Pingpongasztal vásárlása

Kérdés: Riasztórendszerek értékesítésével foglalkozó társaság munkavállalói részére pingpongasztalt vásárolt. A munkavállalók az eszközt a társaság székhelyén használják a munkaidőn belüli pihenő­idő eltöltésére. A székhelyet kizárólag a tevékenység érdekében használják. Kérném segítségüket az áfa, a társasági adó és az Szt. szerinti elszámolás vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a számviteli elszámolással. Egyértelmű, hogy a pingpongasztal beszerzése nem a vállalkozási tevékenység érdekében történt, a pingpongasztalt rendeltetésszerűen nem a riasztórendszerek értékesítéséhez kapcsolódóan használják. Ezért a pingpongasztalt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Konyhai gépek beszerzése

Kérdés: A társaságnál a könyvviteli szolgáltatást bérelt irodában végezzük, ahol van külön konyha is, ahová konyhai gépeket (mikrohullámú sütő, elektromos főzőlap, mosogatótálca) vettünk. Elszámolhatók-e költségként? (100 ezer forint alatti a beszerzési értékük.) Az áfa levonható? A konyhát elsősorban az alkalmazottak használják. Ha a helyiségek takarítására porszívót és egyéb takarítógépet szerzünk be, azok elszámolhatók költségként? Az áfa levonható?
Részlet a válaszából: […] A kérdések megválaszolásánál abból indokolt kiindulni, hogy a kérdésben szereplő eszközök mennyiben szolgálják, közvetlenül vagy közvetetten a vállalkozási tevékenységet.Ha a beszerzett konyhai gépeket csak az otthonról hozott ételek melegítésére használják az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Ingyenes üzembentartói szerződés

Kérdés: A társaság a tulajdonában lévő személygépkocsira ingyenes üzembentartói szerződést köt magánszeméllyel (többségi részesedésű tagjával). Milyen költségek, illetve fizetendő adók, illetékek terhelik a kft.-t, mint a személygépkocsi tulajdonosát, és milyenek az üzemben tartó tagot? Változik valami az által, ha eszmei értéken köt bérleti szerződést a kft. a taggal? Kötelező-e a piaci érték alkalmazása?
Részlet a válaszából: […]  A kérdező nem tájékoztat arról, hogy az üzembentartóiszerződés mit tartalmaz, az üzemben tartott személygépkocsi hasznosításáról kigondoskodik stb. A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 46. §-ának (3)–(4)bekezdése alapján a forgalmi engedélyben és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Hatósági engedély visszavonása

Kérdés: Hatóságiengedély-köteles műszaki eszközünk hatósági engedélyét visszavonták. A műszaki eszköz későbbi újbóli engedélyezése a felmerült hiba elhárítását követően várható. Ezen időszak alatt nem használható, de a vállalkozási tevékenységből nem kerül kivonásra. Szükséges vagy lehetséges-e a terv szerinti értékcsökkenési leírás leállítása, az avulás arányában terven felüli értékcsökkenés elszámolása? Ha terven felüli értékcsökkenés elszámolható, mi a teendő az újbóli engedélyezéskor, az ismételt üzembe helyezés időpontjában?
Részlet a válaszából: […]  A válasznál az Szt. 23. §-a (5) bekezdésében foglaltakbólkell kiindulni. Amennyiben az eszköz használata, rendeltetése a besorolástkövetően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan márnem szolgálja, akkor a besorolását meg kell változtatni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Bekerülési érték korrekciója

Kérdés: A kft. 2010-ben magánszemélytől vásárolt lakást, amelyet átalakítás (felújítás) után kereskedelmi tevékenységre kívánt használni. Az átalakítás építésiengedély-köteles volt. Az átalakítás 2011-ben befejeződött, az üzembe helyezés is megtörtént. Mivel a tulajdoni lap szerinti lakás felújításáról volt szó, a felújítás áfáját nem vontuk le, így az része az aktivált értéknek. A cég kezdeményezte a lakás átminősítését üzlethelyiséggé. Az átminősítést a földhivatal engedélyezte 2012 márciusában, ezt követően a kft. jogosulttá vált az áfa levonására, a visszaigényelhető áfa összegével viszont csökken az aktivált érték. 2012-ben értékhelyesbítéssel rendezni kell-e az aktivált értéket?
Részlet a válaszából: […]  A válasz röviden az, hogy nem kell! Az értékhelyesbítésalkalmazása nem kötelező. Akkor indokolt, ha az egyedi eszközmérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket.Piaci értékként – természetesen – az áfa nélküli értéket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Méhcsalád nyilvántartása, amortizációja

