Nem létező kft. üzletrészeinek kivezetése

Kérdés: 1998-ban kft.-üzletrészt vásároltunk. Azóta a cég már nem működik, eltűnt. Hogyan lehet kivezetni a könyvekből, ha végelszámolás, felszámolás nem történt? Az ügy már két éve húzódik.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 64. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést (az adott esetben a kft.-üzletrészt) a bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Térítés nélkül kapott üzletrész

Kérdés: Egy kft. ingyen kapott üzletrészt egy másik kft.-től. Hogyan könyvelendő? Ha rendkívüli bevételként elszámoljuk, levonható-e a társasági adó alapjából?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 49. §-ának (4) bekezdése szerint a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték (legfeljebb a forgalmi, a piaci érték). Az Szt. hivatkozott előírása...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: saját készletek értékvesztése

Kérdés: Hogyan könyveljük a saját termelésű készletek értékvesztését, ha költségeinket elsődlegesen a 6-7. számlaosztályokban könyveljük, és az eredménykimutatást forgalmiköltség-eljárással készítjük el?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 81. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint a saját termelésű készletek értékvesztését az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, míg a visszaírt értékvesztését az Szt. 77. §-ának (5) bekezdése szerint az egyéb bevételek között.A 6-7....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. május 9.
Kapcsolódó címkék:  

Készletek selejtezésének mértéke

Kérdés: Termelőüzem anyag-, illetve árukészletét (százalék vagy összeg megjelölésével) milyen mértékben selejtezheti saját hatáskörben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az anyag-, illetve az árukészlet selejtezésének mértékére sem központilag, sem saját hatáskörben nem lehet mértékeket előírni.Az új Szt. 56. §-a meghatározza, hogy a vásárolt, illetve a saját termelésű készleteknél mikor kell értékvesztést elszámolni, mikor kell a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

2000-ben képzett céltartalék elszámolása

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha a 2000. évben a várható veszteségekre képzett céltartalékot 2001-ben nyitás után korrekciós tételként könyveljük a követelésekkel szemben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új Szt. 177. §-ának (8) bekezdése szerint: a követelések miatt a várható veszteségek fedezetére képzett és 2000. december 31-én a mérlegben ilyen címen kimutatott céltartalékot legkésőbb a törvény hatálybalépését követő üzleti év mérlegfordulónapjáig meg kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésnek a tulajdonos könyveiben való megjelentetésével, kimutatásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 18. számában a 342. kérdésre adott válaszban. Hangsúlyoztuk, a kérdésre nem csak egy válasz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Az elszámolt értékvesztés kimutatása

Kérdés: Saját termelésű és vásárolt készletek értékvesztése esetén miért helytelen az egyedi cikkszámon történő elszámolás? Miért kell, miért tartják indokoltnak számlacsoportonként elkülönítetten kimutatni az elszámolt értékvesztést és annak visszaírását?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új Szt. 56. §-a szabályozza a készletek értékvesztése elszámolásának kötelezettségét. Az (1)–(2) bekezdés előírásai szerint az egyedi készletelem értékét kell az értékvesztés elszámolásával csökkenteni [ez egyébként következik az új Szt. 16. §-a (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. október 25.
Kapcsolódó címkék:    

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új Szt. 47. §-ának (1)–(2), (4) és (9) bekezdése, 49. §-ának (3)–(4) és (6)–(7) bekezdése, illetve 50. §-ának (1)–(2) bekezdése választ ad arra, hogy mi a részesedés bekerülési értéke vásárláskor, alapításkor, külső tőke bevonásával...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi tanulmányterv áfája és elszámolása

Kérdés: Belföldi cég külföldi cégtől épületkomplexumra tanulmánytervet rendel meg, amelyet egy önkormányzatnak ad el. Milyen áfafizetési kötelezettség terheli? Hogyan kell elszámolni? Mi a számviteli elszámolás akkor, ha az önkormányzat mégsem veszi meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tanulmányterv áfájaTekintettel arra, hogy az épületkomplexumra vonatkozó terv a szóban forgó ingatlanhoz tapad, az Áfa-tv. 15. §-ának (2) bekezdése alapján a tanulmányterv elkészítésével kapcsolatos szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a kérdéses ingatlan fekvése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. a selejtezésre vonatkozóan nem tartalmaz fogalmat, értelmező rendelkezést. Valójában selejtezésről akkor beszélhetünk, amikor az eszköz eredeti rendeltetésének már nem felel meg, és ezért az adott eszközt az állományból ki kell vezetni.Az új Szt. 23. §-ának (4)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
14
15
16