Magánszemély ingatlan-bérbeadása (eva)

Kérdés: Nem lakás céljára szolgáló építmény 50-50 százalékban magántulajdonban van. A tulajdonos magánszemélyek ezt az épületet kapcsolt vállalkozás részére (csak adózás szempontjából kapcsolt) bérbe akarják adni. Mindkét magánszemély egyéni vállalkozó, az egyik evás. A bérbeadást magánszemélyként kívánják gyakorolni. Ebben az esetben mi az eljárás az adó alá való bejelentkezés, a számlázási mód és az adózás tekintetében (evás és nem evás vállalkozó esetében)?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványában nem szerepel a bérbeadási tevékenység, úgy magánszemélyként is gyakorolhatja a bérbeadást. Ebben az esetben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója a magánszemély választásától függően kétféle módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Operatív lízing és kisvállalkozói kedvezmény

Kérdés: Kizárja-e a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételét, ha az egyéni vállalkozó operatív lízinggel oldotta meg új eszközeinek finanszírozását?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó a kisvállalkozói kedvezményt akkor érvényesítheti, ha az általa beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése nála történik meg, ha az eszközt a könyveiben ő mutatja ki. Az operatív (üzleti) lízing esetén a lízing időtartama alatt a lízingbeadó mutatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Üzemanyagköltség egyéni vállalkozónál

Kérdés: Teher- és személyszállító egyéni vállalkozó költségei között hol és miként kell könyvelni (és év végi adóbevallásában szerepeltetni) az üzemanyagköltségeket? Anyagköltségként vagy egyéb költségként?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv.-nek az 5. számú melléklete tartalmazza a nyilvántartások vezetésének szabályait, ezek között arra is található rendelkezés, hogy a pénztárkönyv kiadási oszlopa milyen részletezettségű, arra azonban nincs külön előírás, hogy a pénztárkönyv kiadási oszlopán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas beltag járulékfizetése (eva)

Kérdés: Evára áttérő bt. rokkantnyugdíjas beltagjának van-e kötelező járulékfizetése az evaalap 4 százaléka után, mint az egyéni vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 61. számában az 1275. kérdésre adott válaszunk Olvasónk véleménye szerint pontatlan.A bt. beltagjaira vonatkozóan a járulékszabályok nem változtak meg, ők nem az evalap után fizetik a járulékot, és esetükben nincs kötelező járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.
Kapcsolódó címkék:    

Családi gazdaság adózása

Kérdés: A kérdező részletesen felvázolta a családi gazdasága működését érintő problémát. Ennek alapján fejtjük ki a családi gazdaságok adózásának egyes kérdéseivel foglalkozó válaszunkat.
Részlet a válaszából: […] ÁfaelszámolásAz Szja-tv. rendelkezései szerint a családi gazdaság tagjai külön-külön jogosultak kedvezményekre, az átalányadózás 6 millió forintos bevételi értékhatára is személyenként értendő, és a bejelentkezés szabályai is egyénekre szólnak.Következésképpen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.
Kapcsolódó címke:

Szervezeti változás mellett adóalap-kedvezmény

Kérdés: Egy 1989-től megszakítás nélkül egyéni vállalkozó 2001 augusztusában egyéni céggé, majd 2002. szeptember 5-én egyszemélyes kft.-vé alakult. Jogosult-e a kft. 2002-ben a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményére, tekintettel arra, hogy a Tao-tv. szerint egész évben kell a kedvezmény érvényesítéséhez a tagoknak magánszemélynek lenni?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-ának (11) bekezdése nem azt írja elő, hogy valamennyi tagnak egész évben magánszemélynek kell lenni, hanem azt, hogy a kedvezmény abban az adóévben alkalmazható, amely adóév egészében, üzletrész-tulajdonosa az adózón kívül kizárólag magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.
Kapcsolódó címkék:    

Megkötött szerződések átvállalása

Kérdés: Egyéni vállalkozó megkötött szerződéseit hogyan tudja egy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság átvállalni (követelés, kötelezettség átengedése-átvállalása)? Milyen feltételekkel oldható meg a probléma?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. alapján a szerződéses pozícióban történő változás egy időben megvalósuló engedményezéssel és tartozásátvállalással lehetséges. (Engedményezéssel a szerződéses pozícióval járó jogok, tartozásátvállalással az azzal járó kötelezettségek "kerülnek át" a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Egyéni vállalkozó öröksége

Kérdés: Egyéni vállalkozó halála után özvegye tovább folytatja tevékenységét. A használt ingatlan felét (ipartelep) viszont gyermekei öröklik. Elszámolhat-e továbbra is a teljes érték után értékcsökkenést a vállalkozás? Ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakul, akkor mekkora hányad vihető be a kft.-be? Felújítás esetén felerészben saját, felerészben idegen ingatlanon végzett beruházásként kell-e aktiválni? A beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezményt vissza kell-e fizetni? Mi a helyzet az egyéni vállalkozás többi vagyonával?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. hatályos szabályai szerint az egyéni vállalkozó halálát követően a vállalkozói tevékenységnek az özvegye vagy az örököse által történő folytatása esetén az özvegy, az örökös minősül egyéni vállalkozónak, azzal, hogy a vállalkozói tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozói kivét az áttérés után (eva)

Kérdés: Egyéni vállalkozó áttért az evára. Értelmezhető-e esetében a vállalkozói kivét? Kivét után meg kell-e fizetnie a 20 százalék szja-t? (Minimálbér esetében például 50 000 forint után.) Más van a Számviteli Levelekben, mást mond az adótörvény.
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv.-nek a személyi jövedelemadózást érintő különös rendelkezései között nevesítetten szerepel, hogy az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli cégautóadó, továbbá vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
Kapcsolódó címkék:    

Adójóváírás egyéni vállalkozónál

Kérdés: Táppénz esetében érvényesíthető-e a 9000 Ft adójóváírás egyéni vállalkozónál és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében, ha nem bérrel, hanem tagi kivéttel kap jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] Az adójóváírás a bérnek minősülő jövedelem után jár. Az Szja-tv.-nek a bérre vonatkozó fogalmi meghatározása szerint az adóköteles társadalombiztosítási ellátás bérnek minősül. Ebből következően, ha az egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozás személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
52
53
54
…
67