Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy autómosó tevékenységet folytató vállalkozás fűtési rendszert szeretne kiépíteni bérelt telephelyén. Eddig egyáltalán nem volt ott fűtés. Ha a cég mikrovállalkozásnak minősül, és az egyéb feltételeknek megfelel, igénybe veheti-e a beruházás értéke alapján az adózás előtti eredményt csökkentő kedvezményt? Ha olyan fűtési rendszert épít ki, amely ún. hőlégfúvásos, és gázolajjal fűtenek, akkor a gázolaj jövedéki adója visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett,üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő,ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi ésüzleti felszerelés, egyéb berendezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem

Kérdés: Ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításával kapcsolatban az Szja-tv. 62. §-ának (2) bekezdése szól a megszerzésre fordított összegről. Ezt egészíti ki a (3) bekezdés. Ha valaki építkezett (vagy magánházi, vagy társasházi építkezés), majd azt pl. 8 év múlva eladja, alkalmazható-e a (3) bekezdés szerinti 75%-os csökkentés, hivatkozva arra, hogy elvesztek a bizonylatok? Ugyanis építkezés esetén nincs illeték, öröklés, csere, kárpótlás. Maximum a telekre vagy egy valameddig kész ingatlanra van adásvételi szerződés, ami után még sok kiadás felmerült. Általánosságban kérdezem, hogy a (3) bekezdést milyen esetekben lehet használni?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításához figyelembe vettek. A kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdőművelési ágú föld esetében a megszerzésre fordított összegnek – ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Kalkulált bekerülési érték leírása

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
Részlet a válaszából: […] ...vevő rendelkezésére. Ha a szállító a nem számlázott szállításkénti állományba vételt követő év végéig nem nyilatkozik, akkor megkérdőjeleződhet a beszerzés állományba vételének jogossága, felmerülhet a pénzmosás gyanúja, indokolt (súlyosabb) esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Tulajdonosok javára kötött életbiztosítás

Kérdés: A jogelőd társaság 1994 júliusában a társaság mindkét tulajdonosa javára halálesetre vagy elérésre szóló biztosítást kötött. A biztosítás szerződője a jogelőd kft., biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A jogelőd társaság a fizetett biztosítási díjat költségként számolta el a megfelelő járulékok megfizetésével. A magánszemélyek igénybe vették az szja-kedvezményt. 2003 nyarán a társaság átalakult. A kiválással létrejött – az egyik biztosított tulajdonossal – új társaság a biztosítási díjat nem fizette. A biztosító a megszűnést követően a jogelőd társaság részére 1,8 millió Ft-ot visszautalt, amelyet a jogelőd társaság nem ad át a kiválással létrejött társaságnak. A szétválási vagyonmérlegben a közös vagyonból teljesített befizetéseket nem vették figyelembe mint mérlegen kívüli vagyont, pedig az valamennyi jogutód társaságot megilleti a Gt. 79. §-a alapján. Jogos-e a kiválással létrejött társaság igénye, annak ellenére, hogy a szétválási szerződésben nem rendelkeztek a két biztosításról?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosító gyakorlatából (abból, hogy a befizetett összeget vagy annak valamilyen részét viszszautalta) következik. Sőt azt is meg kell kérdőjelezni, hogy a tulajdonosok valóban kedvezményezettjei-e a biztosítási szerződésnek. Az a tény, hogy a jogelőd társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alatt. Ennek megfelelően a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat és a végrehajtói iroda egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága megszűnik a végelszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Látásjavító szemüveg – természetbeni juttatás

Kérdés: Mekkora összegig számolhatja el a vállalkozás a monitor előtti munkavégzéshez szükséges látásjavító szemüvegről a munkavállaló által hozott számlát?
Részlet a válaszából: […] ...[Természetesen, ha az érték nem valós (nagyobb, mint az adott eszköz legmagasabb ára), akkor a teljes összeg elszámolása megkérdőjelezhető.]A védőszemüveg-juttatás személyi jövedelemadóval kapcsolatos részleteit taglaltuk a Számviteli Levelek 50. számában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Az alapítvány beszámolójának elfogadása

Kérdés: Az alapítvány kuratóriuma az év során nem működött, az előző évi beszámolót nem terjesztették a kuratórium elé. A beszámoló az Szt. előírásai szerint készült. Figyelemfelhívás legyen-e a könyvvizsgálói záradékban, vagy mert nem tették közzé a beszámolójukat, a könyvvizsgáló korlátozott záradékot adjon?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező a könyvvizsgálat, ott a könyvvizsgálói záradék az előbbieket vagy megerősíti (hitelesítő záradék esetén), vagy megkérdőjelezi (korlátozott vagy elutasító záradék esetén).Az alapítvány beszámolója (akár az Szt., akár a vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Osztalékelőleg fizetése (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany (kft., bt.) közbenső mérleg alapján fizethet-e osztalékelőleget? És ha igen, akkor kell-e abból a kifizetőnek az Szja-tv. 66. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalék összegben adóelőleget levonnia?
Részlet a válaszából: […] ...(lásd 1418. kérdés), nem szól – természetesen – az Eva-tv. hatálya alá tartozó egyéb szervezetekről (szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtói iroda, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda) sem, amelyek viszont lehetnek az Szt. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Szakképzési hozzájárulás közalapítványnál

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú közalapítványnak kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie, s ha igen, melyik évtől?
Részlet a válaszából: […] ...egyes jogi személy vállalata és a leányvállalat, ügyvédi iroda, magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, erdőbirtokossági társulat, az Szja-tv.-ben meghatározott egyéni vállalkozó, az átalányadót fizető egyéni vállalkozók kivételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Tárgyi eszközök átsorolása

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet végző vállalkozások tárgyi eszközeit (személygépkocsi, irodai berendezés, számítógép), amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálják, minden esetben az egyéb berendezések közé soroltam. Lehetséges-e a könyvelőirodánál, a mérnöki tevékenységet végző vállalkozásnál a besorolás módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...gépek, járművek közé való besorolást megalapozott önköltségszámítás nem támasztja alá, akkor az ellenőrzés a besorolást megkérdőjelezheti, és a rábeszélés eredményessége "hitkérdéssé"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.
1
9
10
11
12