965 talált cikk az értékcsökkenési leírás kifejezésre

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja értelmében a kis- és középvállalkozás a korábban használatba nem vett műszaki berendezés, gép közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházás értékével csökkentheti az adóalapját. Ezzel akkor is élhet a mikrovállalkozás, ha azt a tárgyévben egy összegben értékcsökkenési leírásként számolta el? Hogyan kell elszámolni az egy összegben leírásra kerülő műszaki berendezés, gép beszerzését, illetve az értékcsökkenési leírását?

Kérdés: Társaságunk a villamosenergia-hálózat tulajdonosaként villamosenergia-elosztást folytat fő tevékenységként. A hálózathoz csatlakozni kívánó rendszerhasználó a 117/2007. (XII. 29.) GKM rendeletben meghatározott csatlakozási díj ellenében létesíthet új fogyasztási helyet. A rendszerhasználóval a közcélú hálózat és/vagy a csatlakozóvezeték megtervezésére és kiépítésére szerződést kötünk. Ezt követően készül el a kivitelezési terv. A terv alapján díjbekérő megküldésével a kivitelezést megelőzően kérjük megfizetni a csatlakozási díjat. A műszaki kivitelezés a díj befizetését követően kezdődik meg. A GKM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint: "A csatlakozási díj megfizetésével a rendszerhasználó a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére az adott csatlakozási ponton jogot szerez." Társaságunk e rendelkezésre alapozva a jogosultság megszerzését tekinti teljesítésnek, és nem a csatlakozás műszaki teljesítését. Így a csatlakozási díj jóváírásával megegyező teljesítési dátummal állítjuk ki a számlát, a megfizetett csatlakozási díjat pedig rendkívüli bevételként számoljuk el. A kivitelezés megvalósulásakor megtörténik a műszaki átadás/átvétel, ennek során felmérik a pontos vezetékhosszt, a különbözettel a rendszerhasználóval el kell számolni: ha a rendszerhasználó kevesebbet fizetett, mint a GKM rendelet szerint a ténylegesen elkészült vezetékhossz alapján fizetnie kellett volna, a különbözetet befizeti, ha kevesebbet, a különbözetet visszatérítjük. Pótlólagos befizetés esetén újabb számlát bocsássunk ki, vagy az eredeti számlát helyesbítsük? Ha a csatlakozási díjból visszajár, az eredeti számlát helyesbítjük, de mi legyen a teljesítési időpont?

Kérdés: A térségi integrált szakképző központ (TISZK) fejlesztése céljából kapott TÁMOP támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatos a kérdésünk. A támogatási szerződés szerint a projekt akkor valósul meg, ha a TISZK bizonyos képzési létszámot megvalósít az elkövetkező 3 évben, illetve kötelezettséget vállal a TISZK képzési rendszerének 5 éves működésére. A támogatás 5 százaléka tárgyi eszköz beszerzésére, a többi a "projekt megvalósítási költségeire" fordítható. A pályázati kiírás szerint nem beruházási célú a támogatás. Az így kapott támogatás fejlesztési vagy működési támogatás számviteli szempontból? A projekt költségei aktiválhatók-e alapítási-átszervezési költségként, vagy szellemi termékként, vagy költségként kell azokat elszámolni? Az előlegként folyósított támogatást kötelezettségként vagy egyéb bevételként kell elszámolni?

Kérdés: Egy társaság beolvadással átalakult 2009-ben. Az átalakulás során a vagyonmérlegben sem az eszközöknél, sem a forrásoknál átértékelés nem történt. Az átalakulás a Tao-tv. 4. §-ának 23/a. pontja értelmében nem kedvezményezett átalakulás. A társaság a beolvadást megelőző évben a korábban képzett fejlesztési tartalék terhére hajtott végre beruházást. A Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja, amennyiben az átalakulás nem kedvezményezett. A fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházás miatt a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 30 millió Ft, a számított nyilvántartási érték nulla Ft. Jól értelmezzük, hogy a beolvadás miatt vissza kell fizetni a korábban fejlesztési tartalék képzésével igénybe vett halasztott társasági adót?

Kérdés: Megnyertünk egy pályázatot, amelynek keretében 2009-ben cégünk elvégezte az ISO 14001:2004 környezetközpontú irányítási rendszer kialakítását és auditálását összesen 1650 E Ft értékben. Ez a rendszer – véleményünk szerint – a bevezetést követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan nem térül meg. Ezért nem került aktiválásra az alapítás-átszervezés értékeként, hanem igénybe vett szolgáltatás költségeként. Van, aki szerint aktiválni kellett volna. Kérem segítségüket a döntésben!

Kérdés: Egy olyan cég, amely kisvállalkozásnak minősül, és jogszabályban meghatározott elmaradott térségben működik, 100%-ban a fejlesztési tartaléka terhére gépberuházást hajtott végre 2009-ben. A Tao-tv. 1. számú mellékletének 14. pontja szerint 100%-nak megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet. Kérdés: A fent említett Tao-tv. szerinti értékcsökkenés lehetőségét korlátozza-e, hogy korábban a fejlesztési tartalék terhére történt a felhasználás? Sajnos a 3945-ös kérdés és válasz áttanulmányozása nem ad elegendő információt. Ebben nincs szó elmaradott térségről, ami a kérdésemben döntő fontossággal bír.

Kérdés: "A" társaság, mint védjegyjogosult, szerződés alapján a védjegyet egészében, határozott időre bérbe adja "B" társaságnak védjegyhasználati díj jogcímen. Az így számlázott díj – véleményünk szerint – áfaköteles. Minősíthetjük ezt közvetített szolgáltatásnak? Társasági adó szempontjából figyelembe kell-e vennünk, hogy az "A" és "B" társaságok 100 százalékos tulajdonú leányvállalatai ugyanazon anyavállalatnak?

Kérdés: Az ingyenes számítógép- és internethasználat biztosítása a munkavállalók részére 2010-ben is adómentes. Az Szja-tv. azonban nem rendelkezik arról, hogy a juttatás milyen esetben tekinthető adómentesnek. Adómentesnek tekinthető-e a juttatás, ha a munkáltató azzal a céllal szerez be számítógépeket, hogy azokat a munkavállalók ingyenes használatába adja? A számítógép-használat biztosítása megvalósul-e akkor is, ha az alapgéphez szükséges tartozékot adja csak használatba a munkáltató (monitor, nyomtató, operációs rendszerek)? A használatba adás céljából beszerzett számítógépeket, tartozékokat társaságunk tárgyi eszközként nyilvántartásba véve az eszközök után értékcsökkenést számol el. Ez a költség a Tao-tv. szerint elismert költségnek minősül? Amennyiben a számítógépek beszerzésekor a társaság nem vonta le az áfát, akkor a használatba adáskor sem kell az áfát felszámítania?

Kérdés: A magánszemély egy ingatlan megszerzését követően több évvel (3 éven túl) kiváltja a vállalkozói igazolványt ingatlan-bérbeadásra (nem adószámos magánszemélyként adja bérbe). A vállalkozási időszakban felmerülnek az ingatlannal kapcsolatos fenntartási (festés, tetőjavítás) és felújítási (kazáncsere, ablakcsere) költségek. A kérdés, hogyan tudja érvényesíteni ezeket a költségeket a bérbeadás vállalkozási bevételével szemben, ha az ingatlan nincs a vállalkozás eszközei között?

Kérdés: Bérelt ingatlanon vagyonvédelmi berendezés (riasztó), továbbá villamos hálózat kiépítése 105 000, illetve 250 000 forintért. Milyen értékcsökkenési leírás érvényesíthető? Hogyan kell elszámolni?