Termeltetés áruhitel-szerződéssel

Kérdés: A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a gesztorszövetkezettel gabonatermesztésre termeltetési szerződést köt. A szükséges vetőmagot a szövetkezet áruhitel-szerződés keretében biztosítja, saját banki hitelkeretéből. Az áru átadásakor a szövetkezet – halasztott fizetési határidővel – a számlát kiállítja. A hitel visszafizetésekor kiállítja a hitelügyletben felszámított áfás kamatszámlát is. Nyilatkozata szerint a szövetkezet a vetőmag értékéről szóló számlát a saját analitikus áfanyilvántartásában megjelenteti. A fenti hitelügylettel fedezett halasztott fizetési határidejű számla áfatartalmát a mezőgazdasági vállalkozó miként kezelje? Megfizetettnek tekintendő-e, és mint olyan levonható-e a megfizetendő áfából, s visszaigényelhető-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...helyezheti (átvezeti a 466. számlára a 368.számláról).Az Szja-tv. 10. számú melléklete szerint bevétel azértékesített termék ellenértékeként befolyt összeg, de a természetben kapottellenérték is. Így az egyéni vállalkozó a számla, a helyesbítő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. augusztus 25.
Kapcsolódó címke:

Követelés engedményezéséhez kapcsolódó áfa

Kérdés: "X" kft. 20 millió forintért engedményezés keretében – az engedményező teljes jogú jogutódjaként – megvásárolta "S" kft. bruttó 50 millió forint peresített vevőkövetelését. "X" kft. peren kívüli egyezséget kötött a vevővel, aki a követelést bruttó 37,5 millió Ft (30 millió Ft + áfa) összegben elismerte, és kéri az eredeti számla sztornírozását (mínuszolását) és az új számla kiállítását. Kérdések: "X" kft., mint az "S" kft. perbeli jogutódja kiállíthat-e 40 millióról + áfáról számlát? ("X" kft. áfa nélküli engedményezéssel jutott a követelés birtokába.) A vevő befogadhatja-e ezt a számlát, ha a produktum/a teljesítés ugyanaz, de a szállítók neve más? "X" kft. a 40 millió forint és a 30 millió forint összegek után az áfakülönbözetet visszaigényelheti-e, ha az engedményező "S" kft. az eredeti (első) számla kibocsátásakor a 40 millió Ft után az áfát bevallotta és befizette?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a Ptk. 328-331. §-aitartalmazzák. Ezen előírásokból következik, hogy a jogosult követelését szerződésselmásra átruházhatja. Az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, azingyenes engedményre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. augusztus 25.
Kapcsolódó címke:

Szokásos piaci ár

Kérdés: "A" társaság kapcsolt vállalkozási viszonyban áll "B" társasággal. "A" társaság kölcsönt nyújt kamatmentesen 2010-ben "B" társaságnak. A 2010-es társaságiadó-alapját meg kell-e növelnie "A" társaságnak a kölcsön után a piaci kamattal számolt összeggel? "B" társaság csökkentheti-e a társaságiadó-alapját 2010-ben a kölcsön után a piaci kamattal számolt összeggel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...2010-ben a kölcsön után a szokásos piaci kamattal számoltösszeggel, mivel adózás előtti eredménye az alkalmazott ellenértékkövetkeztében nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna.A csökkentésnek azonban feltétele, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. augusztus 4.
Kapcsolódó címke:

Zálogjog érvényesítése

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mutassa ki a vevővel szembeni követelésként, vezesse kikönyveiből azok nyilvántartási értékét azzal, hogy a vevő az ellenértéket(illetve abból a tartozásnak megfelelő összeget) ne a bérlő betétszámlájárautalja át, hanem a bérbeadóhoz. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. augusztus 4.
Kapcsolódó címkék:  

Elengedett követelés

Kérdés: A Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének h) pontja 2010. 01. 01-től hatályos, mely szerint az adóévben elengedett követelés összegével nem kell megemelni az adóalapot, ha az nem minősül behajthatatlannak. Csak akkor kell megnövelni, ha a követelést kapcsolt vállalkozás részére engedem el. A cégünknek tartozik egy vevője már egy éve. A felszámolási eljárás hosszadalmas, általában nem vezet eredményre, jobbnak látnánk elengedett követelésként leírni a tartozását, eddig az adóalapot növelni kellett. A vevőnk nem kapcsolt vállalkozás és nem is magánszemély. Ez esetben, mint elengedett követelés elszámolom (a vevőt kell erről értesítenem?), és nem kell megnövelnem az adóalapot? Ezzel az elengedéssel elszámolt egyéb ráfordítás a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás? Esetlegesen más jogcímen sem kell megemelni az adóalapot az elengedett követeléssel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megjegyzést a Tao-tv. nem támasztja alá.A szerző válaszol: A Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja valóban nem sorolja fel az ellenérték nélküli juttatások között az elengedett követelést.Elnézést kérünk a téves válaszért, és kérjük, a Számviteli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Értékesítés Szlovákiába részletekben

