Épületen belül iroda és lakás

Kérdés: A vállalkozó székhelyet épít a tulajdonában lévő építési telken. A kétszintes épületben irodák és kiszolgálóhelyiségek, továbbá egy lakás lesz. A hasznos alapterület összesen: 336,12 m2 (ebből a lakás: 48,42 m2). A lakás a vidéki lakhelyű munkavállalók elszállásolására szolgál. Az ingatlan-nyilvántartásba "Iroda és lakóépület" kerül bejegyzésre. A telekingatlanon végzett bozótirtás, tereprendezés, törmelék, sitt elszállítása a telek értékét növeli? A beruházás számláinak áfatartalma teljes egészében levonható? Vagy a lakás miatt arányosítani kell? A beruházással kapcsolatosan a vállalkozás milyen adóalap-csökkentésre, illetve adókedvezmény igénybevételére jogosult? A cégnek két belföldi magánszemély és egy külföldi cég a tulajdonosa, a foglalkoztatottak száma 10 fő alatt van. A 2015. évi nettó árbevétele, mérlegfőösszege kétmillió euró alatt volt 2015-ben, és így lesz 2016-ban is.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fogják ténylegesen is bejegyezni, megjelölve azt is, hogy külön-külön milyen sajátos ismérvei vannak az iroda-, illetve lakóépületrésznek (legfontosabbként legalább a hasznos alapterületet, illetve a hasznos légköbmétert, továbbá az épületen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 26.

Egyedi tárgyi eszköz fogalma

Kérdés: Az egyedi értékelés számviteli alapelv szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Hogyan valósítható ez meg tárgyi eszközök esetében? Mi tekinthető egyedi tárgyi eszköznek? Az egyedi tárgyi eszközzé minősítésnek milyen szempontjai lehetnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ez esetben a gépsoron belüli, önálló funkciót ellátó gép!)Épületek esetében – csak példaként – utalunk a társasházra, ahol az épületrészek is egyedi tárgyi eszköznek tekintendők, meghatározott feltételek mellett.Az egyéb építmények esetében még több...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Épületgépészeti berendezések értékcsökkenési leírása

Kérdés: A Tao-tv. 2. számú melléklete szerint az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől függetlenül, a gépeknél megadott leírási kulcsokkal is el lehet számolni. A választási lehetőséget csak üzembe helyezéskor lehet vagy kell eldönteni? A számviteli politika módosításával a jövőben beszerzésre kerülő épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések esetében szabályozható-e, hogy e berendezések ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlanok között nyilvántartott, de például 14,5%-os terv szerinti értékcsökkenési leírással kerülnek elszámolásra? A számviteli törvény szerint, ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor figyelembe vett körülményekben lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...26. §-ának (2) bekezdése alapján az ingatlanok közé sorolandó – többek között – a rendeltetésszerűen használatba vett épület, épületrész. Az épület a statisztikai és egyéb törvényi előírások alapján, a tárgyi eszközkénti kezelhetősége érdekében is,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. január 14.
Kapcsolódó címke:

Bekerülési érték pótlólagos beruházásnál, felújításnál

Kérdés: A számviteli törvény 47. §-a szerinti bekerülési érték értelmezhető-e pótlólagos beruházásnál, felújításnál? A törvény a beruházás fogalomnál említi az üzembe helyezésig felmerült költségeket, mint a beszerzési érték részét. Üzembe helyezésként érthetjük a pótlólagos beruházás aktiválását is? Az épület állványozása kapcsán felmerült állvány- és területbérleti díj lehet a bekerülési érték része a felújításnál, a beruházásnál?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy pótlólagos beruházás, épületfelújítás esetén is van egy időpont, amikor a pótlólagos beruházással létrehozott épületrészt (tárgyieszköz-részt), a felújított épületet rendeltetésszerűen hasznosítani lehet. Ez az időpont jellemzően a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:    

Értékesítésre váró lakás bérbeadása

Kérdés: A társaság a készletek között tartja nyilván az értékesítésre váró megmaradt két lakást a hozzá tartozó telekhányaddal együtt, valamint a megmaradt gépkocsibeállót. A piaci érték csökkenése miatt már értékvesztést számolt el. 2014. év közepétől, illetve 2015. év elejétől a két lakást bérbe adta, fenntartva az értékesítési szándékot. Az átmeneti hasznosítás miatt át kell-e sorolni a lakásokat az árukból a tárgyi eszközök közé? Ha igen, az átsorolást a jelenlegi könyv szerinti értéken kell végrehajtani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...már elszámolt értékvesztés összegével) kell végrehajtani, a lakások, illetve a telekhányadok értékének az áruk közül az épületek (épületrészek), illetve a telkek közé történő átvezetésével.Ha a bérbeadás útján hasznosított lakásokat a jövőben értékesítik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Pénztárgép használata csomagküldő szolgálatnál

