Követelésre elszámolt értékvesztés visszaírása

Kérdés: Lehetséges-e értékvesztés-visszaírás, ha a követelés behajthatatlanná válik? Ha nem lehet visszaírni az értékvesztést, az hogyan tűnik el a könyvekből? Jó-e az a gyakorlat, ha a behajthatatlanná válás miatti leírás előtt, a követelés értékéig visszaírjuk az értékvesztést, és majd a teljes összeget számoljuk el behajthatatlan követelésként?
Részlet a válaszából: […] ...behajthatatlanság ténye az értékvesztés visszaírására nem jogalap. Értékvesztés elszámolására az eszközök mérleg-fordulónapi értékelésekor kerülhet sor a vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján a fennálló és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Készletnyilvántartás hiányában a selejtezés elszámolása

Kérdés: Cégünk éves beszámoló készítésére kötelezett. Készletvezetési kötelezettségünk nincs. Milyen módon kell a selejtezés értékét meghatározni az év közben beszerzett és megsemmisült készletekre vonatkozóan? Úgy gondolom, mivel nincs nyilvántartási kötelezettségünk, a selejtezett készlet bekerülési (beszerzési) értéke a költségek között számolandó el.
Részlet a válaszából: […] ...visszaírt összegével növelt bekerülési értéket.Az Szt. 56. §-a meghatározza, hogy a készleteknél mikor kell értékvesztést (leértékelést, selejtezést) elszámolni. Ezen hivatkozott előírások függetlenek attól, hogy a társaság vezet-e vagy nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...§-a alapján az átalakuláshoz kapcsolódóan átértékelheti eszközeit, kötelezettségeit, a vagyonértéket megállapíthatja az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével is. Amennyiben az adott esetben a beolvadó kft. él ezzel a lehetőséggel, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...értékelni kell, akkor az értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt devizakövetelések mérleg-fordulónapi értékeléséből adódó különbözetet az összevontan mutatkozó árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség keretében kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.
Kapcsolódó címkék:  

Leltárkészítési kötelezettség

Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...különböző követelmények fogalmazhatók meg, mint a teljesség, a valódiság, a világosság, az áttekinthetőség, az egyedi (a tételes) értékelés, az ellenőrizhetőség elve.A mérleget alátámasztó leltár elkészíthető: a folyamatosan és naprakészen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.
Kapcsolódó címkék:  

Elengedett kötelezettség elszámolása

Kérdés: Társaságunk külföldi tulajdonos társasága 2000-ben jelentős összegű hitelt nyújtott üzletrészvásárlásra. Az üzletrészt társaságunk megvásárolta. A külföldi tulajdonos a kft.-ből 2001-ben kilépett, az általa nyújtott hitel miatti követelése nagy részéről lemondott a kft. javára. A hitelt az eredeti szerződés szerint 2003-tól kellett volna 5 éven keresztül törleszteni. Az elengedett hiteltartozást időbelileg elhatároltuk, a 2003-ra jutó törlesztőrészt viszont 2003-ban rendkívüli bevételként számoljuk el. Helyes-e a könyvelésünk? Az elengedett kötelezettség 2003-ra jutó összege csökkenti-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...ha – az adott esetben – az üzletrészt (vagy annak valamely részét) értékesítik, vagy ha az üzletrész mérleg-fordulónapi értékelésekor értékvesztést kell elszámolni, az értékesített üzletrész – elengedett hiteltartozással arányos –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.
Kapcsolódó címke:

Osztalékelőleg adója 2003-ban

Kérdés: A kkt. osztalékelőleget szeretne felvenni 2003-ban. Az osztalékelőleg számításánál kalkulálhatunk-e úgy, hogy a várható saját tőke 30 százalékát meg nem haladó részt csak 20 százalékos adó terheli, vagy az osztalékelőleg felvételénél a régi szabályt kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...a más jogszabályokban előírt egyéb feltételek teljesülése mellett is csak akkor fizethető ki, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke az osztalékelőleg kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.A Gt. a kkt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.
Kapcsolódó címke:

Osztalékelőleg fizetése (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany (kft., bt.) közbenső mérleg alapján fizethet-e osztalékelőleget? És ha igen, akkor kell-e abból a kifizetőnek az Szja-tv. 66. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalék összegben adóelőleget levonnia?
Részlet a válaszából: […] ...összegében megállapított – adózott eredmény azonban csak akkor fizethető ki osztalékelőlegként, ha a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg kifizetése után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.
Kapcsolódó címkék:  

Egyházi jogi személyek beszámolókészítési kötelezettsége

Kérdés: A 218/2000. Korm. rendelet 14. §-ához kapcsolódóan: a vállalkozási tevékenységet nem végző egyházi jogi személyre csak az Szt. XI. fejezete vonatkozik? Megteheti-e az ilyen egyházi jogi személy, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet határoz meg, továbbá saját számviteli alapelveket, értelmező rendelkezéseket, fogalmakat, értékelési előírásokat, szabályokat alkalmazzon? Esetleg anyagnak minősítsen tárgyi eszközöket is?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe kell venni. Ebből azonban nem lehet arra következtetni, hogy a számviteli alapelveket, értelmező rendelkezéseket, fogalmakat, értékelési szabályokat a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi személy szabadon, az Szt.-ben leírttól eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Közraktárban elhelyezett termény könyvelése

Kérdés: Társaságunk a tavalyi év folyamán megtermelt kukoricáját közraktározta, így közraktári jegyhez jutott. A társaság a közraktári jegyeket fedezetként átadta a számára hitelt nyújtó bankoknak. A hitel futamideje 5-6 hónap, 2003 tavaszán lejár. Hogyan kell könyvelni a közraktárban elhelyezett terményt, a kapott közraktárjegyeket, és a közraktárjegyek fedezete (óvadéka) mellett kapott hitelt?
Részlet a válaszából: […] ...is.A közraktárban elhelyezett termények tehát a közraktárban elhelyező nyilvántartásában szerepelnek. Éppen ezért a mérlegfordulónapi értékelés során ezen készleteket is értékelni kell, és ha indokolt, értékvesztést is el kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  
1
66
67
68
78