Megfizetett regisztrációs adó könyvelése

Kérdés: Cégünk személygépkocsi-kereskedelemmel foglalkozik. Az EU-ból vásárol, megfizeti a regisztrációs adót, majd belföldön eladja, és továbbszámlázza a regisztrációs adót. Hogyan könyveljem a határozatot és a regisztrációs adó továbbszámlázását?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján a bekerülési (beszerzési) érték magában foglalja a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adó jellegű tételeket, így a regisztrációs adót is.Mivel a kérdező cég személygépkocsi-kereskedelemmel foglalkozik, nála a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. november 12.
Kapcsolódó címke:

Közjóléti létesítmények megvalósításához támogatás

Kérdés: Társaságunk az MVH-hoz az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához támogatási kérelmet nyújtott be. A támogatási kérelemnek helyt adó határozatban az indokolásban a 66/2013. (VII. 29.) VM rendelet rendelkezéseire utalnak. Ebben a rendeletben a számviteli elszámolás módja nem szerepel. Mivel normatív támogatásról van szó, támogatási szerződéssel nem rendelkezünk. A tőketartalék javára kell elszámolnunk, vagy fejlesztési tartalékként, tehát halasztott bevételként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és Vidékfejlesztési Operatív Program keretében kapott támogatásokat szabályozó 172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet 5/A. §-a;– az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló beruházásokhoz kapott fejlesztési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszerűsített éves beszámoló anyavállalatnál

Kérdés: Az Szt. 9. §-a (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő – eddig éves beszámolót készítő – konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett anyavállalatnak minősülő kft. készíthet-e a 2015. január 1-jével kezdődő üzleti évtől egyszerűsített éves beszámolót? Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdéséből ugyan az olvasható ki, hogy a konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett anyavállalat sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Ez azt eredményezi, hogy egy 3 millió forint mérlegfőösszegű, 500 ezer forint árbevétellel rendelkező mikrogazdálkodó társaság sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha egy másik társaságban 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedése van. Logikus az lenne, ha az Szt. 9. §-ának (3) bekezdésében megfogalmazott korlátozó rendelkezés csak a konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalatra vonatkozna.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg a törvényben külön meghatározott határértékeket.Magyarország az Európai Unió tagja, ezért a számviteli szabályozásban is érvényesülnie kell az uniós előírásoknak. Ismereteink szerint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Ökológiai célterület hasznosítása

Kérdés: Az 1307/2013/EU rendelet alapján a 15 ha feletti földterülettel rendelkező gazdálkodónak a területe 5 százalékát ökológiai célterületként kell fenntartania. Annak érdekében, hogy cégünk ezen előírásnak megfeleljen, a tárgyévre a területalapú támogatást megkapja, az ökológiai jellegű másodvetést választotta. Ez azt jelenti, hogy a fővetésű növény betakarítása után az összes szántóterület 5%-ának megfelelő területen előkészítettük a talajt a vetéshez, az előírásnak megfelelő vásárolt vetőmagot elvetettük. Ezen a területen zöldtrágya termelődik, amit majd bedolgozunk a talajba. Hogyan kell elszámolni a felsorolt munkaműveleteket és a vetőmag költségét, figyelembe véve az önköltségszámítás szabályait is? Elszámolható-e tárgyévi általános költségként, mivel a támogatás kifizetésének feltétele a felsorolt munkafolyamat, vagy a zöldtrágya értéke miatt szükség van a költségek több évre való elosztására? Ha igen, mennyi időre, milyen évenkénti arányban?
Részlet az állásfoglalásából: […] Tekintettel arra, hogy a zöldtrágya előállítása és annak a talajba való bedolgozása a talaj termelőképessége megőrzése, javítása érdekében történik, a legkevesebb káros anyagnak a talajba juttatásával, az általános költségek közötti elszámolás lehetőségét ki kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszhoz a kérdésben leírtakat az elszámoláshoz rendezni kell, és rögzíteni kell az elszámolás módját meghatározó feltételeket is.Az egyértelmű, hogy a kft. üdülőt bérel az alkalmazottak üdültetésére. Kérdés, hogy az alkalmazottak fizetnek-e az üdülő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Közvetített szolgáltatás pénztárgép esetén

