Ingyenesen kapott eszközök elszámolása

Kérdés: A gazdasági társaság egy másik – vele szerződéses jogviszonyban lévő – gazdasági társaságnak ingyenesen átadott 100 E Ft feletti egyedi értékű tárgyi eszközöket, amivel a közöttük meglévő szolgáltatásnyújtást kívánja segíteni. Az ingyenesen kapott eszközöket a számvitelben hogyan kell elszámolni az átvevőnél?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése szerint: a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.
Kapcsolódó címke:

Ajándékba kapott számítástechnikai eszközök

Kérdés: Társaságunk vele szerződéses viszonyban lévő társaságtól ajándékba kap szerződés szerint számítástechnikai eszközöket. Mi a helyes számviteli elszámolása, és kapcsolódik-e hozzá a megajándékozottnál bármilyen adókötelezettség és/vagy adóalap-módosító tétel?
Részlet a válaszából: […] Vállalkozások egymás közötti kapcsolatában nem beszélhetünk ajándékozásról. A számviteli elszámolás és az adótörvényi szabályozás során a térítés nélküli átadás/átvételre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.A 2016. január 1-jétől hatályos számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Szakképzési hozzájárulás visszaigénylésének könyvelése

Kérdés: A kft. tanulószerződéssel tanulókat foglalkoztat, emiatt minden hónapban visszaigénylése van szakképzési hozzájárulásból. Bruttó vagy nettó módon kell könyvelni? A kérdés amiatt is fontos, mert nem mindegy, milyen összeg kerül az árbevételbe az elvárt jövedelem megállapítása során.
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a kft. – mint gazdasági társaság – szakképzési hozzájárulásra kötelezett. A szakképzési hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztést és költséget ellentételező támogatás

Kérdés: A kft. vállalatirányítási rendszer bevezetésére nyert pályázatot (GOP). Az elnyert támogatás nincs nevesítve, hogy fejlesztési vagy működési költségekre kapott támogatás. A projekt elszámolható költségei között szerepel bér és járulékok, tanácsadás, ingatlanberuházás, hardver- és szoftvertechnológiai fejlesztés. A projekt 2012. 01. 23-án indult, 2013. 10. 31-én zárult le. A támogatást 2014. 10. 10-én utalták ki. A projekt során beszerzett eszközök folyamatosan aktiválásra kerültek, így az értékcsökkenés is elszámolásra került 2012., 2013. években. Hogyan, mi alapján kell megbontani a kapott támogatási összeget fejlesztési támogatásra és a működési költségek fedezetére kapott támogatásra? A működési költségekre jutó támogatás teljes összegében 2014. évi bevétel lesz, mivel a költségek 2012-2013-ban merültek fel?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos, hogy a pályázat alapján megkötött támogatási megállapodás nem tartalmazza a támogatás összegének a megbontását fejlesztési és működési támogatásra. A projektet azonban már elfogadták, a jóváhagyott támogatást kiutalták.A projekt indulásától a projekt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Alapítás-átszervezés aktivált értékének kivezetése

Kérdés: Társaságunknál 2009-ben jelentős átszervezés történt. Az átszervezés költségeit aktiváltuk, 5 év alatt leírtuk. Az alapítás-átszervezés aktivált értéke az immateriális javak között nulla értéken a mai napig szerepel. Mikor kell, illetve lehet kivezetni a könyvekből a nullára leírt alapítás-átszervezés aktivált értékét?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, amikor annak értéke elérte a nullát, azaz teljesen leíródott.Az alapítás-átszervezés aktivált értékét – az Szt. szerint – terv szerinti értékcsökkenési leírással 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet nullára leírni. Ha a számviteli politikában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címke:

