3421 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: A 100%-ban külföldi tulajdonban lévő kft. jelentős vevője 2006 óta felszámolási eljárás alatt áll. A felszámoló nyilatkozata alapján a 16 millió forintot meghaladó követelés megtérülése nem várható. Ezért a külföldi tulajdonos 2009 januárjában bejelentette a kft. végelszámolással való megszüntetését. A kft.-nek nincs az állammal és más belföldi szállítóval szemben tartozása. Külföldi kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kölcsöntartása 80 ezer euró, szállítói tartozása 160 ezer euró, míg kapcsolt vállalkozásoktól 2006 előtti áruszállításból származó követelése 140 ezer euró. A tartozások és a követelések beszámítására nincs lehetőség. Pénzügyi rendezésre a végelszámolás alatt álló kft. forráshiány miatt nem képes. A végelszámoláshoz kapcsolódóan várhatóan mindenki lemond az egymással szembeni tartozásáról, követeléséről. A kft. saját tőkéje negatív, és várhatóan a végelszámolást követően sem lesz több a 3 millió Ft összegű jegyzett tőkénél. Kell-e ajándékozási illetéket fizetnie az elengedett kötelezettségek miatt a végelszámolás alatt álló, megszűnő belföldi kft.-nek?

Kérdés: Egy belföldi illetőségű, általánosforgalmiadó-, ill. társaságiadó-alany betéti társaság 8903 vámtarifaszámú vitorlás hajót vásárolt bérbeadás céljára egy belföldi kft.-től, aki 20% áfát hárított át. 1. Levonásba helyezhető-e, és ha igen, milyen feltételekkel az áthárított áfa összege? 2. Milyen nyilvántartás szükséges a "túlnyomó részben történő" bérbeadási tevékenység dokumentálására, alátámasztására? 3. Levonásba helyezhetők-e az üzemeltetéshez szükséges alkatrészek, a karbantartási költségek, a kikötőhasználati, téliesítési, bérleti díjak áthárított áfaösszegei? Illetve a társasági adó szempontjából az előbbi költségek elismert költségeknek tekinthetők? 4. Alkalmazható-e az áfaarányosítás a meghatározott időtartamon belül értékesített tárgyi eszköz miatt, ha a beszerzéskor az áfa nem volt levonásba helyezhető, és ebben az esetben az Áfa-tv. 87. §-át kell-e alkalmazni?

Kérdés: Magánszemély egy nyugdíjasotthon kht.-val eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a nyugdíjasotthonra ruházta át. Ennek fejében megállapodtak, hogy az eltartottat 60. életévének betöltésétől természetben ellátják. A tartás értékét a tartás esedékességekor hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően az intézmény által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó tartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került. Hogyan és milyen értéken kell a nyugdíjasotthon könyveiben rögzíteni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Ügyfelem a le nem járt vevőköveteléseit faktorcég közbeiktatásával kezeli. A faktor a megkapott számlamásolat alapján először a követelés 80 százalékát utalja át. Kérem, hogy egy konkrét példán keresztül szíveskedjenek a könyvelés menetét leírni! Szeretném, ha a tényleges, még ki nem fizetett számlákat saját könyvelésünkben tételesen lehetne látni.

Kérdés: A társaság nemzetközi részvényalapba helyezte szabad pénzeszközeit, hosszú távra. Az ismert nemzetközi pénzügyi helyzet miatt a részvényalapok árfolyama több mint 30 százalékkal csökkent 2008. december 31-re. Értékvesztést kell-e elszámolni? Ha igen, akkor az értékvesztés összege hogyan befolyásolja a társaságiadó-alapot?

Kérdés: A társaság az általa felvett hitel összegét és annak kamatait nem tudta törleszteni. Ezért a bank a kamatot tőkésítette, és az új tőkeösszeggel új szerződést kötött a társasággal. Pénzfolyósítás nem történt, csupán a hitel összege emelkedett meg a tőkésített kamattal.

Kérdés: A vállalkozás nem munkavállaló tagja 2009-ben már kapott a vállalkozásától a minimálbér erejéig üdülési csekket és a mininálbér erejéig kultúrautalványt. Főállású munkahelyén – 71 500 Ft értékben – adómentes kultúrautalványban és üdülési csekkben szeretnék részesíteni. Kell-e jeleznie a munkáltatójának, hogy 2009-ben már tagként a vállalkozásától kapott utalványokat? Vagy a minimálbér összegéig másik vállalkozástól is kaphat ilyen utalványt és üdülési csekket?

Kérdés: A cégnek 1000 euró rövid lejáratú kölcsöne van, amely kötelezettséget 260 Ft/euró árfolyamon tart nyilván. A kölcsönből az esedékességkor törleszt 800 eurót a devizaszámláján szereplő 300 Ft/euró árfolyamon. A kölcsönt folyósító a maradék 200 euró kifizetését forintban kéri teljesíteni. A forintban történő kifizetés értékének meghatározása hogyan történjen? Mekkora összeget kell átutalni a kölcsönt nyújtó forintszámlájára?

Kérdés: Közhasznú tevékenységet folytató egyesület 2006-ban vagyonkezelői szerződést kötött állami tulajdonban lévő ingatlan kezelésére, fenntartására. Ezt a szerződést csak 2009-ben ismertük meg, mivel az egyesület jelentős felújítási munkákra nyert támogatást. A vagyonkezeléssel kapcsolatos elszámolás a könyvelésben nem szerepel. Hogyan kell az egyesület könyveiben kimutatni a vagyonkezelésbe vett ingatlanokat, kell-e azokat aktiválni, illetve kell-e értékcsökkenést elszámolni? Hogyan lehet a felújítási munkák számláit az egyesület könyvelésében elszámolni? A vagyonkezelői szerződés határozatlan időtartamra szól.

Kérdés: Az éves értékcsökkenés elszámolása lehetőség vagy kötelezettség? Az egyik általam könyvelt bt. adózás előtti eredménye az éves értékcsökkenési leírás elszámolása esetén veszteségbe fordul. Ezt el kellene kerülni, mivel a Széchenyi-hitel meghosszabbítása – az adott banknál – veszteség esetén nem lehetséges. Van-e az adott társaságnak lehetősége úgy dönteni, hogy 2008. évre nem számol el értékcsökkenést?