965 talált cikk az értékcsökkenési leírás kifejezésre

Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?

Kérdés: Mi a menete a bevételi nyilvántartást vezető evás egyéni vállalkozás megszüntetésének? Hogyan kell megállapítani a tárgyi eszközök piaci értékét?

Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlan­értékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?

Kérdés: Cégünk eszközöket ad bérbe. Számviteli politikánk alapján, amennyiben egy eszköz két éven keresztül nincs bérbe adva, kivezetjük a tárgyi eszközök közül, és áruként tartjuk nyilván. A szóban forgó eszközöket 2011. 03. 31-én soroltuk át az áruk közé, könyv szerinti értéken. Az Szt. és a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés nem egyezett meg. 2012-ben lehetőség lesz a bérbeadás útján történő hasznosításra. Megfelelően járunk-e el, ha a jelenlegi nyilvántartási értéken soroljuk át a tárgyi eszközök közé? A korábbi nettó lesz a bruttó érték? Mi legyen az értékcsökkenés alapja az adótörvény szerint?

Kérdés: Cégünk által vásárolt műszaki gépekre a szállítócég garanciális kötelezettséget vállalt. A garancia érvényesítése során a folyamat kétirányú lehet. Egyik esetben az eszközt elszállítják, megjavítják, visszahozzák. Milyen bizonylatok alapján van könyvviteli, nyilvántartási kötelezettség? Másik eset az, ha az eszköz nem javítható, ezért helyette másik (új vagy használt) eszközt kapunk. Ez esetben mi a teendő a régi és új eszközzel? Milyen értéken kell kivezetni, illetve az újat nyilvántartásba venni? Mit kell könyvelni, milyen bizonylat alapján?

Kérdés: A fejlesztési tartalékból megvalósult beruházást (ingatlant) még üzembe helyezés előtt értékesítjük. Kell-e az ingatlant aktiválni az addig felmerült költségekkel, vagy közvetlenül a beruházás számláról lehet kivezetni, mint terven felüli értékcsökkenést?

Kérdés: Cégünk katasztrófavédelmi tervet készíttetett (törvényi előírás alapján) egy külső vállalkozóval, amelyet 3 évig szeretne használni. Aktiválhatjuk-e a felmerült költségeket az immateriális javak között szellemi termékként, vagy költségként kell elszámolni?

Kérdés: Az 5487. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: mi a teendő abban az esetben, ha a támogatott műszaki fejlesztés 3 éven át tart? Az első évben felmerült 15 millió forint költség, és kapunk 25 millió támogatási előleget. Ezzel a második évben lehet elszámolni, és ekkor válik véglegessé. A 3. évben a fejlesztés befejeződik, de a támogatás 3. évi része csak a következő évben folyik be, némi módosítás után csökkentett összegben. Mi a helyzet akkor, ha a műszaki fejlesztés több éven át tartó, és minden évben a részelszámolás alapján befolyik a támogatási rész is? A téma lezárásáig a fenti esetekben a költségeket befejezetlen műszaki fejlesztésként, a támogatásokat, illetve az esetleges előlegeket átmenő passzívaként kell kezelni? Mi a teendő a zárás évét követően utalt, esetlegesen csökkentett összegű támogatás tekintetében?

Kérdés: A társaság fejlesztési célra kapott támogatást, a bekerülési érték 35 százalékára. Az eszközt aktiválta négymillió forint értékben, az értékcsökkenést 14,5 százalékos kulccsal elszámolta, évi 580 ezer forint összegben, és az értékcsökkenés 35 százalékának megfelelő összegben (203 ezer forint) az elhatárolt támogatást feloldotta. Két évvel az aktiválás után az eszközt felújították, ráaktiváltak 500 ezer forintot, így megváltozott az évenkénti értékcsökkenés összege, és megváltozott az évenkénti értékcsökkenés 35 százaléka is. Az eredeti értékcsökkenés 35 százalékát, vagy a mindenkori értékcsökkenés 35 százalékát kell minden évben feloldani?

Kérdés: Az "5500. Terven felüli értékcsökkenés az adónál" válaszukkal kapcsolatosan kérdezem, hogy hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 1. számú mellékletének 10/a. pontját, milyen esetekben és hogyan lehet alkalmazni?