Telefonszámla előzetesen felszámított áfájának 30 százaléka

Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában a 2856. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a telefonszámla áfája akkor vonható le teljes egészében, ha a cég a számla értékének legalább 30 százalékát (a magáncélú használat miatti továbbszámlázás kivételével) továbbszámlázza. Véleményem szerint a 30 százalékba beletartozik mindenféle továbbszámlázás. Ezt a vonatkozó PM-APEH tájékoztató 2.3. pontjának a) alpontja is alátámasztja. Itt nincs semmiféle kikötés.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Áfa-tv. 33. §-ának (4) bekezdése alapján a helyi éstávolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá azinternetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel igénybevétele esetén azelőzetesen felszámított áfa 30 százaléka nem vonható le...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 22.

Mobiltelefon-feltöltés elszámolása

Kérdés: Társaságunk mobiltelefon-feltöltést értékesít, amit a szállító cég utólag a ténylegesen értékesített mennyiségnek megfelelően számláz cégünknek. A szállító számláján szereplő áfa nélküli összeg ELÁBÉ-nak minősül-e? Ha nem, hogyan könyveljük?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Szt. 78.§-ának (5) bekezdése tartalmazza az eladott áruk beszerzési értéke tartalmikövetelményeit. A mobiltelefon-feltöltés nem felel meg ezen követelményeknek,mivel a mobiltelefon-feltöltés nem áru, az a telefonszolgáltatás ellenértéke,tehát szolgáltatás. Ezért...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Magáncélú telefonhasználat – helyi adó

Kérdés: A társaságnál a központi informatikai rendszer minden alkalmazott vezetékes telefonhívását rögzíti. A telefonbeszélgetések után az alkalmazott tájékoztatást kap a hívott számról, a beszélgetés idejéről és díjáról. A díj megegyezik a telefontársaság által számlázandó összeggel a mobiltelefonok esetében. A vezetékes telefonok díját rögzítették a központi rendszerben a szolgáltató tarifái alapján. A munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy hivatalos vagy magáncélú beszélgetést folytatott. Ha a beszélgetés magáncélú, akkor a társaság ennek összegét a dolgozónak kiszámlázza, a dolgozó azt megfizeti. A számlán a társaság feltünteti, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. A kiszámlázott magáncélú telefonbeszélgetés díját árbevételként számolják el, a bejövő szolgáltatói számlát igénybe vett szolgáltatásként könyvelik az 5. számlaosztályban, majd a továbbszámlázott összeget – mint közvetített szolgáltatást – átvezetik a 8. számlaosztályba. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja a közvetített szolgáltatásként elszámolt telefonköltséggel? Megfelelnek a leírtak a magáncélú használat dokumentálására, ha a társaság a magáncélú telefonhasználatra szabályzatot is készített?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...anettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetítettszolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. A telefonok magáncélúhasználatának tételes kigyűjtésen alapuló továbbszámlázása megfelel az Szt.szerinti közvetített...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Az 54 százalékos szja esedékessége

Kérdés: A telefonszámla 20 százaléka utáni 54 százalékos szja-fizetési kötelezettség mikortól esedékes?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a 2006. szeptember 1-jétőlmegszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. Amagáncélú használat miatt a telefonszámla végösszegének vélelmezett 20százaléka után a személyi jövedelemadó 54 százalék, de egyéb járulékok isterhelik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címke:

Magánbeszélgetések számlázása

Kérdés: Cégünk az APEH-állásfoglalás 1.4. pontja szerint az üzleti és a magánbeszélgetések eltérő kódolásával teljesíti a magán- és az üzleti beszélgetések szétválasztását. A magánbeszélgetések listái az alkalmazottak részéről megtérítésre kerül (technikailag bérlevonással). Kötelező-e dolgozónként külön számlát kiállítani, avagy elképzelhető összevont számla, részletező számlamelléklettel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A híváslista alapján meghatározott magánbeszélgetések díjátdolgozónként számlázni kell! Ez egyrészt következik a számlával szembenikövetelményből (a számlának tartalmaznia kell – többek között – a vevő, aszolgáltatást igénybe vevő nevét, címét, az adott esetben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címkék:  

