Káló (megengedett leltárhiány) kimutatása

Kérdés: A vállalkozó kálót (megengedett leltárhiányt) szeretne kimutatni, elszámolni úgy, hogy a készletekről nem vezet nyilvántartást, mindent azonnal költségként számol el. Év végén tényleges leltár alapján történik a készletre vétel a költségek csökkentésével. A könyvelő tiltakozik, az ügyvezetés hajthatatlan. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a könyvelőnek.A számviteli alapelveknek megfelelően folyamatosan vezetett mennyiségi (és értékbeni) nyilvántartás esetében van arra lehetőség, hogy a mennyiségi felvétellel a leltárba kerülő adatok a mennyiségi nyilvántartás adataival összevethetők,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatott oktatáshoz átadott könyvek

Kérdés: Felnőttképzéssel foglalkozó kft. kiemelt európai uniós projekthez kapcsolódóan adómentes oktatásról állít ki számlákat, az első számlát a tanfolyam indulása előtt, a másodikat a tanfolyam befejezésekor. A támogatási összeg tartalmazza a nyelvtanfolyam, a záróvizsga, a tananyag fedezetét. A támogatást folyósító szerv csak adómentes oktatásként fogadja be, amelyen nem szerepelhet a könyv. A nyelvtanfolyamon részt vevőknek átadott könyvekről átvételi elismervény készül. A támogatott oktatáshoz kapcsolódóan átadott könyvek áfája visszaigényelhető? Az átadott könyveket áruként kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó számlázási kérdésekkel a Számviteli Levelek 295. számában a 6077. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Ezekre itt nem térünk ki.A felnőttképzés az Áfa-tv. 85. §-a (2) bekezdésében foglalt esetekben adómentes. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Devizás forgóeszközhitel esetében céltartalékképzés

Kérdés: A devizás forgóeszközhitel árfolyamvesztesége 2013. 01. 01-től elhatárolható. Rulírozó hitel esetén is? Mi a teendő akkor, ha igen, akkor hogyan kell céltartalékot képezni? Ha a rulírozó hitelt folyósítás nélkül újítják meg? (Ha újrafolyósítják, akkor teljesen új hitelnek minősül, a teendők érthetőek.)
Részlet a válaszából: […] ...visszafizetik!), mind az elhatárolt veszteséget, mind a céltartalékképzést a következő üzleti évben meg kell szüntetni. Rulírozó hitelekre is ez a jellemző! Ha a rulírozó hitelt a lejáratakor nem kell visszafizetni, mert azt folyósítás nélkül újítják meg, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeemelés nem pénzbeli hozzájárulással – könyvelés

Kérdés: A társaság a Gt. 13. §-a (2) bekezdése alapján egy másik társaság részére nyújtott kölcsönből származó követelésével nem pénzbeli hozzájárulásként tőkeemelést hajtott végre. A nem pénzbeli hozzájárulással egyrészt a jegyzett tőke, másrészt a tőketartalék növekedését határozták el a tulajdonosok. Hogyan kell könyvelni a nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelést az apportáló tulajdonosnál, illetve az apportot kapó társaságnál, tekintettel a jegyzett tőkére, a tőketartalékra?
Részlet a válaszából: […] Az apportáló társaságnál:– az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján: a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét a rendkívüli bevételek között kell kimutatni; a kölcsönből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címke:

Adózott eredmény kivonása fióktelepnél

Kérdés: A külföldi vállalkozás magyarországi fiók­telepe évek óta nyereséges, a külföldi vállalkozás eddig a fióktelep adózott eredményét nem vonta el. Most úgy döntött, hogy szüksége van a fióktelep eddig felhalmozott adózott eredményének egy részére. A külföldi vállalkozás milyen formában, milyen jogcímen tudja elvonni a magyarországi fióktelepe eredménytartalékában kimutatott adózott eredményt? Egyes vélemények szerint ezt bármikor megteheti, átutalása közvetlenül az eredménytartalékkal szemben könyvelendő. Mások szerint, mivel a fióktelep az Szt. hatálya alá tartozik, a külföldi vállalkozás is csak osztalékként, illetve osztalékelőlegként juthat hozzá a fióktelep adózott eredményéhez. Ha osztalékként, megteheti-e ezt osztalékról (osztalék­előlegről) való döntés nélkül, egyszerű átutalással az eredménytartalékból? Osztalékelőlegnél – ha a hat hónap letelt – kell-e közbenső mérleget készíteni?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat az Szt. 35. §-ának (6) bekezdése a jegyzett tőkére, az Szt. 43. §-ának (1) bekezdése a rövid lejáratú követelésekre, illetve a rövid lejáratú kötelezettségekre, az Szt. 154/A. §-a, 154/B. §-a a közzétételre vonatkozóan tartalmaz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címke:

