Adóalap külföldi telephely esetén

Kérdés: Egy magyar társaság 2018-ban Németországban fióktelepet nyitott, német adószámmal rendelkezik. A magyar könyvelésben a német fióktelep gazdasági eseményei elkülönítetten szerepelnek. Kérem, szíveskedjenek bemutatni, hogy pontosan hogyan kell számítani a magyar társasági adót (a magyar adókedvezmények igénybevételének esetleges korlátját a német adó miatt), hogyan kell kimutatni az 1929-es társaságiadó-bevallásban (5. sor/12 sor?), illetve hogyan kell könyvelni az alábbi adatok figyelembevétele mellett. Az összesen adatok a magyar és a német adatokat mutatják, a második oszlop csak a német adatokat.
Összesen – ebből német
bevétel 1200 500
költség 700 350
adózás előtti eredmény 500 150
adóalap-korrekció - 200 0
adóalap 300 150
számított adó 9%/30% 27 45
adókedvezmény 13 0
fizetendő adó 14 45
A német könyvelő a 2019-es bevallást 2020-ban fogja benyújtani, és az adó is 2020-ban lesz befizetve. A német adó magyar rendszerben való figyelembevételét befolyásolja-e annak bevallási vagy befizetési ideje? Mi a teendő, ha az adóbevallás és a -befizetés csak 2020 júliusában következik be? (A 2018-as év bevallása 2019 novemberében lett benyújtva.)
Részlet a válaszából: […] ...esetén – nincs jelentősége, az nem befolyásolja az adóalap levezetését és a magyar adót.A külföldről származó jövedelmet a bevallás 01-01 lapján az 5. sorban kell szerepeltetni, negatív összeg esetén mínusz előjellel. A 12. sorban adat nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Tőkekivonással történő tőkeleszállításkor a szerzési érték

Kérdés: Három magánszemély 2010-ben 1-1 millió forinttal kft.-t alapított, pénzeszköz átadásával. 2015-ben a jegyzett tőke 6 millió forintra történő felemeléséről döntöttek úgy, hogy kapcsolódóan 2-2 millió forintot a tőketartalékba is helyeztek. A tulajdonosok 2019-ben a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék 50%-os csökkentéséről döntöttek. (A kft. saját tőkéje 21 millió forint volt a döntés időpontjában.) Az egyik magánszemély tulajdonos a megmaradt üzletrészét értékesíti. Mi az üzletrészek bekerülési értéke a tőkeleszállítás időpontjában, illetve az üzletrész értékesítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...után 15 százalék személyi jövedelemadó, 17,5% szociális hozzájárulási adó terheli a magánszemélyt, amelyet a kft.-nek kell levonnia, bevallania és befizetnie, a tulajdonosonként kifizetendő 3,5 M Ft-ból.Az Szja-tv. 67. §-a (9) bekezdésének ad) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Online adatszolgáltatás gyakorlata – számlázás

Kérdés: Ügyfelem a NAV online számlázórendszerében készíti a számláit. Tevékenysége kapcsán pénztárgéphasználatra kötelezett. A NAV online számlázórendszere minden számláról továbbítja az adatszolgáltatást, így kérdés merült fel a pénztárgép használatával kapcsolatban. Mikor és hogyan kell beütni a készpénzes számlákat? Mi a gyakorlat arra vonatkozóan, hogy ellenőrzés során a pénztárgép rovancsolása kapcsán a házipénztár egyezik-e? Tehát a pénztárgéphasználat hogyan valósul meg? A készpénzes számlákat nem gyűjtőben, hanem "pénzben" ütik be? A gyakorlat egy másik cégnél – amely nem NAV-számlázóprogramot használ – az volt, hogy a 100 E Ft alatti áfás készpénzes számlákat a pénztárgépbe beütöttük, a 100 e Ft feletti számlákat nem, hiszen ott az adatszolgáltatás megvalósult a NAV-számlázón keresztül. Ha számlázóprogramot használ egy cég, akkor nem kell a pénztárgépbe ütni a készpénzes számlákat, csak a nyugtás bevételeket? Gyakorlati megvalósítás is érdekelne, valamint a pénzkezelési szabályzat erre való iránymutatása. A pénztárgép használatát nem választó vállalkozók esetén a tárgyhót követően a PTGSZLAH nyomtatványon szolgáltatunk adatot, és nem jött elő problémaként a NAV- vagy más egyéb számlázó adatszolgáltatása.
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a pénztárgépbe történő beütéskor (itt értékhatártól függetlenül) úgyszintén. A dupla adatszolgáltatás és az áfabevallás ezáltal nem lesz szinkronban, ami a későbbiekben problémát okozhat.Még nagyobb mértékben jelentkezhet ez a probléma az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Bevallás ellenőrzése megsemmisült könyvelési anyag esetén

Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.
Részlet a válaszából: […] A Htv. a vállalkozási szintű iparűzésiadó-alap komponenseit meghatározó definíciókban (Htv. 52. §-a 22., 36., 37., és 40. pontjai) az Szt.-t, közelebbről a vonatkozó számviteli kategóriákat leíró rendelkezéseket tekinti mögöttes jogszabálynak.Az Art. 77. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Kedvezményezett átalakuláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Az egyszemélyes rt. átalakul egyszemélyes kft.-vé. A jegyzett tőkéje 100 M Ft. Az átalakulás során él a piaci értékre való felértékelés lehetőségével. Az ingatlanok nettó értéke 200 M Ft, a piaci értéke 1000 M Ft. A számviteliérték-csökkenés és a társaságiadóérték-csökkenés elszámolása megegyezik. Ha az átalakulás kedvezményezett, akkor – véleményünk szerint – nem keletkezik sem a jogelőd zrt.-nél, sem a jogutód kft.-nél a 800 egység után társaságiadó-fizetési kötelezettség, sem az átalakulás időpontjában, sem a későbbiekben a jogutódnál, amennyiben a Tao-tv. 16. §-a (9)--(10) bekezdésében foglaltaknak eleget tesz. Jól gondoljuk? Ha az alapító okiratban szerepel a nyilvántartásikötelezettség-vállalás, és ennek a vállalásnak eleget is tesz, ezen választását bejelenti a jogelőd bevallásában, pénzeszközt nem von ki, akkor – véleményünk szerint – ezen átalakulás megfelel a kedvezményezett átalakulásnak. Van még más feltétel is? A Tao-tv. 16. §-ának (10) bekezdése szerint a jogelődnek be kell jelentenie az adóbevallásában a választását. Ezt pontosan hogyan kell jelezni? A jogelőd végleges vagyonmérlegének utolsó oszlopában megjelölt érték (piaci árra felértékelt) lesz a jogutódnál a számviteli törvény szerinti beszerzési érték, ez fog amortizálódni? A társaság továbbra is 2% amortizációt kíván alkalmazni mind a számvitelben, mind az adózásban. Jól gondoljuk, hogy az adótörvény szerinti amortizációs alapra is választható az, ami az Szt. szerintinél kötelezően a piaci érték lesz? Az amortizációs időszak 50 év lesz a Tao-tv. szerint is? Abban az esetben, ha az átalakulás során a 100 M Ft-os jegyzett tőkét leszállítják 3 M Ft-ra, akkor a tulajdonosnak járó 97 M Ft jegyzett tőke kifizetésének kötelezettsége akadályát képezi-e a kedvezményezett átalakulásnak? Ha az átalakulás után valósul meg a tőkeleszállítás, akkor az már biztosan nincs visszamenőleg hatással a kedvezményezett átalakulásra?
Részlet a válaszából: […] ...a nyilvántartásikötelezettség-vállalás, és ennek a vállalásának eleget is tesz, továbbá ezen választását bejelenti a jogelőd a bevallásában, továbbá pénzeszközt nem von ki, akkor az átalakulás megfelel a kedvezményezett átalakulásnak a Tao-tv. 4. §-ának 23/a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Egyéni vállalkozó kft. alapítása

Kérdés: A 2009. évi CXV. törvény 19/C. és 19/D. §-a alapján az egyéni vállalkozó tevékenysége folytatására egyszemélyes kft.-t alapíthat. A törvény ismerteti az egyéni vállalkozóra vonatkozó egyes szabályokat, de nem teljeskörűen. Ami nincs ebben a törvényben, ott az átalakulás szabályai az érvényesek? (Mik a teendőim, mennyi időn belül kell benyújtani a vagyonmérleget, az adóbevallásokat stb.?)
Részlet a válaszából: […] ...végeznie az Szja-tv. 49/A. §-ának (2)–(5) bekezdésében előírt feladatokat. Az egyéni vállalkozás megszűnésével kapcsolatos adóbevallást ezt követően kell benyújtani.A cégbírósági bejegyzés jogerőre emelkedése napjával kezdődik el az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Google-hirdetés áfája

Kérdés: Alanyi áfamentes, de EU-s adószámmal rendelkező, fordítási és nyelvoktatási szolgáltatásokat nyújtó kft. esetén az Írországból érkező, a Google AD-, illetve Facebook-hirdetések után áfa felszámítása nélkül kiállított, kis összegű számlák a fordított áfa hatálya alá tartoznak? Amennyiben ezek a számlák kis összegűek (max. 30 000 Ft), akkor is kell utánuk áfát fizetni Magyarországon, vagy van valamilyen összeghatár, ameddig nem szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...27 százalékos – áfát (140. §), ugyanakkor az adómentesség okán nem élhet a levonási jogával [195. § (1) bekezdés].Mindez adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettséggel is jár, mégpedig minden olyan hónapra vonatkozóan, amikor adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Fejlesztési tartalék utólagos feloldása

Kérdés: A cég 2017-ben fejlesztési tartalékot képzett, amelyet azóta a lekötött tartalékban nyilvántart. A beruházás a 2018. évben kezdődött, és 2019-ben befejeződött. Erre a beruházásra szeretnénk a fejlesztési tartalékot feloldani. A beruházás összege meghaladja a lekötött tartalék összegét. A fejlesztési tartalék egészét feloldhatjuk 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes adóévek (itt 2018) beruházási részösszege után nem oldotta fel a fejlesztési tartalékot, azt a 2018. adóévről készült adóbevallás és a 2018. évi számviteli beszámoló ellenőrzése keretében 2019-ben érvényesítheti (pontosabban célszerű a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Lejárt, be nem váltott utalványok elszámolása

Kérdés: Társaságunknál 2019. január 1-jétől bevezetésre került az egycélú utalványok kibocsátása, amelyek érvényessége az értékesítéstől számított egy év. Hogyan történjen a lejárt, be nem váltott utalványok számviteli elszámolása? Szükséges-e a lejárt, be nem váltott utalványok kivezetésekor mind a beszerzésükhöz, mind az értékesítésükhöz kapcsolódóan áfakorrekciót végezni? A 2019. január 1-je előtt kibocsátott, lejárt, be nem váltott utalványok elszámolásában történt-e változás?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege. Az utalvány beváltása az utalványnak termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Örökölt üzletrész megvásárlása

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...a vevő a kft. volt, az árfolyamnyereség utáni személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót a kft.-nek kell megállapítania, bevallania, a kifizetendő összegből levonnia, és az adóhatósághoz befizetnie. (Természetesen a szerzési értéket az üzletrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.
1
38
39
40
218