Kérdés: Szövetkezetünk Szlovákiába értékesített kukoricát 229 euró/tonna áron. Az adásvételi szerződés kelte: 2011. április 13., az áruszállítás időpontjai 2011. április 18. és május 6. között. Teljesítési hely: az eladó telephelye. Az áru ellenértékének az elszámolása euróban történik. Az áru elszállítandó tételének ellenértékét a vevő a szállítás előtt a célországba befizeti, ezt követően, a pénznek a bankba történő megérkezése után történhet az adott tétel szállítása. A kérdés 11 időpontot tartalmaz az euróutalásra és 11 időpontot a szállításra. Hogyan kell a leírt kukoricaeladást számlázni és könyvelni? A számlán mi lesz a kiállítás időpontja, a teljesítés időpontja és a fizetési határidő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...előtt. A kérdésben szerepel a 11euróutalás, illetve a 11 szállítás időpontja. Az átutalt eurómennyiség és aszállított mennyiség ellenértéke nincs összhangban. Van olyan szállítás,amelynél az ellenérték részben csak a szállítás megtörténte...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. július 14.
Kapcsolódó címke:

Társasházi közös tulajdon értékesítése

Kérdés: Társaságunk üzlethelyiséggel rendelkezik egy társasházban. A társasházat az abban többségi tulajdonnal rendelkező tulajdonos át akarja alakítani, fel kívánja újítani. A felújítás, átalakítás érdekében a tulajdonosnak szüksége van a társasházi közös területre. Ennek érdekében a tulajdonosok megszüntették a társasházi közös tulajdont, majd külön albetétek kerültek létrehozásra, amelyekkel a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában rendelkeztek. Ezen tulajdoni hányadok kerültek értékesítésre a többségi tulajdonos részére, aki a vételárat azzal kívánja megfizetni, hogy az egyéb fennmaradt közös tulajdont (homlokzat, tető stb.) felújítja. Társaságunk az értékesítésről a fordított adózás szabályainak megfelelő számlát állított ki a többségi tulajdonos részére. A többségi tulajdonos is a fordított adózás hatálya alá tartozó "elő­legszámlát" állított ki a felújításról. Rendelkezhet-e értékkel a társasházi közös tulajdon megszüntetését követően létrejött "közös" tulajdon, tekintettel arra, hogy az bekerülési értékkel nem bír? Hogyan kell számviteli szempontból elszámolni a közös tulajdonú tulajdonrészek értékesítését? Miként lehet elszámolni a felújítást végző tulajdonos által a vételár ellentételezéseként kiállított számlát a felújítás tényleges megtörténtét megelőzően?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...következően a kérdező társaság a tulajdonátképező épületrészt értékesítette a többségi tulajdonos részére, és így azellenértékkel a többségi tulajdonos tartozik a kérdező társaságnak. A fordítottadózás szabályai szerinti számlázás akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. július 14.
Kapcsolódó címke:

Utazásszervezés, árrésszámítás

Kérdés: Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...amelynél= a kisebbítendő tag az utas által megtérített vagymegtérítendő, pénzben kifejezett – adó nélkül számított – ellenérték;= a kivonandó tag pedig az utazásszervezési szolgáltatásteljesítéséhez szükséges, más adóalany által...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó kifizetetlen számlái

Kérdés: Az egyéni vállalkozásnak jelentős számú ügyfele van. Az átutalási számlákból maradnak kifizetetlen számlák, melyek összege éves szinten nagyobb összeget képvisel. Az egyéni vállalkozó bevételeiben csak a pénzügyileg rendezett tételeket köteles szerepeltetni. Milyen kockázatot jelent az egyéni vállalkozónak a kifizetetlen számlák értéke? A behajtásuk érdekében vannak-e előírások az egyéni vállalkozói adóalanyoknak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerint termék értékesítése,szolgáltatás nyújtása esetében – az áfaalany egyéni vállalkozónak – az áfátlegkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg. Ha az ellenértékmegfizetése részletekben történik, a fizetendő adót a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. július 14.
Kapcsolódó címkék:    

Záloghitelezés különadója

Kérdés: A pénzügyi szervezetek különadójának alanyai – többek között – a pénzügyi vállalkozások. Ügyfeleim között van egy kft., amelynek a különadó-alanyisága a kérdéses. A kft. TEÁOR-száma 66.19 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység. A kft. megállapodást kötött egy takarékszövetkezettel záloghitelezési tevékenység ellátására, amely tevékenység ellátásáért a kft. a takarékszövetkezettől jutalékot kap. A kft. a tevékenységet a takarékszövetkezet nevében és javára látja el. A záloghitelezés során a zálogfiók tevékenysége – többek között -: értékbecslés, zálogkölcsön nyújtása nemesfémből ékszerekre, műszaki cikkekre, zálogtárgyak őrzése, raktározása, megóvása, a ki nem váltott zálogtárgyak értékesítésével kapcsolatos eljárás stb. A fentiek alapján a kft. pénzügyi vállalkozásként a külön­adó alanyának minősül-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy a kérdés szerintitevékenységet végző kft. nem alanya a pénzügyi szervezetek különadójának, mivela tevékenységének az ellenértéke valójában nem jutalék, hanem árbevétel.A kérdésben felsorolt tevékenységekkel kapcsolatosanrealizált bevételt a kft...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. július 14.
Kapcsolódó címke:
1
…
117
118
119
…
222