533 talált cikk az étkezés kifejezésre

Kérdés: Ügyfelem 2019. január 1-től a kiva szerinti adózást választotta. A korábbi években és a 2019. évben is eredményesen működött, jelentős eredménytartaléka van. Amennyiben a 2019. évi eredményét jóváhagyja osztalékként, lehetséges-e, hogy azt ne a kiva szerint adózza, hanem mint a korábbi évek eredménytartalékából igénybe vett, Tao-tv. szerint adózott osztalékot? Tehát igénybe veheti-e osztalék kifizetésére a korábbi évek eredménytartalékát úgy, hogy a tárgyévi eredményt nem veszi ki a kiva szerinti adózással, hanem eredménytartalékba helyezi azt? Figyelembe vehető-e a keletkezés időrendisége, illetve a kedvezőbb adózás? Ezt a tárgyévi kivaelőleg-bevallásban hol lehet jelölni?

Kérdés: Egy nemrég alapított egyesület alapításakor az alapító tagok hozzájárulása által (ügyvédi költségek fedezetére) összegyűlt induló vagyonának könyveléséhez kérek segítséget. Az alapszabály nem rendelkezik alapítói vagyonról, ezért egyéb bevételként könyvelném, azonban van benne egy olyan, általánosabb érvényű passzus, ami elbizonytalanít, hogy nem kellene-e mégis jegyzett tőkére könyvelni. A passzus szerint az egyesület vagyona: 1. Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek. 2. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden a közös célt szolgáló felajánlás, hozzájárulás, illetve az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységéből származó bevétel az egyesület vagyonát képezi. Mi az Önök véleménye?

Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.

Kérdés: Kft.-ből kilépett tag az üzletrészét ingatlanban szeretné kivinni. Az ingatlan magántulajdonba vétele után kell-e illetményadót és jövedelemadót fizetni?

Kérdés: Alanyi áfamentes, de EU-s adószámmal rendelkező, fordítási és nyelvoktatási szolgáltatásokat nyújtó kft. esetén az Írországból érkező, a Google AD-, illetve Facebook-hirdetések után áfa felszámítása nélkül kiállított, kis összegű számlák a fordított áfa hatálya alá tartoznak? Amennyiben ezek a számlák kis összegűek (max. 30 000 Ft), akkor is kell utánuk áfát fizetni Magyarországon, vagy van valamilyen összeghatár, ameddig nem szükséges?

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?

Kérdés: Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?

Kérdés: Adott egy vállalkozás, amely szálláshely-szolgáltatást végez. A helyi fürdőt üzemeltető vállalkozástól belépőjegyeket vásárol, szerződés szerint. Az erről szóló bejövő számlák összegét a 815. főkönyvi számlán tartja nyilván. A vendégek részére kiállított számlákon megnevezésként szállás, étkezés szerepel, tehát a fürdőbelépők továbbértékesítése nem követhető nyomon ezek alapján. Hogyan kell eljárnia, hogy az iparűzési adó alapja csökkenthető legyen a közvetített szolgáltatások értékével a fentiekben leírtak szerinti esetben? Egyáltalán értelmezhető-e az ügylet szolgáltatásként?