154 talált cikk az értékvesztés elszámolása kifejezésre

Kérdés: A társaság számviteli politikájában az szerepel, ha más információ nem áll rendelkezésre, csak a fizetési késedelem, akkor 25% értékvesztést kell elszámolni a 60 napon túli lejárt vevői követelésekre, 50%-ot a 90 napon túli lejártakra stb. Mihez képest kell számolni a 60 és 90 napot: a mérleg fordulónapjához vagy a mérlegkészítés időpontjához? A 2012. 12. 15-i fizetési határidejű követelés után kell-e értékvesztést elszámolni, ha a mérlegkészítés időpontja 2012. 02. 28.? A mérlegfordulónapig 15 nap, a mérlegkészítés időpontjáig 74 nap telt el.

Kérdés: Át kell-e értékelni a devizában fennálló időbeli elhatárolásokat, illetve a követelésekre elszámolt értékvesztést is? A hírlap-előfizetésről beérkező számla 120 euró, és 2011. 10.-2012. 09. időszakra szól. A 90 euró összeget milyen árfolyamon kell az aktív időbeli elhatárolások között könyvelni? Az euróban lekötött bankbetét 2011-re járó kamata 80 euró. Ezt milyen árfolyamon határoljuk el? A 100 eurós vevőkövetelésre elszámolt értékvesztés 30%, azaz 30 euró. Ezt milyen árfolyamon számoljuk el? Ha ez már az előző évben is szerepelt a könyvekben, akkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?

Kérdés: A zrt.-ből átalakulás során kivált két kft. A zrt. két tulajdonosának a részesedése azonos a kiválás előtti zrt.-ben, a kiválással létrejött két kft.-ben és a változatlan formában tovább működő zrt.-ben. Az átalakulás tőkeemeléssel valósult meg. Az átalakuló zrt. jegyzett tőkéje 65 000 E Ft volt, könyv szerinti eredménytartaléka -16 000 E Ft, az átalakulás során a tulajdonosok 1200 E Ft-ot fizettek be tőkeemelésre. Az átalakulással a két kft. jegyzett tőkéje és saját tőkéje egyaránt 600-600 E Ft, a tovább működő zrt. jegyzett tőkéje és eredménytartaléka nem változott. Az 55%-os tulajdonosnál az átalakuló zrt.-ben való részesedés könyv szerinti értéke a tőkeemelés előtt 91 529 E Ft, 600 E Ft-ot fizetett tőkeemelésre. Hogyan kell könyvelni a tulajdonosnál az átalakulást a cégbírósági bejegyzés után? Van-e a tulajdonosnak megszűnt részesedése?

Kérdés: Ügyfelünk az 1990-es években Romániában leányvállalatot alapított, majd többször is tőkét emelt. A tőkebefizetések euróban és USD-ben történtek. A román cégbíróság a leányvállalat jegyzett tőkéjét román lejben közli, a leányvállalat a könyveit is román lejben vezeti. Előző években mérleg-fordulónapi értékelés nem történt, az árfolyam-különbözet nem volt jelentős. Értékvesztés elszámolása 2011-ben nem indokolt, mivel a leányvállalat saját tőkéje jelentősen meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét. A társaság a román cégbíróság által közölt jegyzett tőke lejértékét számolta át forintra, és hasonlította össze a magyar könyvekben lévő részesedés értékével. Az értékelés alapján nagy összegű leértékelést kellett elvégezni. Helyesen jár-e el a társaság, vagy a részesedést az utolsó közzétett beszámoló saját tőke lejértékéhez kellett volna hasonlítani?

Kérdés: A társaság devizabetéttel és devizaköveteléssel rendelkezik. Az év végi átértékelés következtében nem realizált árfolyamnyereséget kell elszámolnia. A mérlegkészítés időszakában, a forint erősödése miatt a decemberi árfolyamnyereség jelentős arányban nem tud realizálódni. Van-e lehetősége a társaságnak – például céltartalékolással, értékvesztéssel – ezt ellensúlyozni?

Kérdés: A 2008-ban keletkezett vevői követelésünket a felszámoló behajthatatlannak minősítette. A dokumentumot kézhez kaptuk. 2011-ben a rendkívüli ráfordításokkal szemben vezetjük ki? A korábban befizetett áfa visszaigényelhető? Érinti a társaságiadó-alapot?

Kérdés: Növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági szövetkezetnél az aratást követően a tarlóhántás már következő évi költség, mint mezei leltár. Az őszi vetésű növényekre technológia szerint fordított kiadás is következő évi költség, mint befejezetlen termelés (műtrágyázás, gyomirtás, vetés). A 2011 őszén elvetett őszi káposztarepce – csapadék hiánya miatt – nagyon ritkán kelt ki. A szakemberek az egész állomány kitárcsázása mellett döntöttek. 2011. év terhére leírható-e a repcére fordított eddig felmerült összes költség, valamint a kitárcsázás költsége, és hogyan? Kérném a kontírozási tételeket is feltüntetni! A bizonytalanságot az okozza, hogy a tarlóhántás és a műtrágya költsége normál esetben a repce önköltségének része, de ha nem őszi, hanem tavaszi vetésű növény kerül adott táblába, ezek a költségek akkor is felmerülnek, mint a következő év érdekében végzett munka (mezei leltár). A kivezetés módjában is eltérő vélemények alakultak ki.

Kérdés: A kft. 2010. 12. 31-én fennálló kölcsönkövetelése 41,2 millió forint, a felszámított kamatkövetelés 11,8 millió Ft. A kölcsönkövetelés teljes összegét 2009-ben értékvesztésként elszámoltuk. A kamatkövetelést 2009-ben és 2010-ben egyéb bevételként, majd teljes összegben értékvesztésként mutattuk ki. Az így elszámolt értékvesztés összegével a társaságiadó-alapot növeltük. 2010-től az értékvesztésként elszámolt összeg 20%-ával a társasági adó alapját csökkentettük. A kft.-nek 2011-ben szándékában áll elengedni a már teljes összegben értékvesztésként elszámolt kölcsön- és kamatkövetelését. A behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedése miatt a ráfordításként elszámolt hitelezési veszteség – esetünkben – nem növeli a társasági adó alapját. A problémát az okozza, hogy a 2011-ben elengedett követelést ráfordításként kellene elszámolni, de már 2009-ben a kölcsön és a kamat miatti követelésnél az értékvesztést is ráfordításként számoltuk el. A kérdező az így felvetett probléma feloldására különböző megoldásokat vet fel, és kérdezi, hogy helyes-e az álláspontja?

Kérdés: Egyik ügyfelünk új gépjárművek forgalmazásával és szervizelésével foglalkozik. 2010. december 31-én készleten lévő személygépkocsik közül 2 db-ot 2008. 04. hónapban vásároltak. Ezek a járművek teljesen újak, nulla kilométeresek. Mégis értékvesztesnek lehet nyilvántartani, mert senki nem akarta megvásárolni 2010-ben, de eddig 2011-ben sem. Az ügyfelek az idén gyártott járművek iránt érdeklődnek, nem foglalkoznak a 2008. évben gyártottakkal. Elszámolhat-e az autókereskedő a 2008. évben vásárolt járművek után értékvesztést? Akkor is, ha időközben ezeknek a típusoknak a beszerzési ára az egyiknél nőtt, a másiknál csökkent?

Kérdés: Korcsolyakölcsönzőnél hogyan kell elszámolni az értékvesztést? Az értékvesztést úgy határozták meg, hogy az 1. évben 30%, a 2. évben 30% és a 3. évben 40%. Hogyan történik ennek a helyes elszámolása és nyilvántartása?