Közös finanszírozású szoftver hasznosítása

Kérdés: Közös finanszírozású szoftverfejlesztés. Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. A megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten (a magyar és a külföldi is) rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják a szoftvert. A hasznosításból származó bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog egyharmad részét értékesítették egy harmadik félnek. A további hasznosításból az a fél is részesedik és a további fejlesztésfinanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően egyharmad részben. A szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben a fejlesztés során, az üzembe helyezéskor? Melyik bevételi számlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés-finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? Az egyharmad rész tulajdonjog-értékesítésével hogyan változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonosnál? A három tulajdonos közös fejlesztése hogyan változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
Részlet a válaszából: […] ...– K 9646), majd az egyéb bevételként elszámolt összeget halasztott bevételként időbelileg elhatárolni (T 9646 – K 4832). Az időbeli elhatárolást a szoftver bekerülési értéke alapján elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás összegének egyharmadában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...értékvesztés-elszámolásához, a céltartalék képzéséhez;– az értékcsökkenési leírás alapjának meghatározásához;– a veszteségelhatároláshozkapcsolódik.(A kedvezményezett átalakulásnak sajátos adózási szabályai vannak!)Általános forgalmi adónál az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.
Kapcsolódó címke:

Jogelődtől átvett elhatárolt veszteség arányosítása

Kérdés: Társaságunkba beolvad egy hasonló profillal rendelkező, korábban veszteséges cég. A beolvadás után a beolvadó cég teljesen megszűnik, tehát a Cégbíróságon törlik, nyilvánvalóan az adószámát is. A beolvadás után a társaságunk egyik telephelyeként működik tovább, társaságunk adószáma alatt végzi ugyanazt a tevékenységet. A Tao-tv. veszteségelhatárolásánál szereplő 17. § (8a) bekezdése vonatkozik-e ránk?
Részlet a válaszából: […] Igen, vonatkozik. Azt kell nézni, hogy a jogutódnál e tevékenységből elért árbevétel, bevétel milyen arányú a jogelőd (a megszűnt) adózó átalakulást megelőző 3 adóéve átlagában elért bevételéhez, árbevételéhez mérve. (A harmadik adóév az átalakulás napjáig – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Átértékelési különbözet kiválással létrejött adózónál

Kérdés: Az átalakulás során a kiváló társaság egy ingatlant átértékelési különbözettel vett nyilvántartásba. A kedvezményezett átalakulásra a Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja tartalmaz előírásokat. Az átértékelési különbözet növeli az adóalapot, vagy kedvezményes átalakulásnál nem kell adóalapot növelni? Az utóbbi esetén a kiváló társaság az átértékelési különbözettel növelt érték után számolhatja el a tárgyévi értékcsökkenés összegét, vagy a jogelődnél nyilvántartott beszerzési érték alapján? Az értékelési különbözet számviteli elszámolására is szeretnék választ kapni.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségvállalást, hogy– a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját – az adózás előtti eredmény módosítása révén – úgy határozza meg, mintha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Számlakerettükör

Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályosnak tekinthető Számlakerettükröt ez évben is a rendelkezésünkre bocsátják?
Részlet a válaszából: […] ...– a számlák megnevezését lényegesen rövidítettük a 871., a 872., a 972., a 973. és a 975. számláknál.A 483. Halasztott bevételek elhatárolási alszámláit a felhasználás jogcímei helyett az elhatárolásra kerülő bevételekhez igazítottuk.A gyakorlat során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Eltulajdonított, fellelt személygépjármű könyvelése

Kérdés: 2013-ban az egyik személygépjárművet ellopták. A tárgyi eszközök közül kivezettük. 2016-ban a rendőrség fellelte a személygépjárművet, amit szeretnénk értékesíteni. Milyen könyvelési tételek tartoznak ehhez az eseményhez? Érinti ez a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] ...visszaírására vonatkozó szabályt alkalmazni, azaz a készletre vételkor elszámolt és elhatárolt egyéb bevétel összegével – az elhatárolás megszüntetésekor – az adózás előtti eredményt indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címke:

Banki kölcsön lebonyolításának egyszeri díja

Kérdés: Ügyfelünk hosszú lejáratú banki kölcsönt vett fel, változó kamatozásra. A kölcsön a működés finanszírozására szolgál. A kamat mértéke 3 havi Euribor irányadó kamatláb + 3% margin. Az alapkamat emelkedése elleni védekezésként a társaság kamatcapügyletet köt a bankkal, ahol a capkamatláb (strike) 2,5%. Az ügylet lényege: előre fizetett díj ellenében a bank vállalja, hogy az elkövetkező 5 évben a kamat megállapítása akként fog történni, hogy amennyiben az Euribor 0% fölé emelkedik, akkor ez hozzáadódik a marginhoz, de maximum 2,5%-os összegben veendő figyelembe. Így az elkövetkező öt évben a társaság maximum 5,5% kamatot fog fizetni akkor is, ha az Euribor 2,5% fölé emelkedne. A capügylet 2016. 09. 01-jén indul, lejárata 2021. 08. 31. Az ügylet lebonyolításáért a bank 10 000 euró összegű egyszeri díjat számít fel, amely díjat a társaság 2016. 09. 01-jén meg is fizette. Hogyan kell az egyszeri díjat a társaság könyveiben kimutatni? Időarányosan elhatárolható? Az elszámolás módjában van-e a társaságnak választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Az időbeli elhatárolás számviteli alapelvekből viszont az következik, az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címke:

Fajtaoltalmi jogdíj

Kérdés: Véleményük szerint a fajtaoltalmi díjat – amit évente fizetünk – melyik főkönyvi számlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...költségei között elszámolt díjnak a következő üzleti évre jutó hányadát időbelileg el kell határolni (T 3923 – K 529), amely elhatárolást a következő üzleti évben kell megszüntetni (T 529 – K 3923), az eredmény terhére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.
Kapcsolódó címke:

Agrárfejlesztési támogatások elszámolása

Kérdés: A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló beruházási támogatásokat a tőketartalékba kell helyezni. Az FVM rendelet a beruházási támogatás fogalmának értelmezéséhez a 2007. évi XVII. törvényre hivatkozik. Az EMVA 2017-2020. támogatási időszakra vonatkozó támogatások szabályozását a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szabályozza, amely azonban nem tér ki a támogatások számviteli elszámolására. Ez azt jelenti, hogy a 2017-2020. támogatási időszakra folyósított támogatásokra az Szt. általános szabályait kell alkalmazni? A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, illetve a 2007. évi XVII. törvény is hatályban van, emiatt az elszámolás mikéntje nem egyértelmű!
Részlet a válaszából: […] ...mezőgazdasági beruházást a pénzügyi rendezéskor egyéb bevételként kell elszámolni, majd időbelileg el kell határolni, az időbeli elhatárolást pedig a költségkénti (jellemzően terv szerinti értékcsökkenéskénti), az egyéb ráfordításkénti elszámoláskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.
Kapcsolódó címke:

Iskola részére az egyesület által gyűjtött adomány

Kérdés: Az egyesület által kizárólag az iskola számára gyűjtött különféle adományjellegű pénzügyi források és azok iskolának való átadása közti időbeni eltolódás miatt fennálló különbözet az egyesület eredményében kell, hogy megjelenjen, vagy inkább elkülönített tartalékként, vagy passzív időbeli elhatárolásként, esetleg az iskolával szembeni kötelezettségként?
Részlet a válaszából: […] ...továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget időbelileg el kell határolni (tehát a passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni). Egyéb lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.
Kapcsolódó címke:
1
30
31
32
81