Megrendelésre végzett kutatás-fejlesztés

Kérdés: Nonprofit közhasznú kft. fő tevékenysége kutatás-fejlesztés, amelyet áfásan számláz megbízóinak. A kft. uniós pályázat résztvevője egy nemzetközi konzorcium keretében. A kapott támogatás nem ellenérték, illetve árat nem befolyásol, ezért áfamentesnek tekintik. Levonható-e a pályázatból finanszírozott költségek áfája? Közhasznú tevékenységnek tekinthető-e a konkrét vállalati megrendelésekre végzett, számlázott kutatási-fejlesztési tevékenység?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...közhasznúnak minősíti, és ezt acégjegyzékbe bejegyzi.Ha a kérdező kft. cégjegyzékbe bejegyzett fő tevékenysége amegrendelésre – ellenérték fejében – végzett kutatás-fejlesztés, akkor azbiztos, hogy nem minősül közhasznú tevékenységnek, és így...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. október 6.
Kapcsolódó címkék:  

Költségvetésben nem tervezett beszerzés

Kérdés: Intézményünk az egyik dolgozónk részére íróasztalt és széket vásárolt. Mivel ez az íróasztal és szék nem volt a költségvetésben tervezve, a dolgozó úgy döntött, hogy inkább kifizeti az eszközt, és egy kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett. Ezt követően kifizette a beszerzés értékét. Az intézménynél idegen eszközként vették nyilvántartásba, és átfutó tételként könyvelték. A számla az intézmény nevére szólt. Helyesen jártunk el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rövid válasz az, hogy nem!Azzal, hogy a dolgozó az íróasztal és a székellenértékét az intézményhez befizette, az intézménynek bevétele keletkezett.Ezzel a bevétellel az intézmény bevételi előirányzatát kellett volna módosítani,és a módosított...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 22.

Vetőmag ellenében új termék felvásárlása

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége növénytermeltetés és -feldolgozás. A termelőktől felvásárolt termelői szárított növénylevelet társaságunk a vevőink igénye szerint feldolgozza, és az előállított saját termelésű készterméket a vevők részére értékesíti. A szükséges alapanyag biztosítása érdekében társaságunk termesztési és felvásárlási szerződést kötött romániai termelőkkel és a tulajdonukban álló termelői csoport – Romániában bejegyzett és működő – vállalkozással, hogy társaságunk részére növényt termeljenek Romániában. Társaságunk a termesztéshez szükséges jelentős értékű vetőmagot (melynek beszerzésével kapcsolatban társaságunkat áfalevonási jog illette meg) térítésmentesen biztosítja a termelők részére azzal, hogy aki nem használja fel az átadott vetőmagot a leszerződött terület beültetésére, annak a fel nem használt vetőmag kiszámlázásra kerül a termelői csoporton keresztül közösségi értékesítés keretében. A termelők által megtermelt és megszárított növénylevelet felvásároljuk. Véleményem szerint: A fenti ügylet keretében a leszerződött terület beültetésére felhasznált vetőmag tekintetében egyfajta bérmunka valósul meg. Társaságunk a térítésmentesen átadott vetőmag értékét anyagköltségként számolja el, ami részét képezi a felvásárolt növényből előállított késztermék önköltségének. A térítésmentes vetőmagátadás vállalkozási célból és tulajdonjog-fenntartással valósul meg, így ez nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Következésképpen, az átadott és felhasznált vetőmag értéke után társaságunknál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, és nem kell társaságiadó-alapot sem módosítani.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...elszámolni, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel történő termékeladásakor az eladott termék áfát nem tartalmazó ellenértékét, függetlenül atulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától. Ebből következően atermék birtokbaadásakor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 22.

Közbeszerzés három vállalkozó közreműködésével

Kérdés: Társaságunk másik két vállalkozóval együttesen közbeszerzési eljárás keretében vállalkozási szerződést kötött a megrendelővel, lakások felújítására. A szerződésben 3 vállalkozó és egy megrendelő szerepel. A szerződésben rögzítették, hogy melyik vállalkozó melyik lakást köteles felújítani, és meghatározták az egyes lakások felújításáért járó díjat is. A megrendelő a 3 vállalkozó közül minket jelölt ki közös képviselőnek, amelynek értelmében csak tőlünk fogad el számlát. Így a másik két vállalkozó nekünk számláz, amit változatlan áron továbbszámlázunk. Ez csak egy technikai megoldás, hiszen a másik két vállalkozó is ugyanúgy szerződő fél a közbeszerzési eljárás keretében, mint mi. A két vállalkozóval csak konzorciumi megállapodást kötöttünk a számlázás módjára. Kérdésünk, a másik két vállalkozó számláinak a továbbszámlázását kell-e árbevételként könyvelni? Ez azért fontos, mert társaságunk nonprofit kft., így a szakképzési hozzájárulást árbevétel arányá­ban kell megosztani fizetendő és kedvezményezett részre. Igazságtalannak érezzük, hogy a technikai megoldás miatt a fél év alatt 500 ezer forinttal több szakképzési hozzájárulást fizessünk.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell kimutatni a szerződés szerintiteljesítés időszakában az üzleti évben teljesített szolgáltatások – áfát nemtartalmazó – ellenértékét, függetlenül attól, hogy a teljesített szolgáltatástaz árbevételt elszámoló kft. nyújtja, vagy helyette a másik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Tagokra, munkavállalókra kötött életbiztosítás