Kérdés: Egy kft. méhészkedéssel kíván foglalkozni. A méhcsaládok beszerzése várhatóan 30 000 Ft/db áron történik. A beszerzett méhcsaládok elszámolhatók-e a beszerzéskor egy összegben költségként, vagy tenyészállatként kell állományba venni? Egy méhcsalád esetében az anyaméh 2-3 évig él, míg a dolgozó méhek nyári időszakban 50-60 napig. A méhcsalád 2-3 év után teljesen kicserélődik.
Részlet a válaszából: […]  A méhcsalád – mivel tartása során leválasztható termékettermel (pl. méz) – a számviteli törvény 26. §-a (6) bekezdésének előírásaszerint tenyészállatnak (tárgyi eszköznek) minősül (függetlenül attól, hogymeddig szolgálja a vállalkozási tevékenységet). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Terven felüli értékcsökkenés az adónál

Kérdés: Egy társaság 2009-ben terven felüli értékcsökkenést számolt el az év végén állományban levő üzleti vagy cégértékre. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása a számviteli törvény 53. § (1) bekezdés e) pontja szerint történt. A Tao-tv. 1. sz. mellékletének 10/c pontja értelmében a társaság az elszámolt terven felüli értékcsökkenést érvényesítheti, azaz nem kell az adóalapot módosítani vele. Viszont ez több mint egymilliárd forintos negatív adóalapot jelentett volna, ezért a társaság úgy döntött, hogy az elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel megemeli az adóalapját 2009-ben, ugyanakkor még ebben az évben csökkentette is azt a terven felüli értékcsökkenés egynegyedével. Kifogásolható-e a társaság eljárása adóügyi szempontból? A Tao-tv. 1. számú mellékletének 10/a pontja szerint a terven felüli értékcsökkenés elszámolását követő négy adóévben kell egyenlő arányban érvényesíteni azt. Viszont 2009-ben adóalap-növelő tételként került beállításra az egész terven felüli értékcsökkenés, amely pozitív adóalapot eredményezett, még akkor is, ha annak negyedrészét már 2009-ben érvényesítette a társaság.
Részlet a válaszából: […]  A kérdés megválaszolása előtt fel kell hívni a figyelmetarra, hogy az üzleti vagy cégértékre elszámolt terven felüli értékcsökkenésösszege akkor vonható le (növelést követően) az adózás előtti eredményből, haaz eszközre a Tao-tv. 1. számú melléklete 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Euróban kapott pályázati támogatás

Kérdés: Alapítványunk uniós pályázati támogatás keretében fejlesztési támogatást kap euróban. Az alapítványnak csak forintszámlája van, a beérkezett összeget a pénzintézet értesítője alapján könyveljük a bank által jóváírt összegben. A támogatási összeg elszámolására ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint a kötelezettségeknél, azaz napi választott árfolyamon kell nyilvántartásba venni, és a különbözetet árfolyam-különbözetként elszámolni? A támogatási összeggel devizában kell elszámolni, az eszközök beszerzése, az értékcsökkenés elszámolása viszont forintban történik. A halasztott bevétel elszámolásakor is keletkezik árfolyam-különbözet? Párhuzamosan könyvelni kell devizában és forintban is minden tételt?
Részlet a válaszából: […]  Az eurós pályázati támogatás forintszámlán történőjóváírását az Szt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján úgy kelltekinteni, hogy értékesítették az eurót forint ellenében, amelynek azárfolyamát úgy kell meghatározni, hogy a kapott, a bank által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Fejlesztési tartalék, beruházás értékesítése

Kérdés: A fejlesztési tartalékot előrehozott értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Az érintett beruházás üzembe helyezésének időpontjától az Szt. szerint elszámolt értékcsökkenési leírásnak megfelelő összeg a társasági adó alapját növeli. Hogyan kell eljárni, ha a fejlesztési tartalékból megvalósult beruházást még az üzembe helyezést megelőzően vagy azt követő egy-két éven belül eladták?
Részlet a válaszából: […]  A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése alapján csak az"büntetendő", ha a lekötés adóévét követő négy adóévben az adóalany nem valósítmeg beruházást, illetve olyan beruházást valósít meg, amire a fejlesztésitartalékot nem lehet felhasználni, az adóalany mégis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Külföldön munkát vállalók hazai bére

Kérdés: Magyarországi társaság Ausztriában fióktelepet nyitott, ott építőipari kivitelezést végez. A fióktelep számláz. A hazai cég is teljeskörűen könyveli a külföldi számlákat. A munkavállalók a magyar tb szabályai szerint – A1-es nyomtatvánnyal – külföldön tevékenykednek, viszont Magyarországon kapnak bért a külföldi munkavégzésük alapján is. A fióktelep részére továbbszámlázhatók-e a Magyarországon kifizetett, az ottani telephelyhez kapcsolódóan felmerült bérköltségek, esetleg igazgatási díjak? Ezt hogyan kell elszámolni a magyar könyvekben?
Részlet a válaszából: […]  A külföldi fiókteleppel kapcsolatos összes költséget,ráfordítást a magyar társaság könyveiben elkülönítetten könyvelni kell,függetlenül attól, hogy az közvetlenül a fióktelepnél, illetve Magyarországonmerült fel (tehát nem csak a külföldi számlákat)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.
1
48
49
50
96