Lefoglalt lízingelt eszközök elszámolása

Kérdés: Társaságunk 2003. 02. 10-én nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött "A" lízingcéggel faipari gépekre. A futamidő (60 hónap) végén társaságunkat elővásárlási jog illeti meg. A lízingelt gépeket társaságunk aktiválta, a szerződésnek megfelelő összeget kötelezettségként előírta. A havonta érkező lízingdíjas számlák összegével a kötelezettséget csökkentettük, az áfát visszaigényeltük. 2005. 02. 11-én a "B" lízingcég értesítette társaságunkat, hogy a lízingelt faipari gépek az ő tulajdonát képezik, a gépek jogosulatlan használatát szüntessük meg. Ennek hatására 2005. 03. 18-án az "A" céggel kötött lízingszerződést felmondtuk. A rendőrség a gépeket 2005. 08. 29-én lefoglalta. "A" lízingcég szerint ő a tulajdonos, és az esedékes lízingdíjat rendszeresen inkasszózza. Mi a számláit visszaküldjük, az áfát nem igényeltük vissza, ezzel is jelezve, hogy a teljesítést nem ismerjük el. Az inkasszálási lehetőséget a lízingszerződés értelmében nem tudjuk megakadályozni. Jelenleg peres eljárás folyik az "A" és a "B" lízingcég között a tulajdonjog, társaságunk és az "A" lízingcég között a lízingszerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. A lízingelt gépek a tulajdonjog tisztázatlansága és a használat megakadályozása miatt a könyvekben tárgyi eszközként nem maradhatnak. A kötelezettségek között szereplő lízingdíjtartozásunkat a visszaküldött, el nem ismert számlák összegével csökkentettük, az inkasszózott lízingdíjakat követelésként mutatjuk ki. Miként szerepeltessük könyveinkben a lízingelt eszközöket, az "A" lízingcég felé fennálló lízingtartozást, illetve az általunk el nem ismert, de kifizetett lízingdíjakat?
Részlet a válaszából: […] Szokatlan témát vet fel a kérdés. Ezért és a válaszegyértelműsége érdekében a kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük.Számviteli, adózási szempontokból helyesen jártak el, amikora lízingelt faipari gépeket a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválták,és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.
Kapcsolódó címke:

Telekvásárláshoz adott támogatás elhatárolása

Kérdés: Vállalkozásunk orvosi betéti társaság, amelyik az OEP-től szerződés alapján ingatlantámogatást kap hitelből vásárolt orvosi rendelő ellenértékének törlesztésére. Az időbelileg elhatárolt támogatás összegéből a telekre jutó részt hogyan kell visszaírni, mivel a telekre nem lehet értékcsökkenési leírást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A telek bekerülési értékére jutó, időbelileg elhatárolttámogatást (támogatási részt) mindaddig nem lehet a rendkívüli bevételek közévisszavezetni, amíg a telek értékesítésre nem kerül, illetve a telekkelkapcsolatosan az Szt. 53. §-a alapján terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.
Kapcsolódó címkék:  

Társaságiadóalap-módosítás

Kérdés: 2003-ban raktárépület és a hozzá tartozó telek megvásárlására előszerződést kötöttünk, melynek alapján előlegeket fizettünk. A végleges adásvételi szerződés várhatóan 2006-ban jön létre. A teljes vételár nettó 100 millió Ft, melynek 30%-a a földterület. A beruházás megvalósításához egy cégtől visszafizetési kötelezettség nélkül 7 millió Ft-ot kaptunk. (Egyelőre elhatárolva) 2005-ben az épületen belül saját pénzeszközből átalakítást hajtottunk végre 10 millió Ft értékben (irodák, szociális helyiségek lettek kialakítva). Aktiválás még nem történt. Kérdés az, hogy a lekötött tartalék felszabadítható-e a 2005. évben megvalósított átalakítás miatt? A társaságiadó-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján elszámolhatjuk-e az adóévi felújítás értékét csökkentő tételként? Aktiválás után hogyan kell elszámolni a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenést, befolyásolja-e az elszámolást a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott összeg?
Részlet a válaszából: […] Hosszú a kérdés, mégsem elég ahhoz, hogy arra egyértelműválaszt lehessen adni. Az előszerződés még nem vásárlás. Végleges adásvételiszerződés hiányában az ingatlan nem szerepelhet a kérdező könyveiben. Ha nem azövé, akkor milyen alapon végez a társaság az épületen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.
Kapcsolódó címke:

Könyvtári könyvek minősítése

Kérdés: Az alapítvány tevékenysége könyvtári szolgáltatás, a lakosság részére könyvek kölcsönzése. Csak közhasznú tevékenységet végez, kettős könyvvitelt vezet. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a kölcsönzésre beszerzett könyveket azonnal anyagköltségként elszámolják? Azt az eredménykimutatásban szerepeltetik teljes összegében, és készletet nem mutatnak ki? Esetleg immateriális javak között kellene állományba venni, és azután értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy az Szt. tételes előírásaivalellentétes az a gyakorlat, mely szerint a beszerzett könyveket azonnal (abeszerzéskor) anyagköltségként számolják el.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöketrendeltetésük, használatuk alapján kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.
Kapcsolódó címkék:  

