Kísérleti fejlesztés támogatással

Kérdés: Társaságunk az Innovációs Alap terhére kiírt pályázaton indult, és másik két társasággal konzorciumot létrehozva nyert. A nyertes projekt célja egy új eszköz kifejlesztése, amelynek részegységeit más-más társaság fejlesztette ki, de utána összeépítették azokat. Az első munkaszakasz ráfordítását 2010-ben aktiváltuk. Társaságiadó-kedvezményt nem vettünk igénybe. Az első munkaszakasz elszámolása 2011-ben volt, ezt követően kaptuk meg a vissza nem térítendő támogatást. A második munkaszakasz 2011-ben készült el, az elszámolás alapján a támogatást is megkaptuk. A társaság "piacképes" eszközt hozott létre, amelynek a tulajdonjoga – 3 évig – csak a támogató írásbeli hozzájárulásával idegeníthető el, adható bérbe vagy hasznosítható más módon. A kísérleti fejlesztés ráfordításai – munkaszakaszonként is – meghaladják a támogatás összegét. Hogyan kell elszámolni, főként a támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...és átkell vezetni a rendkívüli bevételek közé (T 9634 – K 9894), majd időbelileg elkell határolni (T 9894 – K 4892). Ezt az elhatárolást a tárgyi eszköz tervszerinti értékcsökkenési leírásának összegével arányosan kell megszüntetni (T4832 – K 9894)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: A kft. 2008-ban beruházáshoz kapcsolódóan hitelt vett fel devizában. Év végén élt a lehetőséggel, hogy a jelentős összegű árfolyam-differenciát elhatárolja. 2009-ben és 2010-ben az év végi értékeléskor az árfolyam-különbözet nem volt jelentős, így nem kellett könyvelni. Mindkét évben és 2011-ben is újabb beruházásokhoz kapcsolódóan újabb devizás pénzügyi lízingszerződéseket kötött. 2011-ben mindenképpen át kell értékelni. Köteles a cég a 2009-2010-2011. évi pénzügyi lízinghez kapcsolódó árfolyam-különbözetet is elhatárolni 2011-ben, mivel 2008-ban úgy döntött, hogy elhatárolja az akkori fejlesztésekhez kapcsolódó árfolyam-különbözetet? Ha nem köteles, akkor szerződésenként dönthet? Esetleg választhat, hogy minden szerződésre elhatárolja, vagy egyikre sem?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmazza meg a beruházással megvalósult tárgyieszközhöz kapcsolódó, a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó árfolyamveszteségelhatárolását. Ebből az következik, hogy a társaságnak a beruházássalmegvalósult tárgyi eszköz aktiválásakor kell eldöntenie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Év végi számla könyvelése

Kérdés: A szállító a szerződés szerint 2011. 12. 30-án teljesített. A vevő számviteli politikája szerint a tárgyévet követő január 31-ig kell az előző év bizonylatait figyelembe venni az előző évi eredmény megállapításánál. Két könyvelő vitatkozik. Az egyik könyvelő szerint: mivel a teljesítés dátuma 2011. december 31-e előtti, és január 31-ig fogadja be a vevő a bizonylatokat az előző évre, a számlát – bár 2012. évi dátum van rajta – 2011. évre kell könyvelni. A másik könyvelő átmenő passzívát képez, a költségvalódiságot így biztosítja. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] ...értékben – mint nem számlázott szállítást,nem számlázott szolgáltatást. Ha a teljesítés 2011. évben megtörtént, azt azidőbeli elhatárolásokkal szemben könyvelni nem lehet.Itt jegyezzük meg, ellentétes az Szt. előírásaival a vevőszámviteli politikája, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Időbeli elhatárolás átértékelése

Kérdés: Devizában felmerült időbeli elhatárolást igénylő tételeket át kell-e értékelni?
Részlet a válaszából: […] ...az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – választott -devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Mivel az időbelielhatárolások között lehetnek olyan devizában felmerült tételek, amelyekvalójában követelések, illetve kötelezettségek, de még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Családi gazdaságból kilépő családtag

Kérdés: A gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, és nem folytatja tovább az őstermelői tevékenységet (visszaadja az őstermelői igazolványát), ilyenkor a tételes költségelszámolás esetében a kilépés időpontjában a kilépő családtagra arányosan felosztott, pénzügyileg teljesített bevételek és pénzügyileg teljesített költségek mellett a családtagok közötti megállapodás alapján a kilépés időpontjában fennálló követeléseket (elsősorban vevőköveteléseket) és kötelezettségeket (elsősorban számlázott szállítói kötelezettségeket) is fel lehet-e osztani azzal, hogy a kilépés időpontja után befolyt bevételből részesül, illetve a kötelezettség (szállítói számla) kiegyenlítéséhez hozzájárul a rá eső arányos összegben? Ha igen, akkor a kilépés időpontja után a megállapodás szerint a kilépő családtagot megillető követelésből, illetve kötelezettségből a családi gazdaságtól kapott bevétel, illetve a családi gazdaságnak befizetett összeg része-e a tárgyévi őstermelői bevételének, illetve kiadásának? További kérdésem, hogy mezőgazdasági kistermelő esetében a 8 millió forintos értékhatár számításánál a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel is része a bevételnek?
Részlet a válaszából: […] ...szerintállapíthatja meg jövedelmét, mint az őstermelő, azonban az őstermelőt megilletőkedvezményeken túl (adókedvezmény, veszteségelhatárolás, bevételcsökkentőtételek stb.) további kedvezményekre is jogosult (Szja-tv. 3. § 19. pont). Azemlített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Más cégnél lévő ingatlan apportálása

Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...az ugyanilyen összegű könyvszerinti érték rendkívüli ráfordítás, de fel kell oldani a piaci értékkelazonos összegű időbeli elhatárolást, amely – mint rendkívüli bevétel – teljesösszegében megjelenik az adózás előtti eredményben, társaságiadó-alap lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Szerszámok elhasználódásának elszámolása

Kérdés: Cégünk autógyárak részére gyárt alkatrészeket. Ezen alkatrészek gyártása során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk. Cégünk külföldi anyavállalata egyezik meg a vevővel a szerszámok költségének megtérítési módjában, többféle módon. Legegyszerűbb esetben a vevőnek számlázzuk a beszerzési árat, aki a tulajdonjog átszállása mellett megtéríti azt. Másik esetben a vevő a késztermékek eladási árába beépítve téríti meg a szerszám költségét. (Az eszközt a tárgyi eszközök között aktiváljuk, a tulajdonjog a cégnél marad.) Előfordul, hogy a vevő a szerszámok beszerzési költségének egy részét a gyártás beindításakor megfizeti, a másik része viszont az eladási árba beépítve a késztermékek értékesítése során térül meg. A szerszámokat 5-6 évig is használjuk. Mi a helyes elszámolási módja ez utóbbi ügyletnek? Hogyan lehet biztosítani, hogy a későbbiekben befolyó árbevétellel szemben folyamatosan kerüljön kivezetésre a még meg nem térített beszerzési költség? Hogyan biztosítható az összemérés számviteli alapelv követelménye? Társasági adó szempontjából mi lenne a helyes elszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] ...arendkívüli bevételek között, időbelileg határolja el, és a szerszámok elszámoltamortizációjával arányosan szüntesse meg az időbeli elhatárolást. Ezzelbiztosítható az összemérés számviteli alapelv érvényesülése, és az is, hogyemiatt a társasági adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Eszközök beszerzése bérelt gépjárműhöz

Kérdés: Társaságunk nemzetközi fuvarozással foglalkozik. A tevékenységéhez tehergépjárműveket bérel. A bérelt tárgyi eszköz nem aktiválható, a bérleti díj költségként számolandó el (esetenként időbeli elhatárolással). A bérelt gépjárművel kapcsolatban azonban felmerültek olyan kiadások (mint a vagyonszerzési illeték, új ponyva vásárlása, szivattyú beépítése), amelyek beruházásnak minősülnek. Milyen értékcsökkenési leírást vehetünk figyelembe az Szt. és a Tao-tv. szerint?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés pluszként felmerült, beruházásnak minősülőkiadásokra vonatkozik. A válaszhoz ezeket a tételeket minősíteni kell. A vagyonszerzési illeték a tehergépjármű bekerülési értékébetartozik. Ezért bérbe vett gépjármű esetében, mint bérelt gépjárműn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Árfolyamnyereség elhatárolása

Kérdés: A társaság devizabetéttel és devizaköveteléssel rendelkezik. Az év végi átértékelés következtében nem realizált árfolyamnyereséget kell elszámolnia. A mérlegkészítés időszakában, a forint erősödése miatt a decemberi árfolyamnyereség jelentős arányban nem tud realizálódni. Van-e lehetősége a társaságnak – például céltartalékolással, értékvesztéssel – ezt ellensúlyozni?
Részlet a válaszából: […] ...indokolt az értékvesztés elszámolása, akkor azértékvesztéssel csökkentett devizás követelést kell átértékelni.Az árfolyamnyereség elhatárolása ellentmondana a számvitelialapelveknek. Valójában csak az javasolható, hogy a mérlegbe bekerülőeszközök és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: Az 5271. számú kérdésre adott válasz újabb kérdéseket vet fel. Az elhatárolások kapcsán mi a teendő azon időszaki szolgáltatásokkal, ahol az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése alapján a számlakibocsátó nem tud elkésni a számla kiállításával, hiszen a teljesítési időpont mindig a számlakiállítást követő esemény (a fizetési határidő)?
Részlet a válaszából: […] ...időszakra esőnaptári napok száma szerinti teljesítést].Az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének b) pontjához kapcsolódóan,passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni azon folyamatosan teljesítettszolgáltatásokból a mérlegfordulónap előtti teljesítésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.
1
41
42
43
80