1331 talált állásfoglalás az EFO kifejezésre

Kérdés: A lapkiadó cég az általa kiadott újságot úgy is értékesíti, hogy az utcán elhelyezett ún. "becsületkasszá"-ba kell betenni az újság ellenértékét. Hogyan kell az így befolyt összeget elszámolni, szabályosan könyvelni? Hogyan kell elszámolni az eltulajdonított lapokból be nem folyt összeget? Mi van akkor, ha feltörik a kasszát? Hogyan történik az elszámolás, ha a fizetés külföldi fizetőeszközzel történik?

Kérdés: Ügyfelünk (társas vállalkozás) 2003. január 1-jétől evás. Könyvviteli nyilvántartásait az Szt. szerint vezeti. Havonta tagi jövedelmet vesz fel, aminek az adó- és járulékvonzatát fizeti. A 2004. évi adózott eredmény alapján megállapított osztalék után jelentős összeg maradt a pénztárban. Ezt a pénzkészletet kiveheti-e evás jövedelemként adófizetési kötelezettség nélkül?

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú besorolású alapítvány könyvelője vagyok. Az alapítvány időskorúak gondozása céljából jött létre, és ezt a tevékenységet folytatja, vállalkozási tevékenysége nincsen. Működtetése normatív támogatásból, térítési díjak befizetéséből, illetve adományokból történik. Naplófőkönyvben könyvelünk, amelyben az alapítvány és az idősek ellátási költsége együtt szerepel. Helyes-e ez így? Ugyanis amikor az NCA-támogatásból a bérköltség fedezetére kértünk és kaptunk támogatást, az elszámoláskor az idősek ellátását biztosító dolgozók bére nem tartozhatott ebbe a bérköltségbe, de ez igaz volt az energiaköltségre is. Helyesen tettük, hogy az alapítványnál felmerült összes költséget összevontan kezeltük?

Kérdés: Egy dolgozó (akit üzletkötőként alkalmaz a cég) vásárol egy mobiltelefont 12 hónapos részletre. A készülékre az előleget a dolgozó fizette meg. A munkáltató viszont a mobiltelefon-szolgáltatóval egy adott díjcsomagra előfizetői szerződést köt arra az előfizetői számra, melyet a dolgozó által megvásárolt készülékhez adott ki a szolgáltató. Így a szolgáltató a törlesztőrészletet is a munkáltatónak számlázza ki, melyet az megfizet, majd a dolgozóval befizetteti a pénztárba. Megfelel-e ez a megoldás az adózási, számviteli szempontoknak? A cég az előfizetési díj összegét elszámolhatja-e költségként? Esetleg ez az összeg természetbeni juttatás? Mi lesz a sorsa a készüléknek, az előfizetői díjnak, ha a dolgozó kilép? Hogy lehet ezt az egészet bizonylatolni, és melyek a helyes könyvelési lépések?

Kérdés: Társadalmi szervezet könyvvizsgálóját utasíthatja-e a szervezet felügyelőbizottsága arra, hogy a szervezet vezetőjét megkerülve a könyvvizsgálói jelentést átadja?

Kérdés: Egyéni vállalkozó szolgáltatást végez egy bt. részére. A bt.-t felszámolták. A felszámoló kiadta a hivatalos igazolást, hogy a követelést "behajthatatlan követelésként kezeli". Az egyéni vállalkozó ezt a veszteségét hogyan számolhatja el?

Kérdés: A kivitelező cég 2002-ben a szerződésben foglaltaknak megfelelően számlázott, a vállalási ár – szerződés szerint – meghatározott része garanciális költségekre pénzügyileg visszatartásra került. A megrendelő javítási költségekről és kártérítésről küldött számláit a kivitelező nem fogadta el. A garanciális idő letelte után is folytatódott a vita, és nyilvánvalóvá vált, hogy a garanciális visszatartás címén kimutatott követelés nem fog befolyni. Ezért a kivitelező annak teljes összegére 2003-2004-ben értékvesztést számolt el. Megteheti-e a kivitelező, hogy a fenti garanciális visszatartás összegét a taggyűlés határozata alapján elengedett követelésként vezeti ki könyveiből? Ezt hogyan kell könyvelni, milyen társaságiadóalap-korrekciót kell végrehajtani?

Kérdés: Társaságunk a 2005-ben alapított részvénytársaság részvényesétől 20 millió forint névértékű részvényt vásárolt 30%-os árfolyamon. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt a részvényt vásárlónál? Névértéken vagy vételi értéken kell a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatni?

Kérdés: Társaságunk egy autósport-tevékenységet végző társaságtól oly módon kíván reklámszolgáltatást igénybe venni, hogy a szolgáltató cég az autókon feltünteti a társaságunk nevét, tevékenységi körét, székhelyét és telefonszámát. Ebben az esetben a reklámozási tevékenységről kiállított számla elszámolható-e költségként, és az áfa levonható-e?

Kérdés: Magánszemély telket vásárolt, melyen 2ingatlan található. Egy lakáscélú és egy gazdasági épület 30%-os készültségi állapotban. Egyéni vállalkozásához székhelyként lett az ingatlan bejelentve. Vállalkozási tevékenységét a gazdasági célú épületben végzi. Az ezzel kapcsolatos közműdíjakat elszámolhatja-e a vállalkozás költségei között, ha külön telefonvonal és mérőórák vannak az épületben? A gazdasági épületet átalakítja, a felmerült építési költségek (építőanyag, munkadíj, tervezés) elszámolhatók-e? Erre az épületre hogyan számolhat el értékcsökkenést abban az esetben, ha az adásvételi szerződésből nem állapítható meg egyedileg az épület vételára, ezt az ingatlant (épületet) hogyan veheti be a vállalkozás könyveibe, és milyen értéken?