Később kapott támogatás elszámolása

Kérdés: A kft. 2005-ben gépet vásárolt pénzügyi lízing keretében, ehhez támogatást kért. A pályázati támogatási szerződést 2005-ben kötötték meg. A támogatás összege a beruházás 50%-a. A társaság a gép beszerzésekor az áfának az 50%-át igényelte vissza, a vissza nem igényelhető áfát a gép bekerülési értékében aktiválta, 2005. 08. 31-én. Ettől az időponttól értékcsökkenési leírást számolt el költségként. A támogatás negyedévente igényelhető a lízingcég bekérő levelei alapján. Az eddig benyújtott támogatási igényeket a minisztérium még nem folyósította. A támogatás elszámolása érinti-e a 2005. évet, ha annak pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik? 2006-ban menynyi rendkívüli eredményt kell elszámolni? Helyesen járt-e el a társaság, amikor a beérkező számlákból csak a támogatással arányos áfát nem igényelte vissza?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert abban részben benne van aválasz is.Az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján afejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatástcsak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg (T 384 – K 9894) lehet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
Kapcsolódó címke:

Minőségbiztosítási rendszer elszámolása

Kérdés: Az ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos díjat átszervezésként aktiválta a társaság. Az ISO bevezetésével kapcsolatos szerződést a társaság 2004-ben kötötte, amelyre 2005-ben támogatást kapott. A kapott támogatás áfaarányosítás alá tartozik-e? Az alapítás-átszervezés öt évre elszámolt értékcsökkenésével arányban kell-e a kapott támogatás elhatárolását elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből egyértelműen nem derül ki, a minőségbiztosításirendszer bevezetésével kapcsolatos költségeket alapítás-átszervezésköltségeként 2004-ben vagy 2005-ben aktiválták. Ha már 2004-ben aktivált a társaság (annak ismeretében, hogy2005-ben támogatást fog kapni),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
Kapcsolódó címkék:  

Ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon

Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerint beruházása meglévő tárgyi eszköz rendeltetésének megváltoztatását, átalakításáteredményező tevékenység, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyébtevékenységekkel (például a tervezéssel) együtt. Így a meglévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.
Kapcsolódó címke:

Közös tulajdonú ingatlan üzemeltetése

Kérdés: Több társas vállalkozás közös tulajdonában van az osztatlan közös tulajdonú ingatlan. A tulajdoni hányadok a tulajdonosok könyveiben szerepelnek, ők számolják el a tulajdoni hányaduknak megfelelő értékcsökkenési leírást. Az egyik tulajdonos a többi tulajdonossal kötött üzemeltetési szerződés alapján végzi az ingatlan kezelését, üzemeltetését (bérbeadás, karbantartás, közüzemi díjak), kiszámlázza a bérleti díjakat, viseli elsődlegesen az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket. Megvalósul-e ez esetben a közös üzemeltetés, és ennek megfelelően történhet az eredményátadás? Vagy a tulajdonosok az üzemeltető felé bérleti díjat számláznak, az üzemeltető pedig a költségeket számlázza a tulajdoni hányadok arányában?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. nem tartalmaz értelmező rendelkezést a közösüzemeltetésre, a közös tevékenységre vonatkozóan.A közös üzemeltetés jellemzője az, hogy az adott ingatlan(épület) rendszeres használatát az üzemeltető a közös üzemeltetésben résztvevők részére biztosítja, a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címke:

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: A Számviteli Levelek 85. számában, az 1747. kérdésre adott válaszban a példa levezetésében – úgy tűnik – számítási hiba van. A példában 17 millióval magasabb a felértékelés utáni bruttó érték, és csak 10 millióval nagyobb összeg után kell adózni?
Részlet a válaszából: […] Igaza van a kérdést feltevőnek. A számviteli elszámolásokbanmás mértékű a terv szerinti értékcsökkenési leírás, mint a Tao-tv. szerinti, ésnem a bruttó értékek közötti különbözet lesz az adóalapot növelő tétel, hanem afelértékelés utáni bruttó és az átalakulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címke:

Felújítási hányad számvitele, adózása

Kérdés: A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a szövetkezeti közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására befizetett összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, és a még fel nem használt összegeket halasztott bevételként kell kimutatni. Mit kell érteni itt felhasználáson? Ha a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanrészt a lakásszövetkezet nem vette állományba, akkor a felújítás értékét mire kell aktiválni? A felújítást mikor kell a tagoknak áfával számlázni?
Részlet a válaszából: […] A közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására aszövetkezeti tagok által befizetett összeget a lakásszövetkezet véglegesenátvett pénzeszközként könyveli, a kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezet arendkívüli bevételekkel szemben, amelyet halasztott bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.
1
72
73
74
98