Kérdés: Társaságunk bolti kiskereskedelemben (barkácsbolt) online pénztárgép használatára kötelezett. Új tevékenységi körként lapszabászati tevékenységet harmadik személy végez, szerződés szerint. Mi a helyes számviteli elszámolás, helyes bizonylatolás, ha a vevő nem kér számlát, a közvetítés ténye a kibocsátott számlából nem derül ki, a szolgáltatás ellenértékét csak a pénztárgépbe ütjük be?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy akkor nem lehet közvetített szolgáltatást elszámolni.A számviteli törvény nem ad arra lehetőséget, hogy a közvetített szolgáltatást másként értelmezzük akkor, ha az ellenértéket átutalással egyenlítik ki, vagy ha azt pénztárnál akár készpénzzel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Cégünk napidíjat fizet külföldi kiküldetés esetén a dolgozóknak. Ez – a belső szabályzatunk szerint – 30 euró vagy 38 USD naponta. A kiküldött – a hazaérkezés után – költségelszámolást készít, ami alapján utólag fizetjük a napidíjat forintban, az utazás dátumát megelőző hónap 15-i MNB-árfolyamon átszámítva. Továbbá fizetünk még ún. "inconvenience free"-t (kényelmetlenségi díjat), ha a külföldön végzett munka miatt fokozott stressz, illetve megterhelés érte a dolgozót. Ez – egyedi elbírálás alapján – 20-35 euró között van, amelyet szintén forintban fizetünk ki. Alkalmazhatjuk a napidíj árfolyamát? Vannak dolgozók, akik a külföldi munkavégzés után jutalomban részesülnek, egyedi elbírálás alapján. A jutalom euróban van meghatározva, és forintban van fizetve. Milyen árfolyamot alkalmazzunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fő kérdés az, hogy az euróban, USD-ben meghatározott külföldi napidíjat, kényelmetlenségi díjat, jutalmat, amelyet forintban, utólag fizetnek ki, milyen euró-, USD-árfolyam alkalmazásával kell forintra átszámítani. A válasznál abból kell kiindulni, hogy a dolgozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalékfizetés elszámolásának változása 2016-tól

Kérdés: A számviteli törvény 2016. évi módosítását olvasva azt tapasztaltam, hogy az eredménykimutatás előírt tagolásából kimaradtak az adózott eredmény utáni sorok. Ez azt jelenti, hogy jövőre, ha a társaság osztalékfizetésről dönt, akkor az eredménykimutatásban a jóváhagyott osztalékot nem kell kimutatni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...válasz előtt utalunk az EU számviteli irányelvének azon előírására, amely lehetőséget ad arra, hogy a fizetendő osztalék bemutatása– vagy annak az évnek a beszámolójában legyen, amely év eredményének felosztásáról döntöttek;– vagy annak a bemutatására...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 24.

Forintos követelés kiegyenlítése euróban

Kérdés: Belföldi vevőnk befogadta a forintos számlánkat, de annak összegét euróban utalta át a devizaszámlánkra. Kérem a segítségüket a kontírozás bemutatásával. (A 311. számlán tartjuk nyilván a követelésünket. Árfolyam-különbözet nem keletkezett, MNB-árfolyamot használunk. A devizaszámlát nem használtuk, nyitóegyenlege nulla volt.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a devizaszámlára kerülő devizát (eurót) a bekerülés (a jóváírás) napjára vonatkozó, a társaság által választott (az MNB által közzétett, hivatalos) devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:

Kkvberuházási adóalap-csökkentése

Kérdés: Középvállalkozású kft.-nk egyes tárgyi eszközökre 50-70%-os támogatást kapott. A fenti, a tárgyévben beszerzett új tárgyi eszközök saját részére (a támogatáson felüli részre) igénybe vehető-e az adóalap-csökkentés?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...támogatásnak minősül, és mind a kettő belefér a közösségi de minimis rendeletben előírt keretbe, amely három adóévben 200 ezer eurónak megfelelő forint, közúti áruszállítás esetén három adóévben 100 ezer euró. Ha a kapott támogatás nem de minimis, akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
32
33
34
…
81