Kérdés: Kell-e pénztárgépet használni a csomagküldő szolgálatnál, ha nem üzlethelyiségben, hanem a cég székhelyén történik az eladás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...végző üzletben, bemutatóteremben folyik. Üzlet pedig – a kereskedelemről szóló 2005. CLXIV. tv. szerint – bármely olyan épület, épületrész, raktár lehet, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Tehát ha a csomagküldő szolgáltatást végző társaság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Beruházás kinek a tulajdona?

Kérdés: Az autós vezérképviselet előírta a magánszemélyek vállalkozásának, hogy legyen autószalonja, bemutatóterme. Ezt a házaspár úgy oldotta meg, hogy lebontotta azt az épületet, ahol lakott, majd felépítette az autószalont, a szalon tetejének 30%-án pedig lakást. Az autószalon kizárólag tagi kölcsönből épült, a lakás pedig saját forrás. A földterület és a lakás a magánszemélyek tulajdonában van. A földhivatali bejegyzés még nem készült el. A cég részéről lehet-e a beruházást idegen tulajdonon történő beruházásként kezelni? Vagy az autószalon is a magánszemélyek tulajdona marad? A vállalkozás nem adott pénzt az építkezéshez.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...is a cég nevére jegyezték be, akkor sem kell azt a cég könyveiben kimutatni (nem az ő tulajdona). A számviteli előírások ismerik az épületrész fogalmát. Ez esetben az autószalon mint épületrész fog a cég könyveiben szerepelni. Természetesen csak az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 27.
Kapcsolódó címke:

Társasház megosztása

Kérdés: "A" kft. a beruházáshoz adta a telket. "B" kft. ráépítés címén elvégezte a beruházást, és még tagi befizetéssel egy magánszemély is van a körben. "A" kft., "B" kft. és a magánszemély meghatározott arányában osztozik a felépült 7 lakásos társasházon. A földhivatal bejegyezte a tulajdoni hányadokat. Hogyan kell könyvelni? Kell-e és ha igen, milyen számlát kell kiállítani a "B" kft.-nek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jutó részét – a rendeltetésszerű használatbavételkor – aktiválni kell, a hasznosítás módjának megfelelően, vagy az épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok között (ha például bérbeadás útján történik a hasznosítás: T 123 – K 161), vagy az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Épület vagy épületrész aktiválása

Kérdés: A Számviteli Levelek 6019. és 1945. kérdéseire adott válaszokban ellentmondást látok. Mindkét kérdés vegyes, többfunkciós épületek nyilvántartásáról szól. Az egyik válaszban külön-külön, míg a másikban egyetlen tárgyi eszközként kell kezelni az adott épületet. Melyik a helyes?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban ellentmondás van a válaszok között, de csak azért, mert a válasz megfogalmazásakor kimaradt egy fontos dokumentumra történő hivatkozás, ez pedig az ingatlan-nyilvántartás.A Számviteli Levelek 95. számában az 1945. kérdésre adott válaszban "a számviteli előírásokkal...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Kétszintes társasház használatának megváltoztatása

Kérdés: Egy többlakásos, kétszintes társasház két társaság tulajdonában áll oly módon, hogy az önálló ingatlanok egy része az egyik, míg másik része a másik kizárólagos tulajdonában áll. Mindkét társaság a fejlesztési tartaléka terhére vásárolta meg a tulajdonában álló ingatlanokat. Mindkét társaság a társasház mindkét szintjén rendelkezik önálló ingatlannal. A két társaság a társasház használata során olyan megállapodást kíván kötni, amely szerint a felső szint teljes egészében az egyik, míg az alsó szint a másik társaság használatába kerül. Ilyen módon – a tényleges tulajdoni állapottól függetlenül – 50-50%-os lesz a használati arány. A használati rendezés ellenérték fizetése nélkül történik. Milyen számviteli, könyvelési teendőket jelent a megállapodás, kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...válasznál abból kell kiindulni, hogy a kérdésben leírtak megvalósulása során az egyik társaság által tulajdonolt ingatlan (épületrész) átmegy a másik társaság használatába. Ezen használatba történő átmenettel egyidejűleg a másik társaság által...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. június 19.
Kapcsolódó címke:
1
…
3
4
5
…
9