Találati lista:
131. cikk / 154 Követelésre elszámolt értékvesztés visszaírása
Kérdés: Lehetséges-e értékvesztés-visszaírás, ha a követelés behajthatatlanná válik? Ha nem lehet visszaírni az értékvesztést, az hogyan tűnik el a könyvekből? Jó-e az a gyakorlat, ha a behajthatatlanná válás miatti leírás előtt, a követelés értékéig visszaírjuk az értékvesztést, és majd a teljes összeget számoljuk el behajthatatlan követelésként?
132. cikk / 154 Készletnyilvántartás hiányában a selejtezés elszámolása
Kérdés: Cégünk éves beszámoló készítésére kötelezett. Készletvezetési kötelezettségünk nincs. Milyen módon kell a selejtezés értékét meghatározni az év közben beszerzett és megsemmisült készletekre vonatkozóan? Úgy gondolom, mivel nincs nyilvántartási kötelezettségünk, a selejtezett készlet bekerülési (beszerzési) értéke a költségek között számolandó el.
133. cikk / 154 Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete
Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
134. cikk / 154 Könyvállomány nyilvántartása
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető magánfőiskola folyamatosan fejleszti könyvtárát, amelyhez állami támogatást is kap. A könyvállomány évente 1-2 ezer kötettel nő, ugyanakkor a rendszeres használat miatt belátható időn belül elhasználódik. Az egyedi mennyiségi és értékbeni nyilvántartás megoldhatatlan feladat. Kérdéseink: a könyvbeszerzést hol kell nyilvántartani? Milyen módszerrel vagy technikával oldható meg az állomány értékének csökkentése? Elfogadható-e a csoportos nyilvántartás? Évenként a meglévő állományra 10 százalék értékvesztés elszámolása helyes-e?
135. cikk / 154 Követelések értékvesztése visszaírásának időpontja
Kérdés: Elfogadható-e a követelések értékvesztése visszaírásánál az a módszer, ha a társaság a 2002. év zárásakor a 2001. év végén elszámolt értékvesztés teljes összegét visszaírja az egyéb bevételekkel szemben, majd a mérleg-fordulónapi értékelés keretében szükségesnek ítélt értékvesztés összegét pedig egyéb ráfordításként elszámolja? Hogyan kell eljárni, ha az a követelés, amelynél értékvesztést számoltak el, behajthatatlanná válik, vagy a követelésből egy kisebb rész ugyan már befolyt, de a további rész befolyása bizonytalan?
136. cikk / 154 Éves szintre számított átlagár használata
Kérdés: Szövetkezetünk olyan számítógépes készletnyilvántartó programot alkalmaz, amely a benzinkútnál vásárolt üzemanyag-zárókészlet értékéhez a beszerzési átlagárat az évi összes beszerzési érték és az évi összes beszerzett mennyiség hányadosaként számolja ki. Erőteljes árcsökkenés miatt a program által – az előbbiek szerint – kiszámított átlagár mintegy 15 százalékkal magasabb volt, mint az év végi tényleges beszerzési ár. Az adott készletet milyen értéken szerepeltessük a mérlegben?
137. cikk / 154 Elfekvő készlet minősítése
Kérdés: Elfekvő készletre meddig köteles a társaság értékvesztést elszámolni, illetve köteles-e elszámolni, vagy egyből selejtezhető?
138. cikk / 154 Befektetési jegyek nyilvántartása
Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?
139. cikk / 154 Tőkeemelés az eredménytartalék terhére
Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
140. cikk / 154 Nem létező kft. üzletrészeinek kivezetése
Kérdés: 1998-ban kft.-üzletrészt vásároltunk. Azóta a cég már nem működik, eltűnt. Hogyan lehet kivezetni a könyvekből, ha végelszámolás, felszámolás nem történt? Az ügy már két éve húzódik.
