Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert az jól érzékelteti, hogy a számviteli elszámolás mikéntje és az adott ügylet jogi értelmezése érdemileg eltérhet egymástól, bár a végeredmény mindkét esetben az adósnál gyakorlatilag azonos, de érdemileg eltérő a hitelezőnél.Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Ültetvénytelepítés elszámolása

Kérdés: Ha egy szövetkezetben tagok társulnak, a földterület a saját tulajdonuk marad, és ezen ültetvényt (szőlőt) telepítenek, hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az ültetvények létesítésével, felszerelésével, ápolásával, a szükséges pótlásokkal kapcsolatos munkák bekerülési költségeit (ideértve a tervezés, a terület-előkészítés, a támberendezések létesítésének, előállításának költségeit is) a termőre fordulásig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozások követelés-kötelezettség beszámításai

Kérdés: A társaság leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai milyen feltételek esetén élhetnek a beszámítás, kompenzálás lehetőségével, ezen eseményeknek milyen adóvonzata van? Hogyan működik ez esetben a bruttó elszámolás elve? Milyen dokumentumok szolgálnak ezen ügyletek végrehajtásához?
Részlet a válaszából: […] A beszámítás jogi követelményeit a Ptk. 296-297. §-ai tartalmazzák. A Ptk. előírásainak megfelelő esetekben lehet a számviteli elszámolás során az egynemű és lejárt követelést a kötelezettség összegében beszámítani. Nincsen arra lehetőség, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Szövetkezeti üzletrészre jutó kötelezettség

Kérdés: Kérjük értelmezzék az 1992. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdését. A törvényben "az üzletrész névértékét a ráeső kötelezettségek értékének levonásával" szövegrészben mi minősül ráeső kötelezettségnek? Véleményünk az, hogy ezen a pótlólagos befizetési kötelezettség nem teljesítését, vagy a veszteséggel arányos üzletrésznévérték csökkentését kell érteni.
Részlet a válaszából: […] Az 1992. évi I. törvény 79. §-a (2) bekezdésének hivatkozott részét – sajnos – csak szó szerint, az általános tartalommal lehet értelmezni, mivel a törvény nem ad erre vonatkozóan eltérő értelmező rendelkezést.Az üzletrészek névértéke együttesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
Kapcsolódó címke:

Reklámeszköz vagy térítés nélküli átadás?

Kérdés: Cégünk helyesen jár-e el, ha a vendéglátóegységeknek reklámeszközöket (hamutartó, tálca, napernyő) ad át reklámozás céljából, és ezeket reklámköltségként számolja el?
Részlet a válaszából: […] A vendéglátóegységeknek átadott reklámeszközök számviteli elszámolásánál abból kell kiindulni, hogy az átadott eszközök bekerülési értéke anyagköltségként, vagy az eladott áruk beszerzési értékeként, vagy térítés nélküli átadásként számolható-e el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.
Kapcsolódó címke:

Közös érdekeltség eredménye

Kérdés: Értelmezhető-e az új Szt. előírásai szerint a közös érdekeltség átvett nyeresége? Lehet-e áfa-vonzata az így átvett összegnek?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolások jellemzően a Ptk.-ban szabályozott szerződéses kapcsolatokon alapulnak. A Ptk. ismeri a közös tulajdont, megadja a közös tulajdonnal kapcsolatos bevételek, ráfordítások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek egymásközötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

E-hitel törlesztése pénzeszközök átadásával

Kérdés: A kft. az MRP által felvett E-hitel törlesztésére pénzt ad át az MRP-nek. Hogyan kell az így átadott pénzeszközt a társaságnál elszámolni és a társasági adó alapjánál figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A társaság által az MRP részére átadott pénzeszköz végleges pénzeszközátadásnak minősül, és ennek megfelelően az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja szerint rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének nb) alpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:      

Tőketartalék emelése

Kérdés: Mikor és mi alapján történik a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalék-növelés könyvelése, mivel csak a jegyzett tőkét jegyzik a cégbíróságon?
Részlet a válaszából: […] A régi Szt. alapjánA feltett kérdésben a régi Szt. 26. §-ának (4) bekezdésére történik hivatkozás. A hivatkozott törvényhely arról szól, hogy"(4) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:a) a részvényeknek ... tőkeemeléskori ellenértéke és névértéke közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
Kapcsolódó címkék:    
1
6
7