154 talált cikk az értékvesztés elszámolása kifejezésre

Kérdés: Integrált könyvelőszoftverrel könyvelünk. A számlázóprogramból integrálódnak a főkönyvbe az értékesítésről készült számlák. A negatív előjelű tételek a főkönyvi kartonra nem a hagyományos könyvelést követve, a Követel oldalra kerülnek pozitív összegben, hanem a Tartozik oldalra negatív összegben. Elfogadható-e ez a megoldás? Sérti-e ez a gyakorlat a törvényt?

Kérdés: Cégünk részesedést vásárolt egy befektető cégben, mely összeget ázsióval növelten kellett átutalnia. Ezt az ázsiót, ami után osztalék nem jár, hová kell könyvelni? Maradhat-e a bekerülési érték része? Csak az analitikában kell esetleg külön nyilvántartani?

Kérdés: Cégünk a készleteit 2013-ban és az azt megelőző években elszámolóáron tartotta nyilván. 2014-től azonban a súlyozott átlagáras nyilvántartásra térünk át, emiatt 2014-ben nyitás után lesznek rendező tételeink. Egyrészt meg kell szüntetni az árkülönbözeti számlákat az áruszámlákra történő átvezetéssel, másrészt ha átállnak az új nyilvántartásra, akkor a 2014. évi nyitó állományban az analitika és a főkönyv nem fog egyezni. Hová kell majd könyvelni az eltérést? A rég nem mozgó készletekkel mit lehet tenni?

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?

Kérdés: Társaságunk egyik leányvállalatában a befektetés összege az idei évben 5 millió forintról 50 millió forintra emelkedett. A leányvállalat 2009-től veszteségesen gazdálkodott. 2013-ban társaságunk rendezte a negatív saját tőkét azzal, hogy a leányvállalat finanszírozását biztosító tagi kölcsönt apportálta a jegyzett tőkébe. A végelszámolás várhatóan 2014-ben fejeződik be. Ha 2013-ban a befektetésre 99% értékvesztést számolunk el, kell-e növelni a társasági adó alapját? (A végelszámoló nyilatkozik, hogy a befektetés megtérülése 1% lesz!) Ha nem számolunk el értékvesztést 2013-ban, 2014-ben a végelszámolást követően kivezetjük befektetésünket, akkor már nem kell a társasági adó alapját módosítani?

Kérdés: A vagyongazdálkodási társaság az önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakásbérleményeket kezeli, bérbe adja, bérleti jogviszonyban áll a bérlőkkel. A bérlők négy év alatt több mint 170 millió Ft hátralékot halmoztak fel. A bérlők zöme magánszemély. A felhalmozódott követelésekre százalékos mértékben értékvesztést számoltunk el, amelynek a mértékeit – a könyvvizsgálóval egyeztetve – a számviteli politikában rögzítettük. A követelések jogi úton történő behajtása akár évekig (a bérlő haláláig) is eltarthat. Van-e arra lehetőség, hogy az éven túli tartozások esetében – a számviteli politikában rögzített – 100%-os értékvesztés elszámolásától eltérjünk?

Kérdés: A részesedést tulajdonló zrt. kb. 15 éve vásárolta részesedését, amelyet forintban fizetett ki. Időközben jegyzett tőkét is emelt, amelyet szintén forintban teljesített, így befektetését a kettő együttes összegében tartja nyilván. Eddig értékvesztést nem kellett elszámolni. A tulajdonolt társaság 2009-ben áttért az euróban történő könyvvezetésre. Úgy gondolom, ennek alapján nem tekinthető a részesedés devizás befektetésnek, és nem kötelező a mérleg-fordulónapi értékelés. Csak értékvesztést kell elszámolni, ha a saját tőke tartósan a jegyzett tőke alá csökken?

Kérdés: A pénzügyi szervezet pénzügyi tevékenységre vonatkozó engedélyét visszavonták, végelszámolásra került, ezért a mérlegét át kellett fordítani a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó mérlegre, a sajátos könyvelési tételek átkonvertálására. Korábban lehetősége volt arra, hogy az egy hónapnál régebben lejárt kamatokat csak a 0. számlaosztályban mutassa ki, mint függő kamatot. Úgy gondoljuk, hogy a korrigált végelszámolási nyitómérlegben ezen függő kamatokat a rendes követelések közé kell visszavezetni. Ez a bevételt növeli, adóvonzata van. Ha értékvesztést számolunk el, az is növeli az adóalapot. A korábbi elhatárolt veszteség viszont csak 50 százalékig csökkenti a 2012. évi adóalapot. Kötelező-e a fentiek szerinti nyitómérleg-korrekciókat elvégezni?

Kérdés: A magyar társaság egy nemzetközi vállalatcsoport tagja, a funkcionális pénzneme amerikai dollár. A magyar társaság egyedüli tulajdonosa egy unióbeli leányvállalatnak, amelynél a jegyzett tőke euróban meghatározott, beszámolója is euróban készül. A magyar társaságnál a pénzügyi befektetések értékét mindig dollárban határozták meg, mind az alapításkor, mind a többszöri tőkeemelés során. A könyvvizsgálat az értékvesztés-elszámolási kötelezettség keretében azt vizsgálta, hogy a leányvállalat dollárban meghatározott bekerülési értéke, illetve az euróban fennálló saját tőkéjének a fordulónapi árfolyamon átszámított értéke között van-e jelentős veszteség jellegű különbözet. Ha nem volt jelentős, a részesedést változatlan dollár bekerülési értéken engedte szerepeltetni, árfolyam-különbözetet nem számolt el. Helyes volt az eddigi elszámolási és értékelési gyakorlat?

Kérdés: A társaság 2011. év végén vásárolt és saját termelésű készleteire különböző mértékű indokolt értékvesztést számolt el. A kérdéses készletek egy részét 2012-ben sikerült értékesíteni. Hogyan történik a nyilvántartott értékvesztés kivezetése? (Ez az eset – szerintünk – nem felel meg az Szt. által megfogalmazott értékvesztés-visszaírás kritériumának.)