874 talált cikk az előleg kifejezésre

Kérdés: A kft. közvetített szolgáltatást nyújt egy bt.-nek, nyílászárók cseréjét vállalta, de a munkát alvállalkozó fogja elvégezni. Az alvállalkozó a munkát decemberben kezdi és januárban fejezi be. Az alvállalkozó három ütemben, részteljesítésként állítja ki a számlákat, amelyből az első decemberi. A kft. viszont decemberben kiállítja a teljes összegről a számlát, amelyet a bt. ki is fizet még decemberben. Helyesen jár el a kft.? Kiállíthatja-e a teljes összegű számlát, ha a teljesítés még csak részleteiben történt meg? Hogyan kell elhatárolni a bevételeket és a költségeket a kft.-nél?

Kérdés: A negyedévenként fizetendő evaelőleg megállapításánál figyelembe kell-e venni azokat a tételeket, amelyeket az éves zárás esetén aktív időbeli elhatárolásként kellene feltüntetni a beszámolóban? Ha például a szolgáltatás elszámolása negyedévente, de az adott negyedévet követő hónapban történik, számításba kell-e venni a még ki nem számlázott tételeket? Az érintett társaság kettős könyvvitelt vezet.

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég 2010. 02. 24-i kelettel szerződést kötött üzlethelyiség értékesítésére. A vevő még februárban foglalót, majd előleget fizetett. Az eladó a pénzügyi teljesítést követően számlát bocsátott ki, amely tartalmazta a nettó összeget és 25% áfát. 2010. 07. hónapban az eladó cég ellen felszámolási eljárás indult. A felszámoló a vevő részére leszámláztatta (2010. 02. 14-i teljesítéssel) a vételár fennmaradó összegét. A végszámla tartalmazta a nettó értéket és a 25% áfát. Helyes-e a felszámoló által bruttó módon történő számlázás? A vevő visszaigényelheti-e az áfát? (Az üzlethelyiséget gazdasági tevékenysége folytatásához vásárolta.)

Kérdés: A 173/3620. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, ugyanezen adóelőírások vonatkoznak-e a magánszemélyre 2009. évben is? A kft. tulajdonosa 2008. év elején kölcsönt nyújtott a kft.-nek, amelyhez hitelt vett fel. A kft. a kölcsönből ingatlant vásárolt, amelyet 2009. II. félévében értékesített. Ezután fizette vissza a kölcsönt és a 2008-2009. évi kamatot. A tulajdonos folyamatosan fizette a kamatot. A 2009. évi szja-bevallásban a kft.-től kézhez vett kamatot az egyéb jövedelem soron elszámolta bevételként oly módon, hogy a bevétellel szemben elszámolta az általa a bank részére megfizetett kamatot, a különbözetet állapította meg jövedelemként. Helyesen jártunk el az adóbevallás elkészítésénél?

Kérdés: Színházunk az előadásaira jegyeket értékesít. A jegyek jelentős része már az előadásokat megelőzően eladásra kerül. A kiegyenlítés történhet készpénzzel, bankkártyával, illetve különféle utalványokkal. A befolyt összeget előlegként vagy kötelezettségként könyveljük? Milyen időpontban keletkezik az áfafizetési kötelezettség? Mi a teljesítés időpontja? A számvitel szerint mikor árbevétel? Mi a teendő, ha készpénzes számlát kell kiállítani, ami áfát is tartalmaz (például üdülési csekk elfogadásakor)? A színház kettős könyvvitelt vezet.

Kérdés: Cégünk vállalkozási szerződést kötött partnerével, amelyben a fizetési ütemek a következők: 30% az eszköz szállítását megelőző 8 héttel korábban, 60% az eszköz leszállítása után, 10% a sikeres terhelési próba, a munkavédelmi vizsgálatot követően. A partner a következőképpen számlázott: I. részszámla (augusztusban) 30% szerződés szerint (a számla mögött a két fél által aláírt teljesítésigazolás van); II. részszámla (szeptemberben) 60% szerződés szerint (a számla mögött a két fél által aláírt teljesítésigazolás van); végszámla a szerződés szerinti teljes összegről (szeptemberben), amiből minuszolja az első két részteljesítést (a számla mögött is a két fél által aláírt teljesítésigazolás van). A partner álláspontja szerint így helyes a számlázás, cégünk szerint pedig nem helyes. Mi a megfelelő és helyes számlázás ilyen esetben?

Kérdés: Az egyéni ügyvéd az illetéket átutalja az adott ügyfél nevében. Számlát, illetve számviteli bizonylatot erről az ügyvéd kap. A jogi szolgáltatás nem tartalmazza az illetéket, csak az ügyvédi munkadíjat. Ebben az esetben elegendő az ügyvédnek egy számviteli bizonylatot kiállítania az illetékről, vagy köteles számlát adni? (Az ügyvéd a saját maga által létrehozott bizonylatot állít ki, amely az Áfa-tv. kellékeinek megfelel, szigorú sorszámozású.) Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Társaságunk termelőgépet vásárol, amelyet zárt végű pénzügyi lízing keretében kíván a lízingbe vevő részére továbbértékesíteni. A szállító részére társaságunk és a lízingbe vevő is teljesített előleget. A szállító a részünkre kiállított végszámlában levonta a lízingbe vevő által fizetett előleget is. Véleményünk szerint a lízingbe vevő által fizetett előleget nem lehet levonni a felénk kiállított számlából. Mivel a lízingbe vevő és a szállító között nem jön létre termékértékesítés, ezért az általa fizetett előleg visszajár, a kiállított előlegszámlát helyesbíteni kell. Az előleg tényleges visszautalását a 3 fél fizetési megállapodás (kompenzálás) keretében rendezheti?

Kérdés: 2010-től megváltozott a napidíjra vonatkozó elszámolás. Augusztus 16-tól a bevétel forintra történő átszámításához a megszerzés napját követő hónap 15. napján érvényes MNB-devizaárfolyamot kell alapul venni. A bérszámfejtés ezek alapján ki fog hozni napidíjként az előbb említett árfolyamon számolva egy forintösszeget. A munkavállaló azt – viszont – valutában kapta meg. Mi van abban az esetben, ha a napidíjként meghatározott valutaösszeget a valutapénztárból fizetik ki, a valutapénztárban pedig a FIFO módszer szerint történik a valutafelhasználás elszámolása? Így a bérszámfejtés adata és a könyvelés adata el fog térni egymástól. Ezt hogyan kezeljük?

Kérdés: A kft. személyesen közreműködő tagja, illetve egy másik kft. esetében az ügyvezetést ellátó, a társaság 100%-ban magánszemély tulajdonosa üzleti célból külföldre utaznak. A külföldi hotel a szállásköltségről a számlát a magánszemélyek nevére állította ki. Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a magánszemélyek részére a társaságok a szállásköltséget megtéríthetik, és nem keletkezik náluk jövedelem. Egyetértenek ezzel a megállapítással? A társaságok a kifizetést hova könyveljék? Igénybe vett szolgáltatás vagy személyi jellegű ráfordítás, mivel nem a cégek nevére szólnak a számlák?