Árfolyam-különbözet az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt alkalmazó egyéni vállalkozó euróban kiállított számlájának kiegyenlítésekor a vállalkozónak árfolyamnyeresége, -vesztesége keletkezik. Az egyéni vállalkozónak be kell-e állítani ezt az árfolyamnyereséget, -veszteséget a bevételei/költségei közé? Az szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó könyvelése naplófőkönyvben történik. A NAV felé be van jelentve az MNB-árfolyam alkalmazása. Azt szeretném megtudni, hogy ha a valutapénztárból valutát fizet be a devizaszámlára, azt milyen árfolyamon kell könyvelni: a valutapénztár szerinti könyv szerinti értéken, és akkor nem keletkezik árfolyam-különbözet, vagy a valutapénztárból könyv szerinti értéken vezetem ki, a devizabankba viszont a befizetés napja szerinti MNB-árfolyamon könyvelem, és az árfolyam-különbözetet vállalkozási bevételként/ráfordításként számolom el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alkalmazni [Szja-tv. 6. § (1) bekezdés a)-b) pontok]. Ettől eltérően, ha az egyéni vállalkozó bevételét olyan termék értékesítése ellenértékeként szerzi meg, amely esetében az általános forgalmi adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a bevétel forintra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. február 10.

Ültetvény felújításának kivezetése, értékesítése

Kérdés: A gazdasági társaság magánszemélyektől bérelt külterületi földterületen ültetvényt telepített, a területen lévő tanyát 2005-ben és 2013-ban felújította és bővítette. Az építés és felújítás saját rezsis beruházás keretében valósult meg, de használatbavételi engedély egyelőre nincsen. A termőföld magánszemély tulajdonosai értékesíteni szeretnék a földterületet, amely a földhivatal nyilvántartásában kivett tanya és gyümölcsös megnevezéssel szerepel. A földterület értékesítésével a gazdasági társaság a gyümölcstermelési tevékenységét megszüntetni kényszerül, és az érintett eszközöket a könyvekből ki kell vezetni. Az átadás milyen formában történhet és milyen adóvonzattal? Értékesítés esetén az ültetvényt ültetvény telepítésére irányuló szolgáltatásként kell számlázni? Az épületfelújítás, -bővítés használatbavételi engedély hiányában hogyan számlázandó? Kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-ának (2) bekezdésében leírtakat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– összeget árbevételként, a nyilvántartási, könyv szerinti értéket pedig költségként számolná el. A magánszemély pedig kifizeti az ellenértéket.Még egyszerűbb lenne az (ami ugyan észszerűtlen), ha a társaság helyreállítaná az eredeti tanya állapotát, lebontaná...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. február 10.
Kapcsolódó címke:

A határ túloldalán bérelt raktár

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...akkor a vagyonáthelyezés szabályainak alkalmazása merül fel.Az Áfa-tv. 22. § (1) bekezdése értelmében termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése [2. § b) pontja] az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. január 13.
Kapcsolódó címke:

Nulla forintért kapott telefonok

Kérdés: Cégünk előfizetési szerződésben áll egy telefontársasággal. Vásároltunk telefonokat, amelyekre 100%-ban kedvezményt kaptunk. A számlák nulla végösszegűek, fizetési kötelezettség nincs. A telefonok soronként vannak értékkel feltüntetve "nettó+áfa = bruttó értékkel, majd rögtön az egyes sorok alatt szerepel: kedvezmény "nettó+áfa = bruttó" érték. Jól gondolom-e, hogy mivel az Szt. 47. § (1) bekezdése szerint a bekerülési érték az engedményekkel csökkentett ellenértéket foglalja magában, ezért csak a kedvezménnyel csökkentett értéken lehet a telefonokat állományba venni, azaz 0 Ft értéken? Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az adó alapjába nem tartozik bele a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény, így előzetesen felszámított áfa keletkezett, de befizetendő áfa nem. Hogyan könyveljük ezt az előzetesen felszámított áfát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett – adó nélkül számított – összesített ellenértéke. Egyszerűbben: az árengedmény akkor üzletpolitikai célú, ha az árengedmény kisebb összegű, mint az az összeg,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Bérelt raktárban tárolt készletek többletköltségei

Kérdés: Egy társaság termékgyártó tevékenységéhez az utóbbi időszakban kialakult anyaghiányos világgazdasági helyzetben, sok más gazdálkodó szervezethez hasonlóan, több elérhető forrásból igyekszik – némileg időben előrehozottan és volumenében legalább részben – biztosítani a következő hónapok termelési anyagbázisát. Ez bizonyos csomagolóanyagok tekintetében azt jelenti, hogy a folyó év termeléséhez szükséges mennyiségen felül, még 2021-ben beszerzett készletet – annak várhatóan 2022-ben történő felhasználásáig – a termelőüzemtől teljesen elkülönült fizikai helyen bérelt raktárban kell betárolni és tároltatni. A jelenlegi rendkívüli külső gazdasági körülményeket figyelembe véve, a csomagolóanyag-készlet bekerülési értékébe beleszámíthat-e a raktárt bérbe adó által számlázandó raktározási díj és a készletek kitárolásakor a raktárból a gyárba történő fuvarozás díja, amennyiben ezen díjak közvetlenül hozzárendelhetők az adott csomagolóanyag-készletekhez? Normál gazdasági körülmények között a csomagolóanyag szállítóival kötött szerződések alapján a szállítók a gyárba való beszállítással kötelesek a szállításokat teljesíteni, de jelenleg az extra volumenek tárolására a gyár területén nincs lehetőség.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...között az eszköz beszerzésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási tevékenység ellenértékét, díjait, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.A kérdésben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. január 13.
Kapcsolódó címke:

Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az igénybe vett szolgáltatásokat (ideértve a külföldi vállalkozás központjának szolgáltatásait is), továbbá a tevékenysége ellenértékét (a számlázott árbevételt) is ki kell mutatnia. Tehát az önálló cégre jellemző szabályok figyelembevételével kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

A ténylegesen fizetett összeg több, mint a pénztárgépben

Kérdés: Egy vendéglátással foglalkozó cég néhány napra kitelepült egy fesztiválra. A fesztiválon a vendégek tokennel fizettek. A cég az általa eladott ételek-italok ellenértékét a saját pénztárgépébe beütötte, valamint azt a vendégek a pénztárgép melletti terminálba rendezték. A tokennel fizetett összeg a terminálon keresztül közvetlenül a fesztiválszervezőhöz folyt be. A szervező később – a költségeinek a levonása után – elszámolt a kitelepült vendéglátó cégekkel, és átutalta nekik az őket megillető összeget. Az elszámolást követően kiderült, hogy a terminálszolgáltató által kimutatott, a vendégek által ténylegesen kifizetett összeg magasabb, mint a vendéglátó cég által a pénztárgépbe rögzített tranzakciók összege. Valószínűleg a bevétel egy részét tévedésből nem rögzítették a pénztárgépben, nem állítottak ki nyugtát, ellenben a fesztiválszervező javára bekötött terminál rögzítette a fizetést. Hogyan tudjuk ezt a helyzetet utólag rendezni? Mi a teendő olyan esetben, ha nem az összes bevételről készült nyugta, de a vendéglátó cég szeretné önellenőrzéssel rendezni az adókötelezettségét?
Részlet az állásfoglalásából: […] Tegyük a válasz előtt egyértelművé, hogy a vendégek által ténylegesen kifizetett összeg és a pénztárgépben rögzített összeg különbözete rendelkezésre áll (megvan). A különbözetet kell rendezni, de hogyan?Nyilvánvaló, hogy nem lehet a fesztiválon részt vevő vendéget...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. december 16.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan-bérbeadás közüzemi díjai (áfa)

Kérdés: Egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadási tevékenysége tekintetében áfakötelezettséget választott. Szeretné a bérbevevőjének a bérleti díj mellett a közüzemi szolgáltatások díjait is továbbszámlázni. A közös költséget a fűtés díjával együtt alanyi adómentes társasház számlázza az egyéni vállalkozónak. Ezt adómentesen vagy áfásan számlázza a bérbevevőjének a vállalkozó? Ha áfásan számlázza, akkor a bérbevevőnek (ha az egyéb feltételek fennállnak) lesz levonási joga e tétel tekintetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bérbeadási tevékenység, és ehhez kapcsolódik úgynevezett "járulékos elemként" a költségek továbbhárítása. A szolgáltatásnyújtás ellenértéke olyan esetben értelmezhető járulékos költségként, ha azt ugyanaz az adóalany teljesíti (akár közvetített ügyletként),...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Bérleti jog cégbe történő bevitele

Kérdés: Cégünk fő tulajdonosa magántulajdonú ingatlanát eddig szívességi használatra engedte át telephely céljára. Most az ingatlan 10 éves bérleti jogát, mint vagyoni értékű jogot – igazságügyi ingatlanszakértő értékelése alapján – kívánja a cégbe megnevezett értékkel bevinni, ezzel is stabilizálva a telephely hosszú távú használatát. Az ügylettel kapcsolatban milyen adózási kötelezettségei keletkeznek a bérleti jogot bevivő magánszemélynek és a bérleti jogot megkapó cégnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...59-63. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A cég fő tulajdonosánál bevételnek minősül a bérleti jog átadásáért a cégtől kapott ellenérték, amely feltehetően megegyezik a piaci értékkel (ha nem egyezik meg a piaci értékkel, akkor a bevétel és a szokásos piaci...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

EU-s magánszemélyeknek értékesített termék számlájának könyvelése

Kérdés: Az OSS regisztrációs felületen bevallott EU-s magánszemélyeknek értékesített termékek számlavégösszegét bevételként, a megfizetett különböző EU-s áfát kettős könyvvezetés esetén egyéb ráfordításként, vagy nettó bevétel csökkentéseként kell elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kapcsolatos áfa, akkor azt az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kell könyvelni a számla alapján, még akkor is, ha a számlázott ellenérték eredetileg nem került megbontásra.Az EU-s magánszemélyek részére történt termékértékesítésről kibocsátott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. november 11.
1
…
31
32
33
…
222