Teljesítményhez kötött értékcsökkenés elszámolása

Kérdés: Lehet-e a számvitel szerinti értékcsökkenést a teljesítményhez kötni? (Elvárható, azaz műszakilag meghatározott teljesítmény, illetve tényleges teljesítmény.) Az adótörvény szerint a Tao-tv. mellékletében meghatározott leírási kulcsokat kell alkalmazni. Ezek korrigálhatók a teljesítmény aránya szerint?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a rövid válasz az, hogy igen, a másodikra pedig az, hogy nem.Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése alapján az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek – többek között – a bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét ... az egyedi eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2005. évben vásárolt kistehergépkocsiját – áfás időszakában – a vállalkozásából kivonja 2015. évben az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése miatt, már alanyi mentes időszakában. Az áttéréskor nem volt korrekciós tételként befizetendő áfa. Kérdésként merül fel, hogy mivel kell bizonyítani a gépjármű forgalmi értékét, milyen bizonylatot kell kiállítani, áfát kell-e fizetni, illetve ha igen, akkor a nettó összeg a vállalkozás bevétele lesz-e?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó 2005. évben vásárolt kistehergépkocsiját – áfás időszakában – a vállalkozásából kivonja 2015. évben az egyéni vállalkozás szüneteltetése miatt, akkor a kistehergépkocsi 2015. évi szokásos piaci értéke a vállalkozás bevétele lesz, abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Értékcsökkenés alá vont beruházás

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó épületberuházást végzett az elmúlt években. 2015 decemberében aktiválja a beruházást. Az elmúlt 4 évben a folyamatban lévő beruházási kiadások összegének egy részét a korábban évenként képzett fejlesztési tartalék feloldására figyelembe vette, a 45 milliós beruházásból 20 milliót, mely elszámolt értékcsökkenésnek tekintendő. 2015-ben az aktiválás után az év hátralévő idejére az értékcsökkenési leírás elszámolását ténylegesen is megkezdte. Az év végi nettó érték a vállalkozó 2015. évi személyijövedelemadó-bevallásánál az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételként, mint kizárólag üzleti célt szolgáló, 2015-ben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszköz nettó érték figyelembe vehető-e? Azaz 2015-ben értékcsökkenés alá vontnak tekinthető-e az aktivált beruházás? Ha igen, a további években a csökkentés összegével kell-e növelni a vállalkozónak az adózás utáni vállalkozói jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztésitartalék-nyilvántartásból történő kivezetés időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni – és az adott tárgyi eszköz egyedi részletező nyilvántartásában is ennek megfelelően kell rögzíteni – a tárgyi eszköz megszerzése vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Egyéni vállalkozó osztaléka

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységéről egy teljes gazdasági évben az alábbi adatok állnak rendelkezésre. Jól határoztuk-e meg az egyéni vállalkozónak a tárgyévi eredménye után kifizethető osztalékát, melyet a kivétel során véleményünk szerint egyéb be nem számító kiadásként kell könyvelni? Az osztalék utáni százalékos egészségügyi hozzájárulás kifizetését külön kell rendezzük, mely az egyéni vállalkozás költsége.
Megnevezés
1. Adóalapba beszámító bevétel 795 000
2. Kisvállalkozói kedvezmény 30 000
3. Bevétel a növelő-csökkenő tételek után 765 000
4. Felmerült összes elismert költség 747 255
5. Jövedelem 17 745
6. Vállalkozói személyi jövedelemadó (10%) 1775
7. Adózás utáni vállalkozói jövedelem (2+5) 47 745
8. Kizárólagos üzleti célt szolgáló tárgyévben beszerzett eszközök értéke 25 720
9. Vállalkozói osztalékalap 22 025
10. Vállalkozói osztalékalap adója 16% 3524
11. Vállalkozói szja (6+10) 5299
12. Kifizethető osztalék (be nem számító kiadás) (1-4-11) 42 447
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozónak a tárgyévi eredménye után kifizethető osztalék megállapításnál a 7. sor adata nem pontosan lett megállapítva, emiatt a további adatok változnak.Helyesen a 7. sor: Az Szja-tv. 49/B. §-ának (18) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó adózás utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Praxisjog elszámolása

Kérdés: Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. §-a 2015. augusztus elsejével kiegészült a (9a) bekezdéssel, amely alapján az Egészségbiztosítási Alapból a finanszírozás keretében folyósított összeg a praxisjog megszerzése érdekében felhasználható. Kérdések: az új szabályozás alapján az önálló tevékenység keretében működő háziorvos az szja-ban a vásárolt praxisjogot költségként elszámolhatja-e? A betéti társaság keretein belül működő háziorvos a betéti társaság nevében vásárolhat-e praxisjogot, illetve a praxisjog árát elszámolhatja-e a társaság a költségei között?
Részlet a válaszából: […] A 2000. évi II. törvény hivatkozott módosításán túlmenő, a praxisjogot érintő előírások nem változtak. A törvény szerint a praxisjog az egészségügyi államigazgatási szerv által a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos részére adott önálló orvosi tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.
Kapcsolódó címke:
1
34
35
36
97