3417 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: A társaságon belül nem tudtuk eldönteni, hogy az előző év(ek)ben elszámolt értékvesztést mikor lehet (esetleg kell) visszaírni, illetve azon is vitatkoztunk, ha a Tao-tv. szerint lehet csökkenteni a korábban elszámolt értékvesztéssel az adózás előtti eredményt, lehet-e csökkenteni, azaz visszaírni a korábban ráfordításként elszámolt értékvesztést? Kérem, segítsenek a fenti kérdésekben dönteni!

Kérdés: Nyrt.-nél dönthet-e úgy a cég a számviteli politikájában, hogy az éves és évközi zárlatoknál a tőzsdei aktuális árfolyamon értékeli a részvényeit? Ha igen, akkor azt a könyvelés szempontjából hogyan kell helyesen kezelni? A nyereséget és a veszteséget is el kell számolnia? Vagy meghatározhat egy sávot (%-ot), amin belül nem értékel át, csak ha átlépik ezt a nagyságrendet? Ha ebben az nyrt.-ben valakinek van részesedése, abban az esetben, akinél a részvények vannak, dönthet-e úgy a számviteli politikájában, hogy ezeket a részvényeket aktuális tőzsdei árfolyamon szerepelteti az éves és évközi zárlatkor?

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?

Kérdés: 1. A 2021. 01. 01-től érvénybe lépő – a NAV Online adatszolgáltatás felületéül szolgáló – 3.0-s verzió milyen lényegi, új elemeket fog tartalmazni a most beküldendő számlaadatokhoz képest? Szeretném, ha kitérnének a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó változásokra.
2. 2021. 01. 01-től az uniós és exportkiszállítások számlái is az Online adatszolgáltatás alá fognak tartozni. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy amennyiben a számláinkon a vevőadatokon kívül – külön "cellában" – a szállításicím-adatok is szerepelnek, a CMR-rel összhangban, akkor erre a szállítási címre vonatkozóan milyen ellenőrzés fog történni? A szállítási cím és a vevő kapcsolata többféle lehet:
– a szállítási cím a vevőm saját raktára – a vevő székhelyével azonos országban;
– a szállítási cím a vevőm által bérelt raktár – szintén azonos országban;
– a szállítási cím egy logisztikai cég raktára – akár eltérő országban;
– a szállítási cím a vevőm vevője – egy harmadik EU-s országban (háromszögügylet).
A szállítási címeknél milyen adószámot kell feltüntetnem a különféle esetekben? A háromszögügyletnél biztosan a vevőm vevőjének az adószámára van szükség. A logisztikai cégnél n0em minden esetben áll rendelkezésemre az adószám. Ekkor lehet adószám nélkül a szállítási cím? Vagy lehet a vevő adószáma? A vevő saját raktáránál – és bérelt raktár esetében – a vevő adószáma kell, hogy szerepeljen a szállítási címnél is? Vagy lehet ez adószám nélkül is?

Kérdés: Franchise-rendszerben működő nagykereskedés üzleti ajándékot kíván adni 20 éves partnereinek (kb. 150 E Ft wellnessutalvány formájában). A partnerek gazdálkodási formája: bt., kft., egyéni vállalkozó. Hogyan kell adózni és járulékot fizetni a juttatott utalvány után? Mennyiben változik az adózási és járulékfizetési kötelezettség, ha az utalványt a cég vezetője kapja?

Kérdés: Társaságunk egyik beszállítójával időszakonkénti elszámolásban állapodtunk meg. Az elszámolás 21 naponta történik. Több esetben előfordul visszáru a szállító felé. A szállítónk ebben az esetben a számla kiállításánál teljesítési időpontként a tényleges visszavétel napját írja a számlára. Akonkrét eset:
– eredeti számla kelte: 10. 14., teljesítés időpontja: 11. 04., fizetési határidő: 11. 04.
– módosító számla kelte: 10. 16., teljesítés időpontja: 10. 16., fizetési határidő: 11. 06.
Az áfabevallásban az eredeti számla a 11. havi bevallásba kerül, a korrekciós számla teljesítési határideje 10. hó. A korrekciós számla teljesítési határideje megelőzi az eredeti számla teljesítési idejét. Helyesen járok el, ha mindkét számlát a 11. havi áfabevallásban szerepeltetem?

Kérdés: Két cég szerződéssel megegyezik egy gép bérlésében úgy, hogy 2018-ban és 2019-ben milyen díjat kell fizetnie a bérbevevőnek, és utána 2020-ban, ha vételi szándék van, megveheti a gépet a kifizetett bérleti díjak beszámításával (az összes bérleti díj azonos a teljes vételárral). A bérbeadó 2020-ban kiállított egy számlát a gép teljes értékéről, valamint mínusszal ugyanilyen összegűt a bérleti díjakról, így a számla végösszege nulla. Helyes így a számlakiállítás? Ilyen esetben hogyan kell azt a számlát könyvelni a bérbevevőnél? Ezen számla alapján aktiválhatja a gépet a teljes értékkel, és értékcsökkenést számolhat el, vagy csak a számla végösszegével, azaz nulla értéken lehet aktiválni, és természetesen akkor nincs értékcsökkenés? Helyesen állította ki a számlát a bérbeadó?

Kérdés: Adott egy "A" Kft., amiben két tulajdonos volt, "Anya 1" Kft. 60%-kal és "Kisebbségi 1" Kft. 40%-kal. Az "A" Kft.-ből kivált és létrejött egy teljesen új cég, "Leány 1" Kft., amelynek teljes egészében "Kisebbségi 1" Kft. lett a tulajdonosa (100%-ban), ésezáltal a "Kisebbségi 1" Kft. "A" Kft.-ben lévő részesedése megszűnt. A "Kisebbségi 1" Kft. a kiválás során a részesedését arányosan szerezte meg az "A" Kft.-ből (40%-át), tehát arányosan vált ki a "Leány 1" Kft. az "A" Kft.-ből. Az átalakulás kedvezményezett átalakulás volt. "Kisebbségi 1" Kft. könyveiben az "A" Kft.-ben lévő részesedése 4.000.000 forint értékben szerepelt (alapításkori érték), saját tőkéje jelentős volt az "A" Kft.-nek. Akiválással létrejövő "Leány 1" Kft. jegyzett tőkéje 100.000.000 forint lett, az eredménytartaléka 200.000.000 forint, saját tőkéje így összesen 300.000.000 forint. Milyen könyvelési tételek merülnek fel "Kisebbségi 1" Kft.-nél, és milyen összegben? (Tekintve, hogy a korábbi "A" Kft.-ben lévő részesedése megszűnt, és helyette "Leány 1" Kft.-ben lett részesedése.) Van-e bármilyen adóvonzata a "Kisebbségi 1" Kft.-nél, hogy a korábbi részesedésének értéke jelentősen növekedett? (Társasági adó.)

Kérdés: Kiszámláztuk vevőnk részére a szerződésünk szerinti szolgáltatási díjat. A vevő visszaküldte a számláját vis maiorra hivatkozva, de kifizette azt az összeget, amit jogosnak gondolt. Cégünk fizetési felszólítást küldött, melyben értesítettük, hogy nem fogadjuk el a kifogást. A könyveinkben árbevételként és követelésként szerepeltethetjük-e az általunk kiállított számlát?

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?