Betéti társaság megszüntetése

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a Számviteli Levelek szerkesztőinek nem feladata a klasszikus értelemben vett tanácsadás. Feladatunk az, hogy a kérdésre adható választ a jogszabályi háttérre hivatkozással adjuk meg, támaszkodva évtizedes szakmai gyakorlatunk tapasztalataira is. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Társaságiadó-alap csökkentése

Kérdés: Egy kft.-nek 10 000 E Ft összegű terven felüli értékcsökkenési leírása volt, ez a tétel a társaságiadó-alapot növeli. Ugyanezen időszak végén egy behajthatatlan követelést leírtak (felszámolás miatt) 5000 E Ft értékben, melyre 100%-ban értékvesztést számoltak el a korábbi években, ez a társaságiadó-alapot csökkenti. Van a társaságnak nagyobb elhatárolt vesztesége is a törvényi feltételek mellett, csökkenthetem-e a társaságiadó-alapot pl. 5000 E Ft erejéig, vagy ennél nagyobb mértékben is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem adható számszerű válasz, mivel ahhoz hiányzik legalább két információ: az elhatárolt veszteség keletkezése és az adóévi – veszteséggel történő csökkentés előtti – adóalap. Általános válasz a következő.Ha van olyan elhatárolt veszteség, ami 2004....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Jogelődnél keletkezett veszteség felhasználása

Kérdés: Egy gazdasági társaság kiválást határozott el, a vagyonmegosztás szabályosan megtörtént, a vagyonmérleg-tervezet alapján a kiválást a cégbíróság bejegyezte. A kiválással kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy a mérlegen kívüli tételként nyilvántartott 2011-2012. évi veszteséget a két társaság között meg kell-e osztani, vagy megállapodás kérdése, hogy melyik társaság használja fel?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 17. §-ának (7) bekezdése szerint átalakulás esetén a jogutód alkalmazza a felhasználására vonatkozó előírásokat a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségre vonatkozóan. Nincs tehát választási lehetőség. Jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Devizás forgóeszközhitel esetében céltartalékképzés

Kérdés: A devizás forgóeszközhitel árfolyamvesztesége 2013. 01. 01-től elhatárolható. Rulírozó hitel esetén is? Mi a teendő akkor, ha igen, akkor hogyan kell céltartalékot képezni? Ha a rulírozó hitelt folyósítás nélkül újítják meg? (Ha újrafolyósítják, akkor teljesen új hitelnek minősül, a teendők érthetőek.)
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 33. §-a (2) bekezdésében foglaltakból indulunk ki. Halasztott ráfordításként elszámolható a forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások esetén a tárgyévben, a mérleg-fordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Váltókötelezettség kivezetése

Kérdés: A társaság könyveiben váltókötelezettség szerepel, ami meghaladja a saját vagyont, rendezésére nincs lehetőség. A váltó jogosultja (a cég tulajdonosa) követelésére korábban már értékvesztést számolt el, a követelés kivezetését tervezi, mert az szerinte behajthatatlan. A követelés az elévülés fogalma szerint is leírható. A kérdező társaság könyveiben a váltókötelezettség eredeti értékében szerepel. Ha a jogosult kivezeti bármilyen jogcímen a követelését a könyvekből, akkor az adós könyveiben is meg kell szüntetni a kötelezettséget. Ez esetben mi a szabályos számviteli megoldás? Keletkeztet-e ez társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs elhatárolt veszteség, csak negatív eredménytartalék. Felmerülhet-e az ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség? Lehet-e a társaságiadó-alap csökkentésével élni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy az Szt. hatálya alá tartozó társaságok egymás közötti kapcsolatában a követelések nem évülhetnek el, ha a számviteli előírások szerint járnak el. (Ha nem így járnak el, megsértik a bizonylati elv, bizonylati fegyelem követelményét!)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Átminősített pénzügyi szervezet végelszámolása

Kérdés: A pénzügyi szervezet pénzügyi tevékenységre vonatkozó engedélyét visszavonták, végelszámolásra került, ezért a mérlegét át kellett fordítani a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó mérlegre, a sajátos könyvelési tételek átkonvertálására. Korábban lehetősége volt arra, hogy az egy hónapnál régebben lejárt kamatokat csak a 0. számlaosztályban mutassa ki, mint függő kamatot. Úgy gondoljuk, hogy a korrigált végelszámolási nyitómérlegben ezen függő kamatokat a rendes követelések közé kell visszavezetni. Ez a bevételt növeli, adóvonzata van. Ha értékvesztést számolunk el, az is növeli az adóalapot. A korábbi elhatárolt veszteség viszont csak 50 százalékig csökkenti a 2012. évi adóalapot. Kötelező-e a fentiek szerinti nyitómérleg-korrekciókat elvégezni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen!A végelszámoló a cégtörvény 107. §-a alapján a végelszámolási nyitómérleg (nyitóleltár) adatait a hitelezők igénybejelentése, valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján – szükség szerint – korrigálja. Ennek során dönthet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Egyéni vállalkozás megszüntetése (eva)

