Elhatárolt veszteség, veszteségelhatárolás

Kérdés: A kft. 2008-as 50 millió forintos negatív adóalapjából a 2009-es beszámolóban a pozitív adózás előtti eredményét 10 millió forinttal csökkentette (így adóalapja nulla lett), mert a 2008-as negatív adóalapból 10 millió forintot elhatárolt. A 2010. évi adózás előtti eredménye várhatóan 5 millió forint lesz, és a kft. élni kíván további 5 millió forintos elhatárolással (2008-as negatív adóalap fennmaradó része erre még lehetőséget nyújt). A kft. a 2010. évi beszámolójában elhatárolhat-e 5 millió forint veszteséget? Hány évig lehet még a 2008-as negatív adóalapot a következő évek pozitív adózási eredményeinek terhére elhatárolni? (A kft. – a következő évek várható eredményeit figyelembe véve – még kb. 5-6 évig el tudná határolni a 2008. év veszteségét!)
Részlet a válaszából: […] Feltételezhetően rossz fogalomhasználat szerepel akérdésben, ugyanis elhatárolni a keletkezéskor kell (lehet) a negatívadóalapot, amelyet a későbbi adóévekben – a 2008. adóév elhatárolt negatívadóalapját időkorlát nélkül – le lehet vonni az adózás előtti eredményből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Elhatárolt árfolyamveszteségre céltartalék

Kérdés: Társaságunk pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközökkel rendelkezik, amely eszközöket tartósan bérbe adja (a továbbadás nem pénzügyi lízing). A bérleti díjat a lízing törlesztéséhez igazodóan devizában vagy forintban (de napi árfolyamon) számlázzuk. Az üzleti év mérlegfordulónapján a devizában fennálló pénzügyi lízing miatti tartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor kimutatott – jelentős összegű – árfolyamveszteséget az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján elhatároljuk. Van-e arra lehetőség, mivel a nem realizált árfolyamveszteség a jövőben kiszámlázandó bérleti díjban megtérül, hogy ne kelljen céltartalékot képezni? Amennyiben ez nem lehetséges, indokolt lenne az Szt.-t oly módon módosítani, hogy akkor ne kelljen céltartalékot elszámolni, ha arra "a fedezet más módon biztosított" [mint az Szt. 41. §-ának (1) bekezdésében].
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a lízingelt eszköz tartósbérbeadása csak akkor lehetséges, ha ahhoz a lízingbe adó a – feltételekkelmeghatározott – hozzájárulását megadta. Ennek oka alapvetően az, hogy alízingbe vevő könyveiben szereplő eszköz tulajdonjogilag még nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdést pontosítani kell. Az egyénivállalkozó egyéni céget alapíthat, de az egyéni vállalkozó egyéni céggé nemalakulhat át.1. Az egyéni cég az alapító egyéni vállalkozónál keletkezettés jogszerűen elhatárolt veszteséget a Tao-tv. előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Halasztott árfolyamveszteség megszüntetése

Kérdés: A társaság 2008. évben devizakészlettel nem fedezett beruházáshoz kapcsolódó külföldi pénzértékre szóló hiteltartozás mérleg-fordulónapi értékeléséből adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett, nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként számolta el. A halasztott ráfordításként kimutatott nem realizált árfolyamveszteség értéke 19 000 ezer forint volt. A hiteltartozás törlesztésekor a törlesztőrészletre jutó halasztott ráfordítást meg kell szüntetni. A kifizetett törlesztőrészlet 2009-ben 20 000 E Ft. Helyesen számolta-e el a társaság az árfolyamveszteség megszüntetését, ha az elhatárolt veszteséget a törlesztőrészlethez viszonyítva, azaz a 19 000 E Ft/20 000 E Ft arányában (95%) szüntette meg? Ennek arányában szüntette meg – kapcsolódóan – a 2008-ban képzett céltartalékot is.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a társaság nem járt el helyesen .A kérdésben a kérdező lényegében helyesen hivatkozik az Szt.33. §-a (2) bekezdésének az idevonatkozó részére, de nem a szerint számol.A törvényi előírás alapján a hiteltartozások törlesztésekor– az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.
Kapcsolódó címke:

Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: A Számviteli Levelek 207. számában a 4329. kérdésre adott válaszukban arról írtak, hogy ha év közben változik az aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó devizakötelezettség devizaneme, akkor a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással meg kell szüntetni. Az elmúlt hetekben azt hallottam, az ezen álláspontot alátámasztó törvényi előírást módosítják? Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy igaz.Az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szólótörvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokrólszóló 2009. évi CXVI. törvény módosítja az Szt. 33. §-ának (3) bekezdését....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Veszteségelhatárolás

