779 talált cikk az EU kifejezésre

Kérdés: Egészségügyi termékek kereskedelmével foglalkozó cég az árut EU-s partnertől szerzi be. Belföldön csak kiskereskedőknek értékesít szerződés alapján. A szerződésben van mennyiséghez kapcsolódó, közvetlenül adott árengedmény és meghatározott mennyiséghez utólag adott árengedmény, általában negyedéves elszámolással, pénzügyi értesítő levél kiküldésével. A szerződés tartalmazza még az áru értékesítéséhez tartozó mérőeszköz térítésmentes átadását a kiskereskedőknek, amelyet a külföldi szállító helyesbítő számlával megtérít a kft.-nek. A térítésmentesen átadott mérőeszköz elszámolásának mi a helyes gyakorlata és milyen adóvonzata van? A mennyiséghez kötött árengedmény elszámolásának melyek a jogszabályi feltételei?

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)

Kérdés: Cégünk egy németországi cégtől bérel autókat hosszú távú bérleti szerződéssel, 36 hónapra. Az autókat Németországban helyezték üzembe, német rendszámmal közlekednek. Partnerünk áfa nélkül számláz, önadózással könyveljük a fizetendő és a levonható áfát. Cégautóadót fizetünk. Havonta könyveljük a bérleti díjat. Helyesen járunk el?

Kérdés: Egyéni vállalkozó ajándékboltot üzemeltet, amelyben bizományosi szerződés alapján újságot értékesít. Az újságértékesítésről elszámolás alapján a terjesztő számlát állít ki, amelyen feltünteti az időszak forgalmi adatait, a bizományosi díjat, amellyel csökkentett összeget kell a vállalkozónak fizetnie. Tájékoztatást kér az újságértékesítés helyes elszámolásáról. Az egyéni vállalkozónak az újságértékesítés napi forgalmát be kell-e ütnie a pénztárgépbe? A terjesztő számlája alapján a forgalmat kell könyvelni árubeszerzésként, vagy csak a jutalékkal csökkentett összeget?

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?

Kérdés: A Ptk. 2013. július 1. napjától hatályos elő­írása új rendelkezést vezetett be a gazdálkodó szervezetek késedelmes fizetése vonatkozásában, amelyet 2014. 01. 01-től tovább pontosítottak. A gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt fizetni, ha fizetési kötelezettségüket határidőben nem teljesítik. Kérdéseink: a költségátalány számlázásának szabályai, a költségátalány számviteli elszámolása, a jogosult a késedelembe esést követően lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell azt elszámolni?

Kérdés: Az EU-ban fióktelepet létrehozó magyar anyavállalatnál hogyan kell kimutatni a jegyzett tőke címén átutalt összeget?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások közötti áruszállításból származó lejárt követelés és a késedelmesen kiegyenlített számlák összege után kell-e kamatot számolni?

Kérdés: Az MVH-tól 2013. évben kaptunk eszközfejlesztési támogatást a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése alapján. Ennek értelmében az igénybe vett beruházási támogatás összegét a tőketartalékba kellett helyezni. Mi a teendő ezután?

Kérdés: De minimis támogatásoknál a társasági adó bevallásában – a 1329-es bevallás kitöltési útmutatója szerint – szerepeltetni kell az igénybe vett de minimis támogatást, az igénybevétel napjaként az adórendszeren kívüli támogatások esetében a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat keltét (a támogatás megítélését) kell figyelembe venni. Hogyan kell abban az esetben eljárni, ha a döntésről szóló okirat kelte 2013. november 20., a támogatott beruházás még nem kezdődött meg, az elszámolásra várhatóan 2014 szeptemberében kerül sor? Mi minősül igénybevétel napjának: a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat kelte (november 20.), vagy majd az elszámolást követően kiadott támogatási dokumentum a konkrétan elfogadott, megítélt és kiutalandó összegről?