2194 talált cikk az eva kifejezésre

Kérdés: A cég a 2011. december 31-én kelt kompenzálási (beszámítási) jegyzőkönyvben a forintban kiállított szállítói számlákat akarja kompenzálni euróban kiállított vevőszámlákkal. A kompenzálás során milyen árfolyamon kell a beszámítást elvégezni? Milyen dokumentumot kell alapul venni a könyvelés során?

Kérdés: Az Art. 44. §-ának (3) bekezdése alapján a külföldi vállalkozó magyarországi telephelye – bár közvetlenül nem tartozik az Szt. hatálya alá – a könyveit, nyilvántartásait a számviteli törvény elő­írásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozóra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. Alkalmazhat-e a telephely euróban történő könyvelést, figyelembe véve, hogy az eurós könyvelés számviteli törvényben rögzített előfeltételei ebben az esetben – véleményünk szerint – nem értelmezhetők?

Kérdés: Egy kft. méhészkedéssel kíván foglalkozni. A méhcsaládok beszerzése várhatóan 30 000 Ft/db áron történik. A beszerzett méhcsaládok elszámolhatók-e a beszerzéskor egy összegben költségként, vagy tenyészállatként kell állományba venni? Egy méhcsalád esetében az anyaméh 2-3 évig él, míg a dolgozó méhek nyári időszakban 50-60 napig. A méhcsalád 2-3 év után teljesen kicserélődik.

Kérdés: Az élelmiszer-felügyeleti díjat hova kell könyvelni?

Kérdés: A társaság telephelyének megközelítése kizárólag egy bekötőúton lehetséges, amely az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat pénzzel nem rendelkezik az út karbantartására, felújítására, de hozzájárult ahhoz, hogy a társaság azt elvégezze. Az útalap tisztítását, szintezését, kátyúzását, bitumenemulziós kezelését, aszfaltozását külső vállalkozó végezte. Az adóhivatal ellenőrzése miatt a számla áfája nem igényelhető vissza, mert a számla kibocsátója – ember hiányában – a munkát nem végezhette el. Hogyan történik ezen események könyvelése, van-e áfa-, illetve társasági­adó-vonzata?

Kérdés: Szaklapban olvastam, hogy a kiküldetési rendelvény alkalmazásának egyik feltétele a saját tulajdonú személygépkocsi. Ha viszont útnyilvántartás alapján számolják el a személygépkocsi-költségtérítést, elfogadható a szívességi használatba kapott vagy bérelt személygépkocsi is, azonban ilyenkor nem lehet elszámolni a 9 Ft/km összegű normaköltséget, és meg kell fizetni a cégautóadót is. Helyes-e ez az állítás?

Kérdés: A társaság 2008-2009. években egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amit adóköteles bérbeadással szeretett volna hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint – mint tervezési és engedélyezési díj – elszámolásra került (az áfát levontuk és visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe, azzal az indokkal, hogy az új épületet adókötelesen kívánja majd hasznosítani). A válság miatt az építkezés nem valósult meg. 2012-től újra előtérbe került a fogászati centrum építése, ugyanazon a területen, de más tervekkel és más céggel közös beruházásként. A korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A korábban levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?

Kérdés: 2011. év végén a kettős könyvvitelt vezető társaság leírja a 365 napon túli vevő kintlévőségeit, amelyekre előzőleg értékvesztést nem számolt el. A társaságiadó-törvény alapján a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés adóalap-növelő tétel. A társaságiadó-törvény 4. §-ának 4/a pontja meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát, mely szerint azon követelés bekerülési értékének a 20%-a is behajthatatlan követelés, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (és nem elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető). A 2011. évi társaságiadó-bevallás során a 2011. évi leírás 80%-a adóalap-növelő, vagy a teljes összeg, vagyis az egész elengedett követelésnek minősül, vagy a 20% behajthatatlannak minősíthető, és csak 80% elengedett követelés?

Kérdés: A kft. 2010-ben csökkentette a társasági­adó-alapot a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján, fejlesztési tartalék címén. A mérlegben az adóév utolsó napján lekötött tartalékot nem mutatott ki. Van-e arra lehetőség, hogy a hibát 2011. évben önellenőrzés keretében helyesbítse?

Kérdés: A szerződés eltérő értelmezéséből adódóan partnerünk nem ismeri el a teljesítést, visszaküldte a számlát. Perre megyünk. A Számviteli Levelekben azt olvastuk, hogy ilyen esetben sztornírozni kell a számlát, és a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napja lesz a teljesítés időpontja. Egy áfaelőadáson viszont az előadó azt válaszolta, hogy szerinte az Áfa-tv. 55. §-a alapján az áfát be kell vallani/fizetni az eredeti teljesítés időpontjában. Hogyan tudjuk feloldani az Szt. és az Áfa-tv. közötti ellentmondást?