830 cikk rendezése:
461. cikk / 830 Osztalékelőleg veszteség esetén
Kérdés: A társaság osztalékelőleget szeretne fizetni. A közbenső mérleget az Szt.-nek megfelelő tartalommal elkészíti. A közbenső mérlegben lehet-e a tárgyévi adózott eredmény veszteség, ha a meglévő szabad (osztalékelőlegként kifizetendő) eredménytartalék fedezi a döntés szerinti osztalékelőleg összegét, és a saját tőkére előírt egyéb követelmények is teljesülnek?
462. cikk / 830 Ingatlan-adásvétel áfakötelezettsége
Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokba adás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, ill. birtokba adásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d), 55. § (1) és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdését is figyelembe véve Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?
463. cikk / 830 Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése
Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
464. cikk / 830 Eva előtti és evás eredménytartalék kifizetése
Kérdés: Egy betéti társaság 2005-2007. évek között evaalanyként a számviteli törvény hatálya alatt tevékenykedett. Az evába lépést megelőzően rendelkezett pozitív eredménytartalékkal. Evás évei alatt is pozitív adózott eredménye volt 2 évben, 2007-ben viszont már az adózott eredménye és a mérleg szerinti eredménye is negatív volt. Ezért 2008-ban kijelentkezett az eva hatálya alól. A társaság 2008. évi beszámolója elfogadásakor osztalékfizetésről dönt, ahol a korábbi évek eredménytartalékát is be kívánja vonni az osztalékfizetésbe a tárgyévi adózott eredmény kifizetésén felül. Az evára áttérést megelőző évekből 4 millió forint eredménytartalékot tart nyilván, 2005-ben és 2006-ban – evás éveiben – 5 millió forintot helyezett eredménytartalékba. 2007. évi mérleg szerinti eredménye mínusz 1,2 millió forint volt, melyet szintén átvezetett az eredménytartalékba. Így tehát jelenlegi eredménytartaléka 7,8 millió forint, ezt akarja kifizetni teljes összegében osztalékként. A magánszemély tulajdonosoknál hogyan adózik majd a kifizetni kívánt osztalék a fentiek ismeretében?
465. cikk / 830 Étkeztetés feltöltött bankkártyáról
Kérdés: Étkeztető cég vagyunk, partnereink is töltenek fel kártyára dolgozóiknak, ami azt jelenti, hogy a cégeknél dolgozók mágneskártyát kapnak, amire cégünk a partnercég által igényelt összeget (általában 12 000 Ft) dolgozóinak feltölti. Amikor a dolgozó ebédelni megy, akkor nem készpénzzel, hanem a kártyával fizet annyit, amibe a napi étkezése került. Amikor cégünk feltölti a mágneskártyát, akkor kiállít egy előlegszámlát áfásan. Hó végén megnézzük, hogy az adott cégnél ki mennyit ebédelt, kiállításra kerül a számla, amelyből levonjuk az előlegszámla összegét. Ezt a módszert az egyik cég megkifogásolta azzal, hogy a mágneskártya feltöltése 65.2 SZJ szolgáltatásnak minősül, és mint ilyen áfamentes, ezért az Áfa-tv.-nek megfelelően kiállított számlát kér. Szerintünk mi étkeztetünk, és nem pénzügyi tevékenységet végzünk. Kinek van igaza?
466. cikk / 830 Üzletrész értékesítése
Kérdés: A gazdasági társaság, amelynek tulajdonosai magánszemélyek, 2008-ban a jegyzett tőkét 3 millió forintról az eredménytartalék terhére 18 millió forintra megemelték. 2009-ben a 18 M Ft-os üzletrészt el szeretnék adni 3 M Ft-ért, akkor, amikor a társaság jelenleg is nyereséges. Lehetséges ez? Milyen adóvonzata van? Van-e a 15 M Ft-os különbözetnek ajándékozásiilleték-vonzata?
467. cikk / 830 Előlegigénylési díj
Kérdés: Nyertes pályázattal készülő beruházáshoz támogatási előleget kértünk és kaptunk. Az előleg mintegy 2,3% "támogatásielőleg-igénylési díj" címén visszatartásra került az MVH határozat szerint. Hogyan könyveljük helyesen az előleget és az igénylési díjat?
468. cikk / 830 Előleg vagy részteljesítés
Kérdés: A cég építési telket ad el egy másik cégnek. A szerződésben kikötik, hogy az ingatlan birtokbaadása csak a vételár teljes kifizetésekor történik meg. A vételár kifizetése két részletben történik: első részletfizetés legkésőbb a hitel folyósításáig, a második a hitel folyósításakor. A számlát mikor kell kiállítani? A szerződés létrejöttekor a teljes összegről, és feltüntetni a fizetési feltételeket, vagy a részfizetések teljesülése után, a birtokbaadáskor?
469. cikk / 830 Előlegszámla, részszámla, végszámla
Kérdés: A társaság több millió forintos projektet végez szerződés szerint, amelyről egy előlegszámlát, 2 részteljesítésről szóló számlát és egy végszámlát bocsát ki. A végszámla mínusz előjellel tartalmazza az előleget és a részteljesítéseket. Kell-e teljes értékű végszámla? Ha igen, hogyan kell azt kontírozni? Szerintünk egy előlegszámlát és 3 részteljesítésről kiállított számlát kellene kibocsátani, vagy 3 előlegszámlát és egy végszámlát. Melyik megoldás a helyes?
470. cikk / 830 Külföldi napidíj könyvelése
Kérdés: Külföldi kiküldetés során a dolgozónak napidíjat adtunk. A napidíj 30%-a adómentes, a 70%-a adóköteles volt, mivel többet adtunk, mint napi 15 euró. A kiküldetéskor felvett összeg egy részét a dolgozó visszafizette, ezért az előlegszámlával szemben visszavezettük (nálunk nincs valutapénztár), a többi összeget, a szállás- és az utazási költséget, a napidíjat 100%-ban a külföldi kiküldetés számlájával, illetve a napidíjszámlával (55) könyveltük. A fennmaradó egyenleg volt az árfolyam-különbözet. Így az előlegszámla egyenlege nulla. A bérfeladáskor az adóköteles napidíjat szintén a napidíjszámlára könyveltük a 471. számlával szemben. Így a napidíjszámlán a napidíj egyszer 100%-os, és egyszer 70%-os összegben szerepel. Helyesen jártunk el? Hogyan kellett volna könyvelni?
