Üzleti vagy cégérték terven felüli leírása

Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?
Részlet a válaszából: […] A választ kezdjük az egyszerűbbel! A "B" leányvállalat10%-os üzletrészének megvásárlásakor üzleti vagy cégértéket nem lehet kimutatni!A "C" leányvállalat 51%-os üzletrészének megvásárlásakor avételár és az 51%-os befektetésre jutó saját tőke értéke közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az osztatlan közöstulajdon Ptk. szerinti értelmezéséből és az osztatlan közös tulajdonba tartozóeszközök elkülönítésének, elszámolásának számviteli előírásaiból a kérdésekreeltérő tartalmi válasz adódik. A Ptk. 137. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Zsaluzáshoz használt eszközök nyilvántartása és elszámolása

Kérdés: A társaság építőipari kivitelezéshez 3 millió Ft-ért vásárolt zsaluzáshoz fa- és fémelemeket. Darabonkénti egységáruk – a tárolóláda és paletta kivételével – 10 ezer Ft alatti. Helyes-e, ha a felhasználáskor azonnal költségként elszámoljuk? Az 50 ezer Ft alatti tárgyi eszközökre vonatkozó előírások szerint vagy anyagköltségként? Az év végén meglévőket készletre kell venni?
Részlet a válaszából: […] A zsaluzáshoz használt fa- és fémelemeket is az Szt. 23.§-ának (4) bekezdése szerint kell rendeltetésük és használatuk alapján abefektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolni. A zsaluzáshozhasznált fa- és fémelemek – általában – a vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

"Support" csomag elszámolása

Kérdés: Társaságunk új szerver vásárlásakor a hardveren és a rendszerszoftveren kívül megvásárolt egy ún. "Support" csomagot is. A csomag megvásárlásával a számítógépek szokásos 1 éves garanciaideje 3 évre meghosszabbodott, illetve a szervizelő cég köteles ebben a 3 éves időszakban a javítást munkanapokon 4 órán belül megkezdeni. Acsomag ára a számlában külön szerepel. Mi a "Support" csomag helyes számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A "Support" csomag megvásárlásával – a kérdés szerint – atársaság megszerezte azt a jogot, hogy a szervizelő cég 3 évig köteles aszámítógépek javítását 4 órán belül megkezdeni. Így a "Support" csomagellenértékét az immateriális javak között vagyoni értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás

Kérdés: Tárgyi adómentes és áfaköteles tevékenységet is végző társaság bérelt ingatlanon végez vásárolt anyaggal, saját munkaerővel felújítást. A felújítás aktiválása lehetséges-e a bérelt ingatlanon saját rezsis beruházásként, és erre vonatkozik-e a Tao-tv. 6%-os értékcsökkenési leírási kulcsa? Az áfabevallásban fel kell-e tüntetni saját vállalkozásban végzett beruházásként?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítása bérbe vett ingatlanon is elvégezhető a saját vállalkozásban végzett beruházásszabályainak megfelelően. Ezen felújítás tényleges költségeit (ideértve afelhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Jóteljesítési garancia

Kérdés: Építőipari szolgáltatás esetén a jóteljesítési garancia címén visszatartott összeg rendezése, ha a kivitelező helyesbítő számlával ad engedményt. Hogyan kell könyvelni és elszámolni a vevőnél és a kivitelezőnél? Az 1813. kérdésre adott válasz erre csak részben válaszolt. Áfavonzata lesz?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 89. számában az 1813. számú kérdésreadott válasz lényegében – a kérdéshez kapcsolódóan – arról szól, hogy akár arészszámlában, akár a végszámlában van jóteljesítési garancia címénvisszatartás, a visszatartás összegével nem csökkenthető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Vízadagoló berendezéssel természetbeni juttatás

Kérdés: A kft. bérel egy vízadagoló berendezést, 5 fokos hideg víz és 90-95 fokos forró víz (kávé, tea és instant italok) készítéséhez. A munkáltató ezt valamennyi munkavállalója (5 fő) részére biztosítja. A szállító leszámláz 1 hónapra 19 liter vizet, ballonbetéti díjat, műanyag poharat, összesen 8321 Ft+áfáért. Mi a helyes elszámolás, a bérleti díj egyéb szolgáltatás, a víz természetbeni juttatás vagy adóköteles jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett vízjuttatás természetbeni juttatásnakminősül, és az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adóköteles.A hivatkozott 69. § (1) bekezdésének b) pontja szerint kifizető általegyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Egyéni vállalkozásban nem használt személygépkocsi

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2001-2002. években megfizeti a cégautóadót. 2002-ben vásárol egy tehergépjárművet, ezért a továbbiakban nem használja a személygépkocsit a vállalkozásában. Mi a teendő abban az esetben, ha nem adja el a személygépkocsit, illetve ha 2004-ben értékesítésre kerül az autó? Az szja- és áfafizetési kötelezettség hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozásban, majd a későbbiekben magánszemélykénthasznált személygépkocsi összefüggésben akkor van teendő, ha az értékesítésrekerül. A személygépkocsi értékesítésekor kapott összeg nem a vállalkozásbevétele.A magánszemélynek az ingó vagyontárgy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Mezőgazdasági támogatás az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető mezőgazdasági vállalkozó vagyok, 2004-től egyes támogatásokat nem eredményt képező bevételként kell elszámolnom. Igaz-e az, hogy a támogatás megkapásával egy időben a költségeimet ugyanekkora összeggel csökkentenem kell, vagyis sztornóznom kell ugyanekkora összeggel a tevékenységem érdekében felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] A támogatások alapvetően különbözőek attól függően, hogy aztutólagosan vagy előzetesen folyósítják (ezen belül visszafizetési kötelezettségkapcsolódik-e az utóbbihoz).Mindkét esetre vonatkozóan közös a szabályozás lényege, hogya támogatás cél szerinti felhasználása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Államháztartási támogatásból megvalósított beruházás

Kérdés: A kft. adóalapot nem képező államháztartási támogatásból valósít meg egy beruházást. A támogatásból finanszírozott rész után az áfát nem kérjük vissza. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos elszámolásokat elvégezni? Lehet-e az elhatárolt támogatás megszüntetésekor, feloldásakor a társaságiadó-alapot csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] A megkapott államháztartási támogatást a pénzmozgássalegyidejűleg rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 384 – K 9894), majd azthalasztott bevételként időbelileg el kell határolni (T 9894 – K 4832).Az adóalapot nem képező államháztartási támogatás esetén azÁfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.
1
72
73
74
96