Előleg áfájának megfizetése

Kérdés: Az előlegszámla után az áfa mikor aktuális, ha a fizetési határidő például 1 hónap?
Részlet a válaszából: […] ...eladó és a vevő közötti megállapodás, szerződés kérdése az, hogy mikor, milyen feltételekkel ad előleget a vevő. Az előlegfizetésnél, annak áfájánál így nem értelmezhető a fizetési határidő.Az Áfa-tv. 17. §-a alapján, ha a termékértékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosának autójavító szervizcége a tulajdonos ingatlanában végzi a tevékenységét bérleti díj nélkül. Idegen ingatlanon végzett beruházás és értékcsökkenés elszámolható-e? Az egyéb javítási, karbantartási munkák költségei elszámolhatók-e a kft.-nél, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. az idegen (a magánszemély tulajdonos) ingatlanon beruházási, felújítási munkákat végezzen el, azok ráfordításait bekerülési értékként elszámolja, majd aktiválás után a bekerülési érték alapján terv szerinti értékcsökkenést számoljon el.A bérelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Devizás követelések mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Helyesen jár-e el a társaság, ha a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor a jelentős hatás értékét a számviteli politikában a mérlegfőösszeg 2 százalékában határozta meg? Csak külföldi pénzértékre szóló követelése van.
Részlet a válaszából: […] ...rögzítsék külön-külön a jelentős hatás mértékét, természetesen a mérlegfőösszeg rögzített mértékénél magasabb mértékkel (például 10 százalékban).Ha minden minősítő ismérvnél teljesül, hogy az árfolyamváltozás hatására a különbözet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Devizaalapon számlázott összeg helyesbítése

Kérdés: Társaságunk egy hazai szállítóval kötött szerződésben a termék ellenértékét euróban határozta meg. Mivel akkor nem volt arra lehetőség, hogy a szállító euróban számlázzon, a szállító az általa meghatározott – egy évre vonatkozó – fix árfolyamon állapította meg a számlázandó összeget. Ebben az évben megállapodás született arról, hogy a szállítóval – 3 évre visszamenőleg – sor kerül a tényleges, illetve a számlázásnál alkalmazott árfolyam közötti különbözet rendezésére. Helyesen járunk-e el, ha a különbözetet a külföldi pénzértékre szóló követelések-kötelezettségek árfolyam-különbözeteként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...forintban. Az így számlázott összeget számolta el a szállító árbevételként és fizetendő áfaként, a vevő pedig bekerülési értékként és előzetesen felszámított áfaként. Ha később ettől eltérnek, mert a tényleges árfolyam szerinti összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Fel nem vett osztalék

Kérdés: A bt. a 97-98-99. évi adózott eredményt osztalékként állította be a mérlegébe, amely azonban nem került kifizetésre. Van-e lehetőség arra, hogy az eredménytartalékba visszakerüljön? A bt. ebben az évben veszteséges lesz.
Részlet a válaszából: […] ...társaság közgyűlése, taggyűlése dönt, az Szt. pedig – a Gt. vonatkozó előírásai figyelembevételével – meghatározza az osztalékkifizetés feltételeit. Ha a feltételek teljesültek, és az adott esetben a taggyűlés döntött az osztalékfizetésről, akkor azt az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Kapcsolt vállalkozások követelés-kötelezettség beszámításai

Kérdés: A társaság leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai milyen feltételek esetén élhetnek a beszámítás, kompenzálás lehetőségével, ezen eseményeknek milyen adóvonzata van? Hogyan működik ez esetben a bruttó elszámolás elve? Milyen dokumentumok szolgálnak ezen ügyletek végrehajtásához?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet a követelés és a kötelezettség számlát összevezetni, azokat a rendkívüli ráfordításokkal, illetve a rendkívüli bevételekkel szemben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Természetbeni juttatás szűkebb körnek

Kérdés: Adóköteles-e az Szja-tv. 69. § (6) bekezdésének értelmében az olyan természetbeni juttatás, amely csak egy szűkebb körnek (lakótelep) nyújt ingyenes használati lehetőséget, kedvezményt? (Nem bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény.)
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú melléklet 8.14. pontja alapján adómentes a kifizető által üzletpolitikai célból bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény. Az adómentesség szempontjából elfogadható a "bárkinek" fogalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Kacsaszülőpár (tenyészállat) amortizációja

Kérdés: A kft. kacsaszülőpár nevelésével, tartásával és erre épülő naposkacsa-keltetéssel foglalkozik. Az első év 7. hónapjában szülőpár naposkacsát vásárolt a kft., amelyet felnevelt. Az első tojástermelési ciklus az első év 12. hónapjától a második év 9. hónapjáig tart. Ezt követi a vedletési időszak a 10. hónaptól a 12. hónapig, majd a második tojástermelési ciklus a harmadik év 1. hónapjától a 8. hónapig, majd kivágják az állományt. A vedletési időszakban a kacsának hozama nincs. Mikor kell az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni? Hogyan kell elszámolni a vedletési időszak költségeit? Miként kell könyvelni a megengedett mértékű elhullást?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen anélkül nincs második tojástermelési időszak. Ha viszont "felújítási" időszak, akkor a vedletési időszakban felmerült költségekkel (tápköltség, gyógyszer, energia, személyi jellegű ráfordítások stb.) növelni kell a tenyésztésbe állításkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Bérbe adott földterület és épület értékcsökkenése

Kérdés: A kft. termőföldet és egy gazdasági épületet vásárolt, amelyeket bérbe ad. Mennyi értékcsökkenés számolható el a bérbeadás időtartama alatt a földre és a gazdasági épületre?
Részlet a válaszából: […] ...mint egy új épület esetében), a hasznos élettartam végén várható maradványértéket. A hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési érték és az években számított hasznos élettartam hányadosa lineárisan megadja az évenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Hulladékgazdálkodás árbevétele

Kérdés: Hulladékgazdálkodással foglalkozó szervezet árbevételét azért kapja, hogy a veszélyes és egyéb hulladékokat elhozza, azokat elégesse, ártalmatlanítsa. Ha az átvett hulladék feldolgozása még nem történt meg, hogyan történjen az árbevétel elszámolása, hiszen a kapcsolódó költségek még nem merültek fel? A környezetvédelmi feladatok elvégzésének később felmerülő költségei fedezetére céltartalékot képezzünk?
Részlet a válaszából: […] ...azok várható költsége, akkor az Szt. 41. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján céltartalékot kell képezni. Ha ezen feladatok harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettséget jelentenek, akkor a 41. § (1) bekezdése alapján, ha ezen feladatok végrehajtása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
1
…
295
296
297
…
328