Kérdés: Mi a menete a bevételi nyilvántartást vezető evás egyéni vállalkozás megszüntetésének? Hogyan kell megállapítani a tárgyi eszközök piaci értékét?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 3. §-ának (1) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amelyek az evaalanyiság megszűnéséhez vezetnek. Ezek között lehetnek olyanok, amelyek csak év végén eredményezik az evaalanyiság megszűnését, de vannak olyanok is, amelyek esetében az evatevékenységet már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Visszatérés a Tao-tv. hatálya alá (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alól év közben – 100%-os tulajdonosváltás miatt – a Tao-tv. hatálya alá visszakerült kft. az evás időszakban keletkezett veszteségét továbbviheti-e? Ha igen, milyen feltételekkel? A kötelezettségei között nyilvántartott evás osztalékát, amely után az evát megfizették, kifizetheti-e az új tulajdonosok számára újabb teher nélkül? A korábbi tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt visszafizetheti-e az új tulajdonosok számára tulajdoni hányaduk arányában?
Részlet a válaszából: […] A kft. az evás időszakban is az Szt. hatálya alá tartozott. Ha a kft. megszűnik evás lenni, akkor az evás időszakot le kell zárni (akkor is, ha ez év közben történik!). Az Eva-tv. 20. §-ának (3) bekezdése alapján a kft.-nek a megszűnés napjával (a kérdés szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Elhatárolt veszteség, veszteségelhatárolás

Kérdés: A kft. 2008-as 50 millió forintos negatív adóalapjából a 2009-es beszámolóban a pozitív adózás előtti eredményét 10 millió forinttal csökkentette (így adóalapja nulla lett), mert a 2008-as negatív adóalapból 10 millió forintot elhatárolt. A 2010. évi adózás előtti eredménye várhatóan 5 millió forint lesz, és a kft. élni kíván további 5 millió forintos elhatárolással (2008-as negatív adóalap fennmaradó része erre még lehetőséget nyújt). A kft. a 2010. évi beszámolójában elhatárolhat-e 5 millió forint veszteséget? Hány évig lehet még a 2008-as negatív adóalapot a következő évek pozitív adózási eredményeinek terhére elhatárolni? (A kft. – a következő évek várható eredményeit figyelembe véve – még kb. 5-6 évig el tudná határolni a 2008. év veszteségét!)
Részlet a válaszából: […] Feltételezhetően rossz fogalomhasználat szerepel akérdésben, ugyanis elhatárolni a keletkezéskor kell (lehet) a negatívadóalapot, amelyet a későbbi adóévekben – a 2008. adóév elhatárolt negatívadóalapját időkorlát nélkül – le lehet vonni az adózás előtti eredményből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Elhatárolt árfolyamveszteségre céltartalék

Kérdés: Társaságunk pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközökkel rendelkezik, amely eszközöket tartósan bérbe adja (a továbbadás nem pénzügyi lízing). A bérleti díjat a lízing törlesztéséhez igazodóan devizában vagy forintban (de napi árfolyamon) számlázzuk. Az üzleti év mérlegfordulónapján a devizában fennálló pénzügyi lízing miatti tartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor kimutatott – jelentős összegű – árfolyamveszteséget az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján elhatároljuk. Van-e arra lehetőség, mivel a nem realizált árfolyamveszteség a jövőben kiszámlázandó bérleti díjban megtérül, hogy ne kelljen céltartalékot képezni? Amennyiben ez nem lehetséges, indokolt lenne az Szt.-t oly módon módosítani, hogy akkor ne kelljen céltartalékot elszámolni, ha arra "a fedezet más módon biztosított" [mint az Szt. 41. §-ának (1) bekezdésében].
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a lízingelt eszköz tartósbérbeadása csak akkor lehetséges, ha ahhoz a lízingbe adó a – feltételekkelmeghatározott – hozzájárulását megadta. Ennek oka alapvetően az, hogy alízingbe vevő könyveiben szereplő eszköz tulajdonjogilag még nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.
1
4
5
6
9