Késedelmes teljesítés

Kérdés: Nyugat-európai autógyáraknak szállítunk alkatrészeket. Előfordul, hogy a szerződésben vállalt ütemezést nem tudjuk tartani, késve szállítunk. Partnerünk emiatt – többletköltségei megtérítése címén – a következő fizetésnél levonást eszközöl, amelyről terhelési értesítést küld. Hogyan könyveljük a levonást?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerződésben kellettszabályozni azt is, hogy a vevő milyen többletköltségeit téríti meg a szállító.A kártérítés módja, formája befolyásolja azt, hogyan kell azt elszámolni. Afizetendő összegből történő levonás valójában következmény. Nem azt kellkönyvelni,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címke:

Tőzsdei részvények árfolyama

Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek árfolyama fél év alatt 30 százalékkal emelkedett. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást és a feltöltési kötelezettséget?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...növekedését azeredménnyel szemben – főszabályként – nem szabad könyvelni. Így a nem realizáltárfolyam-különbözet nem befolyásolja a társasági adó alapját sem, és emiatt nemkell társasági adót elszámolni, emiatt nincs feltöltési kötelezettség...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címkék:  

Saját termelésű készletek állományváltozása – iparűzési adó

Kérdés: Hogyan befolyásolja a saját termelésű készletek állományváltozása az iparűzési adót? A kft. lakásokat épített 2004-ben. A még el nem adott lakásokat készletre vette. A kapcsolódó alvállalkozói teljesítés az iparűzésiadó-bevallásban adóalap-csökkentő tételként nem jelent meg. 2006-ban eladott a kft. egy lakást. Ennek a lakásnak a költségei a 2006. évi eredménykimutatásban a saját termelésű készletek állományváltozása soron negatív előjellel fog szerepelni. Megjelenhet ez az iparűzésiadó-bevallásban? Mikor kell szerepeltetni az el nem adott lakások alvállalkozói teljesítményeit az iparűzési adó bevallásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz egyszerű, az eladásra épített lakásoknál nincsalvállalkozói teljesítmény, így azzal az iparűzési adó adóalapja nemcsökkenthető.A számviteli elszámolásokat a felek közötti szerződéseskapcsolat alapozza meg. A Ptk. szerint a vállalkozási szerződés alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 8.

Beruházás alvállalkozókkal

Kérdés: A kft. alvállalkozók bevonásával éttermet építtet, amit később bérbeadással fog hasznosítani. Az alvállalkozói számlában szereplő áfa mikor vonható le, az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni? Ez saját rezsis beruházásnak minősül-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...beruházás vállalkozásba adott beruházásnak vagy sajátvállalkozásban végzett (saját rezsis) beruházásnak minősül, számos körülménybefolyásolhatja, még az is lehet, hogy ilyen is meg olyan is. Erről részletesenírtunk a Számviteli Levelek 121. számában, a 2471....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyonrendezés számvitele

Kérdés: Társaságunk vagyonrendezési eljárást is végez, amikor megszűnt társaságok ingatlanát, egyéb vagyonát értékesíti, esetleg felosztja a tulajdonosok, a hitelezők között. Ehhez kapcsolódnak kérdéseink. A megszűnt társaság ingatlanát a vagyonrendező a saját nevében értékesíti-e? Kell-e áfát felszámítani? Az értékesítésből befolyt pénz felosztását (hitelezők, tulajdonosok között) milyen költségként kell könyvelni? Az értékesítés bevétele beszámít-e az evába? Hogyan kell az értékesítés számláját kiállítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...követően a vagyonrendező a vagyontárgyat nyilvánosan meghirdetettpályázat vagy árverés útján értékesíti, az értékesítésből befolyt összeget azerre a célra nyitott elkülönített számláján helyezi el. Ebből – eltérőrendelkezés hiányában – az következik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címke:
1
…
100
101
102
…
134