3474 talált állásfoglalás az EKK kifejezésre

Kérdés: Két részvénytársaság A) és B) rt., valamint C) kft. között a következő gazdasági eseményekre kerül sor.A) rt. B) rt. pénzbeli hozzájárulásával megemeli a jegyzett tőkéjét 700 millió forinttal.B) rt. kedvezményezett részesedéscsere keretében elcseréli az A) rt.-ben szerzett, 700 millió forint részvényét C) kft. 100 százalék üzletrészéért, amelynek a tagoknál kimutatott könyv szerinti értéke 20 millió forint.A) rt. 700 millió forintért (készpénzben) megvásárolja B) rt.-től C) kft. üzletrészét. A C) kft. üzletrészére jutó saját tőke 200 millió forint.C) kft. beolvad A) rt.-be.Kérdés, hogy A) rt. nyilvántartásba veheti-e üzleti vagy cégértékként a fizetett ellenértéknek (700 millió forint) a C) kft. üzletrészére jutó saját tőke értékét (200 millió forint) meghaladó részét (500 millió forint)? Hogyan rendeződnek az egyesített vagyonmérleg eszközei, forrásai?

Kérdés: Ingatlanforgalmazóként magánszemélytől vásárolok telket. A magánszemély értékesítése is áfakötelezettség alá esik?

Kérdés: A 2004-re vonatkozó újság-előfizetéseket milyen áfakulccsal kell számlázni?

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?

Kérdés: Cégünk – tárgyi adómentes tevékenysége miatt – jelenleg is arányosítással állapítja meg levonható adóját, illetve államháztartási támogatásban is részesül. Érint-e bennünket az új arányosítási szabály?

Kérdés: A káresemény miatt szükségessé váló javítási költség összege 1000 E Ft, a biztosítótól kapott összeg 800 E Ft. A 6 millió forintot meghaladó értékkel arányos összeg számításánál a teljes javítási költséget, vagy a vállalkozást terhelő összeget (200 E Ft) kell megosztani?

Kérdés: Zöldmezős beruházásként új gyárat építettünk. Néhány hatósági engedély hiányában a beruházás aktiválására még nem került sor. Jelenleg folyik a gépek beállítása, valamint próbagyártást végzünk. Az így legyártott terméket (csökkentett áron) partnereink megveszik. Az Szt. szerint a próbaüzemeltetés költségei a beruházás bekerülési értékét növelik.A próbaüzem alatt előállított és értékesített termékek eladási árával csökkentjük a felmerült költségeket. Az így kapott bekerülési értékkel növeljük a beruházás értékét. Hogyan kell majd az üzembe helyezés során kezelni a próbaüzemeltetéshez kapcsolódó aktivált értéket? Önálló eszközként kell aktiválni? Ha igen, milyen kulccsal amortizálom? Vagy fel kell osztani a meglévő eszközök között? Milyen arányban? A telek értékére is kell vetíteni a felosztandó értékből?

Kérdés: Hogyan alakul a bevételi határ az evában, milyen szabályok vonatkoznak a bevételi határ túllépése miatt 2003. évben az evából kiesettekre? Mi minősül bevételnek 2004-től?

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?

Kérdés: 2004-ben társaságunk egyesülést tervez a leányvállalatával. Az egyesülés során az 1995-ben jogelőd nélkül alapított leányvállalat beolvasztását tervezzük. Az elmúlt években a leányvállalat több millió forint veszteséget halmozott fel, az elhatárolt vesztesége 1995-ben 500 ezer forint, 1996-ban 800 ezer forint, 1998-ban 300 ezer forint, 2001-ben 1200 ezer forint, és várhatóan 2004-ben az átalakulásig is vesztesége keletkezik. Melyik év elhatárolt veszteségét írhatja le a jogutód az átalakulás után, és milyen feltételekkel?