Kérdés: Egy bt. 1997. évben életbiztosítási szerződéseket kötött egy biztosítótársasággal. A szerződések szerint a szerződő fél a bt., a biztosítottak a cég tagjai és munkavállalói, a kedvezményezett ugyancsak a szerződést kötő társaság. A szerződés szerinti elérési idő a dolgozók 65 éves kora. A társaság könyveiben az eddig befizetett összeg követelésként szerepel. 2011. évben a biztosítottak többsége eléri a 65 éves kort, így a szerződés lejár, és a biztosítási díjat a biztosító a bt.-nek fogja átutalni. Kérdésünk a következő: Amennyiben az elérési időt követően a biztosító átutalja az egy-egy biztosítottal kapcsolatos összeget a bt.-nek, kifizethetjük-e adómentesen a biztosítottak részére? Amennyiben igen, a teljes árfolyamnyereséggel növelt, pénzügyileg rendezett összeget, vagy csak a bt. által befizetett értéket? Ha a biztosítottak a szerződő bt. beleegyezésével a lejárat előtt a szerződést úgy módosítják, hogy a biztosító részükre fogja (nyilatkozata szerint adómentesen) kifizetni a biztosítási összegeket, lehet-e adóalap-korrekció nélkül kivezetni az eddig követelésként nyilvántartott összeget, terheli-e a bt.-t mint munkáltatót bármilyen adófizetési kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megváltoztatásával a bt. biztosítóvalszembeni követelése megszűnik. A bt.-nek választási lehetősége van, hogy ezt akövetelést ellenérték fejében, vagy ingyenesen adja át a magánszemélynek. Haellenérték fejében történik az átruházás, akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Konzorcium keretében megvalósuló beruházáshoz önerő biztosítása

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...beruházás elsődlegesen mely résztvevő könyveiben kerüljönkimutatásra (csak egy helyen lehet), továbbá a megvalósult beruházás hogyan(ellenérték fejében vagy térítés nélkül) kerül ki a nyilvántartást vezetőkönyveiből a rendeltetésszerű használatbavételkor,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:  

Importalapanyag visszaszállítása

Kérdés: USA-importalapanyagból előállított készterméket vissza kellett vonni a kereskedelmi forgalomból minőségi kifogások miatt. Az alapanyag visszaszállításra kerül az USA-ba. Az alapanyagot az eredeti áron számlázza vissza a gyártó? A felmerült költségeket (gyártás, kiszállítás, visszaszállítás, kibontás, újbóli becsomagolás, kiszállítás az USA-ba stb.) milyen jogcímen és esetleg milyen áfamértékkel kell számláznia, hogy ezek költségei megtérüljenek a magyar gyártónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...általmegrendelt szolgáltatások költségének kell tekinteni, jogcímenkénti szolgáltatáskéntkell a magyar gyártónak számláznia, az ellenértéket árbevételként elszámolnia.Feltételezve, hogy az USA-beli beszállító adóalany, ez esetben aszolgáltatásoknál az Áfa-tv....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:  

Delegáció vendéglátása az önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzatunk pályázati támogatásból külföldi testvértelepülés delegációját látja vendégül. Elszállásolásuk az önkormányzat turistaházában, étkeztetésük az önkormányzat konyháján történik. Hogyan kell kiállítani a szállásdíjról és az étkezési térítési díjról szóló számlát? Ki lesz ebben az esetben a vevő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...helyett a támogatási megállapodásra kell hivatkozni, a számlatartalmazza a szállás áfa nélküli díját, az étkeztetés áfa nélküliellenértékét, ezek alapján fizetendő áfát. Könyvelni azonban csak a fizetendőáfát kell!A számlán, a támogatóval való...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alapján a szokásos piaci ártól való eltérés összegével "A" cégnélnövelni kell az adózás előtti eredményt, mivel az alkalmazott ellenérték(térítés nélküli átadásnál nulla) következtében az adózás előtti eredményekisebb, mint a szokásos piaci ár mellett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:  

Előleg áfájának számításba vétele

Kérdés: A kft. egy projekt készítésekor – a szerződés szerinti első részteljesítésként –, 2007. január hónapban 100 millió forint + 20% áfa összegben előlegszámlát állított ki a megrendelőjének. A megrendelő – 2007 áprilisában – a szerződést felbontotta. 2011. júniusban a felek megállapodtak abban, hogy a kft. a megrendelő részére 120 millió forint + áfa összegről végszámlát állíthat ki, amelyből levonásra kerül az előlegszámla összege. A végszámlát milyen áfakulccsal (20% vagy 25%) állítsa ki a kft., ha a tényleges produktum 2007. év elején készült el, amikor az áfa kulcsa 20% volt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– ahatályos Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján – termékértékesítésvolt 2007-ben is a más tulajdonába történő ellenérték nélküli átadás is. Ezértkellett volna már 2007-ben a produktum piaci értéke alapján az áfát a kft.-nekmegfizetnie, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. augusztus 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
116
117
118
…
222