Kérdés: Elhatárolható-e a 2008. évi negatív társaságiadó-alap (veszteség) a 2009. évi beszámolóban, ha a társaság 2008. évi társaságiadó-alapja negatív volt, és mivel a 0829-es bevallását úgy töltötte ki, hogy vállalta az elvárt (minimum)adó megfizetését, s így az adóalapja – csak – a bevallásban pozitív volt?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 17. §-ának 2008-ban hatályos (1) bekezdése szerint"Amennyiben a 6. § (1)–(4) bekezdése szerint az adóalap bármely adóévbennegatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben – a (3)–(9)bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve – döntése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.
Kapcsolódó címke:

Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: Ügyfelünk CHF beruházási bankhitelt vett fel. A devizás tételek év végi átértékelése során keletkező árfolyam-különbözet jelentősnek minősült. A CHF-hitelnél keletkező nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként elhatárolta, céltartalékot képezett, lekötött tartalékba helyezett. A következő üzleti évben a bank a hitel pénznemét CHF-ről euróra módosította, a szerződés egyéb feltételei változatlanok maradtak. Pénzmozgás nem történt. Hogyan számoljuk el a fenti gazdasági eseményt? A CHF-hitelre elszámolt halasztott ráfordítást meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válaszhoz a kérdésben leírtakat pontosítanikell. A CHF beruházási hitellel finanszírozott beruházást a mérlegfordulónapotmegelőzően rendeltetésszerűen használatba vették! Így a beruházási hitel amérlegfordulónapon aktivált tárgyi eszközhöz kapcsolódott. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Hosszú lejáratú hitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Ügyfelünk nem beruházáshoz kapcsolódó hosszú lejáratú hitelének értékelése jelentős árfolyamveszteséget eredményez. El kell-e határolni a következő évekre? Ha igen, akkor kötelező-e a céltartalékképzés? Vagy elszámolhatjuk egy összegben? Céltartalék képzése esetén kell-e növelni az adózás előtti eredményt? Hogyan alakulnak az előbbiek, ha a hitel beruházási célú?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kiegészítéseként pontosítsunk! A kérdező a hosszúlejáratú deviza (illetve devizaalapú) hitel mérleg-fordulónapi értékelése soránállapított meg jelentős összegű árfolyamveszteséget. A válasznál az Szt. 60. §-ának (2) bekezdésében foglaltakbólkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Elhatárolt veszteség leírása

Kérdés: A kft. 10 éve nyereséges volt, majd a 12. évben, 2006. és a 2007. évben is veszteséget mutatott ki. A 2006. évi bevételek 101 M Ft, a költség és ráfordítások 140 M Ft, a társaságiadó-alap -42 M Ft. Ugyanezen adatok 2007. évben (65 M Ft, 64 M Ft, társaságiadó-alap -17 M Ft, elvárt adóalap -9 M Ft). Az APEH felé bejelentés nem történt sem a 2007., sem a 2008. évben, az szerintünk nem volt indokolt. A 2008-as évben jelentős a nyereség. A veszteségek elhatárolhatóak, leírhatóak-e pl. 2008. évben az adóalapból?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 17. §-ának (8) bekezdése szerint a negatív adóalapelhatárolásához akkor kell adóhatósági engedély, ha a negatív adóalap az adózóadókötelezettsége keletkezésének évét követő negyedik adóévben (átalakulássallétrejött adózónál a jogelőd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címke:

Előtársaság elhatárolt veszteségének leírása

Kérdés: A kft. 2007. 09. 01.-10. 15-ig előtársaság volt, majd 2007. 10. 16.-12. 31-ig mint bejegyzett társaság működött. Az előtársaság időszakában költség és ráfordítás volt 300 E Ft értékben, bevételek nem voltak, így a veszteség 300 E Ft. Az APEH felé lejelentés nem történt. A 2008. évben várható eredmény 2000 E Ft. Az adóalapnál levonható-e az előtársasági veszteség a 2008-as évben?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 17. §-ának (8) bekezdése szerint a negatív adóalapelhatárolásához akkor kell adóhatósági engedély, ha a negatív adóalap az adózóadókötelezettsége keletkezésének évét követő negyedik adóévben (átalakulássallétrejött adózónál a jogelőd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
5
6
7
10