Elszámolóáras nyilvántartás helyett átlagáras nyilvántartás

Kérdés: Cégünk a készleteit 2013-ban és az azt megelőző években elszámolóáron tartotta nyilván. 2014-től azonban a súlyozott átlagáras nyilvántartásra térünk át, emiatt 2014-ben nyitás után lesznek rendező tételeink. Egyrészt meg kell szüntetni az árkülönbözeti számlákat az áruszámlákra történő átvezetéssel, másrészt ha átállnak az új nyilvántartásra, akkor a 2014. évi nyitó állományban az analitika és a főkönyv nem fog egyezni. Hová kell majd könyvelni az eltérést? A rég nem mozgó készletekkel mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...történő átvezetésével. Mivel az elszámolóár-különbözet az elszámolóáron számított készletértéket a tényleges bekerülési értékre helyesbíti, készletelemenként kell az elszámolóár-különbözetet az egyes készletelemek elszámolóáron számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Elektronikus berendezések begyűjtése

Kérdés: Társaságunk elektronikus berendezések forgalmazásával foglalkozik. Gyűjtési és kezelési kötelezettségünket közvetítő szervezetre átruháztuk. A közvetítő szervezet ennek a díját "hulladékhasznosítás, ügyviteli tanácsadás" címen számlázza, a díjat a mi adataink alapján határozza meg: az adott hónapban beszerzett berendezés, szorozva a szerződés szerinti árral. A közvetítő szervezet által számlázott díjat miként kell könyvelni? A beszerzési ár része, vagy igénybe vett szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...kezelési időpontja között jellemzően több év is eltelhet, indokolt a később felmerülő, a közvetítő által majd számlázott költségekre az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése alapján céltartalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címke:

Mikrogazdálkodói pénzkezelési szabályzat

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő gazdálkodó mentesül a pénzkezelési szabályzat elkészítése alól. A pénzkezelési szabályzatban kell meghatározni a napi készpénz záróállományának maximális mértékét. Ha nem kell pénzkezelési szabályzatot készíteni, akkor a mikrogazdálkodó mentesül a maximális mérték meghatározása, illetve az erre vonatkozó szabály alkalmazása alól is? A pénztárban bármekkora összeg lehet?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre egyértelműen a válasz az, hogy nem! Abból, hogy a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolókészítés szabályai közül kimaradt a napi készpénz záróállományának szabályozása, nem jelenti azt, hogy a pénztárban korlátlan mennyiségű készpénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Cégvásárlás vagy beolvadás

Kérdés: Az "A" kft. megvásárolta 50 000 E Ft-ért "B" kft.-t. A "B" kft. saját tőkéje 2500 E Ft (jegyzett tőke 3000 E Ft, eredménytartalék: -500 E Ft), a tárgyi eszköz (szántóföld) értéke 2200 E Ft, pénzeszközállomány 300 E Ft. A beolvadást a cégbíróság október 31-i dátummal bejegyezte, és 90 napon belül évközi mérleget kell leadni, amelyben szerintünk szerepelnie kell a beolvadt cég adatainak is. Kérem segítségüket a könyvelésnél és az üzleti vagy cégérték meghatározásánál! Az üzleti vagy cégértéket akkor is le kell írni 5 év alatt, ha nagyrészt földtulajdonból áll? Tételes számszaki kontírozást kérnék!
Részlet a válaszából: […] ...a cégbíróság "B" kft. cégirataira csak a tulajdonosváltozást jegyezte be (és nem a megszűnést), akkor beszélhetünk üzleti vagy cégértékről. Az üzleti vagy cégérték bekerülési értékét az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján kell meghatározni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címke:

Elhunyt ügyvezető osztaléka

Kérdés: A kft. ügyvezetője elhunyt. Részére jelentős összegű jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot mutat ki a kft. Ezzel mi a teendő? A társaság működik tovább. Jelenleg a kisebbségi tulajdonos, az elhunyt ügyvezető fia vezeti a társaságot. A hagyatéki eljárás folyamatban van.
Részlet a válaszából: […] ...de még ki nem fizetett osztalék nettó összegét melyik örökösnek kell kifizetni.Az elhunyt ügyintéző az őt megillető osztalékról nem tud lemondani. Ezt csak az örököse teheti meg, ha a hagyatéki eljárás során a követelést mint nem pénzbeli vagyont megkapta....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
98
99
100
240