3417 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: A kft. 2002. év elején bányatelket vásárolt a hozzá tartozó bányászati joggal. Agyagkitermelésre 2002-ben nem került sor. Novemberben elkészítette a rekultivációs tervet a bányabezáráshoz és az egyéb dokumentumokat. A rekultivációs időszak 4 év, addig igény esetén a bányában lévő agyagot kitermelik. Hogyan kell elszámolni a bányatelek-vásárlást, a bányászati jog vételét, a rekultivációs és bányabezárási dokumentációt, a 4 év során felmerülő rekultivációs ráfordításokat?

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján képzett fejlesztési tartalék felhasználható-e földterület, telek vásárlására? A kérdés azért merül fel, mert a fejlesztési tartalékkal a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása helyett csökkenthető az adóalap. A földterület, a telek után azonban értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető, így gyakorlatilag "megnyerhető" a földterület, a telek bruttó értékének társasági adója.

Kérdés: Mi a helyes elszámolása a munkába járáshoz szükséges helyközi utazási bérletnek, valamint a munkavállaló által térített értékrésznek, figyelembe véve az Áfa-tv. 2003. január 1-jén hatályba lépett módosításait is?

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.

Kérdés: Ha társaságunk a számviteli szabályoknak megfelelően az értékcsökkenést a maradványértékkel csökkentett beszerzési érték után számolja el, és így az amortizációs kulcsok eltérnek a Tao-tv.-ben megadottaktól, akkor a társaságiadó-alapot csökkentő tételnél is a maradványértékkel csökkentett beszerzési ár után kell a Tao-tv.-ben meghatározott kulcsokkal számolni?

Kérdés: Ha egy bt. a kettős könyvvitelt választotta, mint evaalany, akkor pl. 2004-ben hogyan lehet osztalékot fizetni?Példa: jegyzett tőke: 500 E Ft, 2000. eredménytartalék: 200 E Ft, 2001. eredménytartalék: 600 E Ft, 2002. eredménytartalék: 1500 E Ft, 2003. evás év is eredményes: 2000 E Ft.Az osztalékfizetésnél a sorrendiséget figyelembe kell venni (először a 2000. és így tovább), és ezeknek az előző évek eredményének milyen szja- és más vonzata van?

Kérdés: Egy havimagazin szerkesztésével és kiadásával foglalkozó kft.-nek a nyomda számlázza az előállított terméket mint termékértékesítést, amelyet a kft. bizományos értékesítésként továbbszámláz a lapterjesztő társaságnak. A kft. az előállított magazinokat készletre veszi, az értékesítés után elábét, az eladatlan példányok után értékvesztést számol el, illetve hulladékértéken értékesíti. Helyes-e ez számvitelileg?

Kérdés: 2002-ben vásároltam egy ingatlant, és bérbe adtam azt, mint önálló tevékenységet végző magánszemély. A bérbe adott ingatlan gazdasági épület (üzemcsarnok), kizárólag üzemi célú. Mint magánszemély, alkalmazhatom-e rá az egyéni vállalkozókra vonatkozó értékcsökkenési leírást? Ha nem, akkor követhető-e az az álláspont, hogy még ebben az évben kiváltom a vállalkozói igazolványt, és ekkor már számolhatok el értékcsökkenést a beszerzés teljes értékét alapul véve?

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta. Munkatársunk 2001. és 2002. évi jutalmát társaságunk 2003. január 20-án, forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék eho-t az aktuális minimálbér összegét alapul véve. Abban szeretném segítségét kérni, hogy a fent vázolt esetben a 2003. január 20-i kifizetésekből milyen és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?

Kérdés: Kis értékű ajándék egyaránt adható-e magánszemélynek és vállalkozásnak? Vagy a vállalkozásnak adott kis értékű ajándékot úgy kell kezelni, hogy azt a vállalkozás egy adott dolgozója kapta? Az Áfa-tv. kis értékű ajándék fogalmában "a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott" kifejezés értelmezhető-e úgy, hogy az átvevő lehet jogi személyiségű társaság is?