597 talált cikk az eho kifejezésre

Kérdés: Társaságunk hálózatcsatlakozási díjat fizet a területen működő áramszolgáltatónak, melynek fejében a csatlakozási ponton (trafó) bővítést hajtanak végre. A csatlakozási díj áfameg­ítélés szempontjából a fordított áfa alkalmazása alá tartozik? A megállapodás tartalmazza, hogy az áramszolgáltatónak mérési tervet kell jóváhagyatnia.

Kérdés: "A" kft. magánszemély tulajdonosaival szemben 50-50 egység jóváhagyott osztalék miatti kötelezettséget tart nyilván. A magánszemélyek ezen követelésük apportálásával tőkét emelnek "B" társaságban. A társaság kötelezettsége "B" társasággal szemben áll fenn. A tranzakció következtében a magánszemélyeknél az osztalékkövetelésből részesedés keletkezik. A magánszemélyeknek meg kell-e fizetniük az osztalékból származó jövedelmet terhelő 16 százalékos személyi jövedelem­adót? (Az esetleges eho-kötelezettségtől tekintsünk el.) Véleményem szerint csak az adózott osztalékkal lehet "B" társaságban tőkét emelni.

Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?

Kérdés: A társaság (továbbiakban megrendelő) bérelt ingatlanon üzemcsarnokot építtet, ami építésiengedély-köteles. A megrendelő az építkezést fővállalkozóval végezteti el, aki viszont alvállalkozókat is bevon a kivitelezésbe. Kérdéseink:
1. Az alvállalkozó fordított áfás számlát bocsát ki a fővállalkozó felé, majd a fővállalkozó a megrendelő felé is fordított áfás számlát állít ki. Jól gondoljuk-e, hogy mind a fővállalkozó, mind a megrendelő a fordított áfás számla alapján az áfát levonásba helyezi, és egyben fizetendő áfaként is bevallja az adott időszaki bevallásában?!
2. Ha a fentiekkel kapcsolatban előlegszámlát bocsátanak ki a kivitelezés során, akkor az is fordított áfás kell hogy legyen?
3. Jól gondoljuk-e, hogy a fővállalkozó és a megrendelő közötti számlát az Áfa-tv. 10. § alapján termékértékesítésként kell továbbszámlázni?! Van-e ennek bármilyen jelentősége?
4. Jól gondoljuk-e, hogy nem befolyásolja a fentieket, hogy a fővállalkozó és a megrendelő az ingatlanértékesítéssel kapcsolatban nem jelentkezett be az áfa alá?

Kérdés: A 6576. számú kérdésre adott válasz szerintem nem jó, mert a mezőgazdasági őstermelő esetében az egészségügyi hozzájárulást nem a Tbj-tv., hanem az Eho-tv. 3/B. §-ának (3) bekezdése szabályozza: "A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka." Mivel ennek elszámolását az Szja-tv. nem tiltja, ezért szerintem el lehet számolni.

Kérdés: A Számviteli Levelek 317. számában a 6506. kérdésre adott válasznak azon kitételét nem tartja a levélíró elfogadhatónak, hogy az Itv. 17. §-a nem veszi ki az illetékfizetési kötelezettség alól az üzletrész ajándékozását. Ez ugyanis önmagában igaz, de azt sem írja sehol a törvény, hogy az üzletrész-ajándékozásra nem vonatkoznak a 17. § (1) bekezdésében írt, személyi alapon biztosított mentességi okok.

Kérdés: A Számviteli Levelek 318. számában a 6519. kérdésre adott választ nem értem. A Ptk. a 6:257. §-tól a fuvarozási szerződésről szól, vagyis a fuvarozási szerződést nem lehet vállalkozási szerződésnek tekinteni? Azt is írják, hogy az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ha a megbízóval kötnek szerződést, ami tartalmazza, hogy igénybe vesznek alvállalkozót, akkor ez nem tekinthető vállalkozási szerződésnek? Mikor mondható ki a szerződéses kapcsolat? Kérem, segítsenek értelmezni a problémámat, hisz sok olyan vállalkozói szerződés van, ahol az egyik fél igénybe veszi a másik vállalkozó szolgáltatását, és mindhárom fél tudja, hogy kinek mi a dolga!

Kérdés: Többen is észrevételezték a 6583-as kérdés kapcsán, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után sem a kifizetőnek, sem a magánszemélynek nem kell 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetnie.

Kérdés: Egy cégcsoport tagjait különböző gazdasági társaságok alkotják, melyeknek ugyanazon 3 magán­személy a tulajdonosa. A kkv-minősítéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a tevékenység szomszédos piacon történő folytatását hogyan kell értelmezni? Az "A" vállalkozás termelőtevékenységet végez; a "B" vállalkozás könyvelési, pénzügyi, munkaügyi tevékenységet, döntően az "A" társaság részére; a "C" vállalkozás fuvarozási tevékenységet, döntően szintén az "A" társaság részére, anyagbeszerzéshez, illetve termékértékesítéshez kapcsolódóan. Ebben az esetben "A", "B" és "C" vállalkozások kapcsolódó vállalkozásoknak minősülnek-e a 2004. évi XXXIV. törvény értelmében, ugyanis a szomszédos piac fogalmi meghatározását tekintve az általuk végzett tevékenységek a termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan nem az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkednek el, de végső soron a "B" és "C" társaságok tevékenysége az "A" társaság tevékenységéhez kapcsolódik?

Kérdés: Társaságunk az EU-ból hoz be árut, amelyet raklapra rögzítenek. Az áru közvetlenül a vevő telephelyére kerül, így csak a szállítólevél kerül hozzánk az átvételről, a raklap ott marad a vevőnél. Van-e termékdíj-fizetési kötelezettség a raklapokkal kapcsolatban?