak alapot készítenek. A felmerült díjak felújításként vagy karbantartásként számolandók el? Ha felújítás, akkor az ingatlan értékéből – mivel nem ismert a régi fűtési rendszer értéke – kell-e részleges selejtezést végezni, és ennek értéke hogyan állapítható meg?

Kérdés: A számviteli előírások szerint az eszköz bekerülési értékébe tartozik az alapozási költség is. A szakirodalom szerint az alapozás olyan építőipari szolgáltatás, amelynek költségei az alapozott eszköz bruttó értékét növelik. A szélerőmű az erőgépek közé sorolandó. A KSH ÉJ a szélerőművet az erőművek csoportba sorolta az alapozás, a helyhez kötötten létesített befogadó szerkezet, az ebben rögzített épületgépészeti alrendszerrel együtt. A technológiai gépegységet, így a szélkerekeket is a BTO-ba kell soroltatni a vámhivatallal. Helyes-e az 1 db eszköz szétválasztása: vagyis külön építményként vegyük nyilvántartásba és amortizáljuk az alapozást, és gépként a kereket?